Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 10. szám - A kulturális kapcsolatok nemzetközi hatásai

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA A kulturális kapcsolatok nemzetközi hatásai írta: Dr. Kertész János. Az egyre fokozódó külpolitikai ellentétek idején, az éleslátású diplomaták mindjobban meggyőződnek arról, hogy a népek érintkezésében igen nagy szerepet játszik a kulturális összeköttetés. Azon országok, melyek szoros érintkezést tartanak fenn kulturális téren, sohasem képesek egymás ellen olyan ellenséges indulattal fordulni, hogy az súlyos diplomáciai konfliktusra, vagy esetleg háborúra vezetne. A kultúra fegyvere meggyőző erővel bír. A kulturális egyezmény gyakori érintkezésre készteti az érdekelt államokat és ennek következtében megismerik egymást. Már magában véve ez a tény is elégséges arra, hogy csökkentse az esetleges ellentéteket, kiküszöbölje a vitaanyagot. A világháború utáni időkben igen gyakori volt a kulturális megállapodás két állam közt. Napjainkban azonban különösen Magyarország szempontjából mindjobban kiviláglik a számtalan kulturális összeköttetés jelentősége. A nemzetekkel való egyezmények sok minden szempontra kiterjednek, vagyis nemcsak bizonyos propaganda szempontok az irányadók, hanem igen gyakran szövődik bele a kulturális egyezmény gondolatmenetébe egy távolabbi cél is, hogy a két ország egymásközti érintkezésében minél gyakrabban olyan szempontok érvényesüljenek, melyek közelebb hozzák egymáshoz nemcsak az államot, hanem a népet is. A népek érintkezéseiben szoktak hivatkozni rokonságra, testvériségre, barátságra. A kulturális feladatok felülemelkednek az érdekek vonalán, ez inkább megtalálható a gazdasági és kereskedelmi egyezményekben, de még inkább a politikai szövetségben. Micsoda erővel bír a finn-magyar rokonság, a lengyel-magyar testvériség, az olasz-magyar barátság. Ezek a népek öszszeforrnak egymással, közös feladatok megoldására vállalkoznak, kicserélik egymás gondolatmeneteit. Küzdenek egymással kulturális eszközökkel. Könyveket jelentetnek meg, vagy fordítanak, sportmérkőzéseket rendeznek, művészcserét, operaelőadásokat, vendégszerepléseket tartanak. Ösztöndíjakat és alapítványokat létesítenek és így tovább, számtalan lehetőséget tudnánk még felsorolni, melyek mind azt célozzák, hogy a népek közelebb kerüljenek egymáshoz. Mikor azután így kialakul egy baráti légkör, akkor már a további feladatok megoldására is sor kerülhet. így a kulturális egyezmények is tulajdonképpen a diplomácia feladatkörébe tartoznak. Gyakran előhírnökei két nemzet szövetségének, vagy együttmunkálkodásának. Lássuk csak, hogy hazánk mennyi nemzettel kötött már kulturális egyezményt és ennek eredményeit gyakran élvezi. Még az idegenforgalom növelésére is nagy jelentőséggel bírt egy-egy kulturális egyezmény. Itt elsősorban a világháború után megkötött kulturális egyezmények egynémelyikét említem, mely nagyobb jelentőségű volt. A magyar-osztrák kulturális egyezmény, melynek sok szép eredményeiről lehet beszámolni. Ugyancsak nagyobb jelentőségű volt a magyar-német kulturális egyezmény, íróink, művészeink, tudósaink gyakori németországi látogatásai és a kölcsönösség alapján németek magyarországi szereplései a bizonysága a két nemzet kulturális kapcsolatainak elmélyülésére. Talán a legnagyobb eredményeket mutathatta fel a magyar-lengyel és a magyar-olasz kulturális egyezmény. Az előbbi a régi történelmi összeköttetések és testvériség alapján nőtte ki magát olyan nívóra, mint aminőről vitéz Nagy Iván tanulmányában részletesen beszámolt. (Magyar-lengyel kapcsolatok. Budapest: Magyar Szemle 1935. 17. oldal.), Olay Ferenc pedig a Magyar-Lengyei Könyvtár sorozatában jelentette meg a lengyel-magyar kulturális egyezmény és a két nemzet barátsága című tanulmányát. De a hősi finn nemzettel is igen élénk kulturális kapcsolatot tartunk fenn. Erről is vitéz Nagy Ivánnak jelent meg egy értékes tanulmánya (Művelődési kapcsolataink Finn és Észtországgal, Túrán 1935. I—IV. 35. oldalán). De a többi Balti államokkal, úgymint Lettországgal, Litvániával is élénk az összeköttetésünk. Újabban a magyar-japán kapcsolatokról is sokat hallunk. Dr. Mezey István ennek a kapcsolatnak egyik főmozgatója. (Magyar-japáni kapcsolatok 1935-ben, Túrán 1935. I— IV. 50. oldalán.) Magyar-skandináv kapcsolatok, továbbá magyar-török és magyar-bolgár kulturális összeköttetések is igen gyakoriak. De a felsorolt kulturális vonatkozású megállapodásaink az említett országokkal csak egy kicsiny része annak a hatalmas hálózatnak, mellyel hazánk más államokkal rendelkezik. Mert tulajdonképpen beszélhetünk cseh, román összeköttetésekről, továbbá jugoszláv-magyar kapcsolatokról. Ez az érintkezés különösen az utóbbi időkben igen gyakori és igen barátságos. De hazánknak még a Távol Kelettel és egyéb földrészekkel, különösen Amerikával van kulturális érintkezése. Ha már most ezekből az összeköttetésekből levonjuk a tanulságot, hatalmas eredményekről számolhatunk be. És ez ma hazánk szempontjából rendkívül fontossággal bír. Megismerték a magyar nemzetet, ismerik annak jogait és törekvéseit. Ülésbe — Támlába — Matracba EJPE-D/Í egybefont rugói Kapható minden kárpitosnál MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr SziMay János szerkesztő, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.