Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 4. szám - Magyar irók külföldön

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA pusztai regényét; Észtországban és( Finnországban ugyancsak egész sorozatokat adtak ki tőle a ki­adók. 1930-ban jelent meg az „Unkarilainen Ná­bob" 512 oldalon. Sajnos, franciára fordított regé­nyei már nincsenek könyvkereskedői forgalom­ban. Ilyen kicsiny és elszigetelt nemzetnek, mint mi magyarok vagyunk, ha valóban céltudatosan igyekeznénk irodalmunkat a külfölddel kellőkép­pen megismertetnünk, úgy először is arra kellene törekednünk, hogy néhány nemzetközi mértékkel mérhető világnagyságunkat tegyük elsősorban közismertté. Harmadik világnagyságunk Madách Imre egyetlen, de gigantikus müvével: az Ember Tra­gédiájával.. Nem mondhatnánk, hogy nem lett volna érdeklődés c nagy mü iránt — irodalmi kö­rökben már annak idején is; hiszen már 1862-ben Stuttgartban megjelent német fordítása. Sőt a Reclam sorozatában 80 pfenniges népszerű kiadás­ban is közkézen forgott. 1896-ban a Mercure de France-ben franciául, 1908-ban angolul is megje­lent, sőt a század végén két lengyel fordítása is kapható volt, de mégsem tudta meghódítani az akkori irodalomismerők, kritikusok és közönség szívét. Pedig ezeket a fordításokat követték az olasz, a szlovák, legújabban Jeruzsálemben és Var­sóban két kiadásban is a héber, Amsterdamban holland és Goga Octavián fordításában a román nyelvű kiadások is. Csak mikor megnyíltak e nagy mű előtt 1935-ben a bécsi Burg-színház ka­pui és a müncheni rádió hullámain keresztül beju­tott sokszázezer külföldi irodalomrajongó szobá­jába is Madách fenséges deklamációja, Mohácsi Jenőnek német és legújabban Widmar Antonio és Norsa egyszerre két olasz fordítása révén, számít­hatunk majd talán arra, hogy a „magyar Faust" valóban oda emelkedik, nemzetközileg elismerten, a világirodalom legelső műremekei közé. Elbeszélőink egyébként nem panaszkodhat­nak. Mikszáth Kálmánnak 187 munkáját fordítot­ták idegen nyelvre. Jóízű dolgait kedvelte a német közönség, maga a Reclam kiadó 5 munkáját jelen­tette meg sorozatában. Persze forgalomban már alig vannak. Az 1890-ben Londonban kiadott „The good people of Palócz" című kötetéért ma már 32 pengőt kérnek. „Le donne di Selistie" című kis re­génye azonban már 3 liráért kapható Olaszország­ban. Finnországban még a háború után is jelent meg 3 új kötete. Az élők közül Herczeg Ferenc jár az élen. Könyvkereskedői forgalomban 49 idegennyelvű kötetét hirdetik az irodalmi értesítők. A legna­gyobb sikert kétségtelenül a „Gyurkovics-lányok" érték el: németül, dánul, spanyolul, katalánul, ész­SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás királyüdülő, ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogas­kerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak. Telefon: 165-361, 165-362 tül, finnül, lengyelül, svédül vásárolhatjuk meg ezt a bájos mesét. A Bizánc 1912-ben franciául, 1926-ban olaszul jelent meg, 1936 tavaszán fordí­tották lengyelre a Pogányokat. Már kevesebb kö­tet jelent meg Gárdonyitól, akit főképp a finnek szeretnek olvasni, Móricz Zsigmondtól, akinek leg­újabban jelent meg néhány regénye németül és észtül. Tormay Cecilnek A régi ház-a németül, an­golul, hollandul, finnül és svédül jelent meg, hogy öregbítse a magyar írónő hírnevét. Nagy sikert ért el Zilahy Lajosnak Két fogoly című regénye, amelyet angolul, észtül, franciául és olaszul adtak ki már eddig. Most kezdik megismerni egyelőre szemelvé­nyes fordításokban a XX. század legnagyobb ma­gyar lírikusát: Ady Endrét a franciák, angolok, olaszok és németek. Az élők közül Mécs László­nak jelent meg legutóbb egy pompás antológiája Párisban. Magyar Márta lelkes tanárnőnknek kitűnő bibliográfiájában magyar szépírók közül 60') kül­földi nyelvű könyvének fordításáról kapunk hírt. Elég nagy szám és mégis kevés. A világpiacon évenként megjelenő sok ezernyi és tízezernyi kö­tet rengetegében a számbavett utolsó 80—90 esz­tendőben bizony mikrométerrel mérhető mennyi­ség csak ez. Ebből a futólagos áttekintésből is megállapít­hatjuk, hogy a magyar írók remekeinek külföldi megismertetése terén nagyobb tervszerűséggel kell a jövőben megvalósítani az összeműködést írók, kiadók és hivatalos tényezők között. Az írók legteljesebb szabadsága mellett és a kiadóvállala­tok üzleti politikáján kívül ugyanis kétségtelen, hogy ez a probléma kell, hogy érdekelje a magyar kultúrpolitika iráyítóit is. Hóman Bálintnak, a je­lenlegi kultuszminiszternek érdeme, hogy már 23 külföldi egyetemen és főiskolán tanítják az érdek­lődőknek a magyar nyelvet, irodalmat és történel­met. Eg\re nő azoknak az idegeneknek a száma, akik érdeklődnek a magyarság iránt. Ezeknek a ke­zébe legjobbjaink legszebb nyelven átültetett for­dításait kell eljuttatni, hogy az irántunk való ér­deklődés necsak megmaradjon, hanem megis­merve bennünket íróinkon keresztül, barátságivá és szeretetté, becsüléssé fokozódjék vonzalmuk. A különböző baráti államokkal kötött kultu­rális egyezmények elősegítik ennek a célnak el­érését és így remélhető, hogy rövidesen a magyar írók munkáinak ezreit lehet eljuttatni a külföldiek asztalára. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, főszerkesztő; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; Csikszentmihályi Sándor László felelős szerkesztő ós kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 10.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Mátyás király-út 7 Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom