Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám - Anglia és Olaszország

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Anglia és Olaszország Az angol miniszterelnök római látogatása új reménységgel tölti el Európa válságban szenvedő népeit. Chamberlain bölcs mosolya és összecsukott esernyőié a világ szemében a békés megoldások szimbóluma lett. Az európai békerevizió nagy nyitánya, a müncheni értekezlet volt. Lehetővé tette a lehe tétlent, a húsz év óta magyar részről hirdetett elvet: a békés területi revíziót. A müncheni értekezlet szelleme azóta sem vesztette el aktualitását. Európa, országhatárainak durva megbontása és a békeszerződések Bferkius kardjának mérlegbe dobása miatt, még most sem jutott el egyensúlyi állapotába. A békeszerződés Olaszországot is a kielégítetlen, népi és gazdasági érdekeiben megkárosított országok közé juttatta. Olaszország a békeszerződések után is a Foldközi-tenger foglya maradt, sovány gyarmataival, búzában, fában, szénben, ércben szegény földjével és szaporodott népességével. Nincs azonban olyan helyzet, melyből az akarat ki ne szabadíthatni, cs^y nemzetet. Olaszország nem akarta, hogy fő kiviteli cikke saját népe és legjobb jövedelmi forrása az idegen legyen. Gyarmati tekintetben, szinte az egész világ elzárkózása ellenére, kielégítette magát Abessziniában és most Abosszmiat akarja megközelíthetővé tenni azzal, hogy részt követel magának a Szuezi csatorna igazgatásában, át akarja venni a ^sibutiba vezető vasutvonalat és szabad kikötőt akar szerezni a francia Dsibutiban, végre pedig rendezni akarja a Tuniszba szakadt százhúszezernyi olasz jelen és jövendőbeli jogait. E követelések teljesültével Olaszország teljesen és tökéletesen kiszabadul Földközi-tengeri fogságából. A Földközi-tenger és környéke, most is, mint hajdan, a világ közepe. Vannak ugyan, akik azt mondják, hogy a világ súlypontja a Csendesóceánra tolódott el és a világ nagy egyensúlyi mérkőzése ott fog lefolyni. Mielőtt azonban Európa a maga befolyását a többi világrészen is éreztetné, először a maga portáján, a Földközi-tengeren kell rendet csinálni. Ez a vidék sohasem veszthet jelentőségéből. Rendezettségének foka volt mindig Európa rendezettségének mértéke is. Amíg török hadihajók é-; mór kalózok jártak vizein, az európai művelődés és béke állandó veszélyben volt. A francia, spanyol, olasz gyarmatosítással, védnökségekkel megkezdődött az afrikai part ,.európaizálása". Az európai földközi-tengeri hatalmak megegyezése már csak egy ismét feltörő arab nacionalizmus ellensúlyozására is szükséges. Ha 1 modern európaias közigazgatás, fegyverkezés és politika mellett az ar?b egység újra feléled, az együttes francia, spanyol, olasz, angol be'olyás mellett nem fenyegetheti úgy Európa művelődését és békéjét, mint azt hajd;in cselekedte. Az olasz követelések kielégítésének és ezzel a Földközitengeri hatalmak egyetértésének ez a nagy távlatú történeti értéke. A világ örökös fejlődésben van. Nincs hatalom, mely romolhatatlan, nincs népi erő, mely őreikké elnyomható volna. Az igazi nagypolitika mélyén éppen ezért nemcsak nemzeti cél, hanem ezen túl nagy történelmi előrelátás is van. Olaszország kielégítése a Földközi-tengei európai frontjának erődítése és a nagy sivatagi ara'-hullám ellen való gát erősítése. Bármennyi, az araboknak szóló kedveskedést hordoz is ma minden érdekelt irányból a rádió révén az éter hulláma, a Földközi-tenger kérdéseinek rendezése — mélyebb okait tekintve - nem más, mint tervszerű készülődés az arab újjászületés és nacionalizmus Európát fenyegető fellépésével szemben. Az olasz földközi-tengeri politika céltudatos és nagyszabású. Magát erősítvén, Európát erősíti. Ui, afrikai településeivel, erőfeszítéseivel, hogv Abesszínia az európai kultúra hatása alá keni!iön, befolyásával a Szuez-csatornában, Dsibutinak érdekkörébe való kapcsolásával nemcsak saját, énpenséggel nem túlzott gazdasági igényeit elégíti ki, anélkül, hogy ártalmára volna Franciaországnak, hanem eléggé nem méltánvolható stratégiai tervet hajt végre az afrikai földközi-tengeri part európaivá tételére. E terven túl azonban itt van a jelen politikája: a földrajzi helyzetével megbékélt Olaszország, melynek semmi oka arra, hogy a másik nagy földközi-tengeri hatalommal, Angliával, torzsalkodásban éljen. Talán semmi sem volt oly kínos, európai szemmel nézve, mint Anglia és Olaszország viszálya. Az olasz és angol kapcsolatok régiek és méIvek. Shakespeare épp úgy tud olasz lenni, mint angol. A velencei mór és a velencei kalmár. Desdemona, Romeo és Júlia, a let veronai ifjú epp úgy olasz, mint angol. Rómának volt angol pápája és Angliának olasz érseke. A két nép szövetsége, barátsága magától értetődő, torzsalkodásuk természetellenes. Olaszország politikájának alapja az igazságon alapuló béke, vagyis a békeszerződések egyetemes európai rcviziója. Hatalmas lendületű politikájában nem egyszer bebizonyította, hogy a revíziót nemcsak tulajdon javára értelmezi. Olaszországnak sikerült magához édesgetni Jugoszláviát s ezzel széttörni a békeszerződések ádáz gyermekét, a kisantantot. Sikerült a müncheni értekezleten elismertetnie a magyar területi követeléseket. Sikerült megakadályoznia a kitörendő világháborút. Lehetetlen el nem ismerni e politikának egyetemes jóindulatát. Anglia is kiemelkedett a békeszerződések gondolkodásából. Az az Anglia, mely nem szívesen vett részt a rajnai megszállásban s melynek csapatai ott is a leglojálisabban viselkedtek, Anglia, melynek sajtója és bátor gondolkodói elsőnek ítélték szégyenletesnek a trianoni törvényhozást, magára talált, mikor elfeledte a céltalan olaszellenes politikát. A mai Anglia, épp úgy, mint a mai Olaszország, az igazságon alapuló európai helyzetet akarja és a páriskörnyéki békék kártevéseinek romjait akarja elsöpörni. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy Olaszország népe a régi szeretettel köszönti az Angliát és az angol hagyományokat képviselő Chamberlaint. Chamberlain a béke, belátás, bölcs megegye-