Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 4. szám - A lengyel-magyar barátság reális alapjai

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA A lengyel-magyar barátság reális alapjai Irta: Dr Kertész János. Lengyelország és Magyarország közti sokszázados összeköttetés több irányban nyilvánul meg. Volt idő amikor szoros fegyverbarátság fűzte szorosra a két ország érdekét, volt idő amikor a jó barát valamennyi kapcsolata segítette a közös úton, volt idő amikor gazdasági szükségesség tette hasznossá a magvar és lengyel közösséget. Mindezeket a történelem feljegyezte, igen sok esemény közismert és mindenki tudja, hogy a magyar-lengyel közös határon át készségesen segítette egymás kezét fogva a két nemzet, közösen viselték azonban a sors csapásait is. Jóban és rosszban egyaránt testvérek voltak. Egészen különös helyzet alakult ki azonban a világháború befejezésekor, a trianoni szerződéssel elszakították egymástól az egymásrautalt két népet és elkezdődött Lengyelország és Magyarország közt az érzelmi alapokon való összeköttetés. Gyakran ismétlőitek meg azok a jelenetek, amelyekre még igen sokan tudnak visszaemlékezni Lengyelország elnyomatásainak éveiből — csak sajnos hazánkra vonatkoztatva. — Akkor még Lengyelország volt felosztva és rabságban, az elmúlt években pedig hazánkat osztották fel és csonkították meg. Az elmúlt két évtizedben igen gyakran a lengyelség tartotta bennünk a feltámadás gondolatát. Revíziós szónokaink, irredentáink mindig Lengyelország példáját említették a hallgatóságnak. Reményt nyújtott a lengyel példa és az erős hit, hogy a szabad és független Lengyelország mellettünk áll. Ennek nem egyízben adta tanújelét, mindenekelőtt az egyedüli állam volt, ki nem ratifikálta a Népszövetség előtt a trianoni szerződést, de mellettünk állt azokban a kritikus napokban is, amikor a jugoszláviai királygyilkosság következtében hazánkat a rágalom hadjárata árasztotta el. Legutóbb pedig a bécsi egyezménv óta, melynek aláírói közt ugyan nem szerepelt Lengyelország, mutatta meg a lengyel külpolitika, hogy Magyarország európai szerepe nem lehet közömbös a lengyelségre. A közös határ iránti vágy szilárd külpolitikai programja volt a lengyeleknek és mikor a magyar Felvidék felszabadulása megkezdődött, a lengyel külpolitika úgy Olaszországgal, mint Romániával megtárgyalta a közös határ eshetőségének következményeit, így ismét bebizonyította azt, hogy ők túl az érzelmi alapokon, a magyarság érdekében reális politikát is folytattak. Ma ismét megvalósult a közvetlen szomszédság és így elsőrendű érdeke a két országnak a szoros együttműködés minden alapon. Elsősorban fokozni kell a gazdasági forgalmat. Az export és import lehetőségek megvoltak ugyan a márciusi események előtt is, de ha figyelemmel kísérjük a statisztikai kimutatásokat, bizony igen gyérnek mondhatjuk a kereskedelmi összeköttetésünket a nagy Lengyelországgal. A téli hónapokban ez a csekély forgalom még jobban esett, mert a friss gyümölcs nagyobb export mennyiséget jelent a Lengyelország felé menő szállítmányainkban és ez természetesen csak a nyári és őszi forgalomban szerepel. Pedig a lengyel-magyar kereskedelmi összeköttetéseknek történelmi múltja van. kerekes György dr. kassai iskolaigazgatónak most készülő könyvében olvashatjuk, hogy a XIII. században aranyat és ezüstöt szállítottunk Lengyelországba, továbbá rezet, melyet Besztercebányán termeltek hadi, házi és ipari eszközök készítéséhez. Ezt a rezet krakkóban olvasztották be és küldték szét az országba. A Visztulán keresztül Danzigba szállították. Viszont mi kaptunk Lengyelországtól posztót. A krakkói posztóvásár híres volt, erre a célra egy csarnokot épített Nagy kázmér 13Ő8-ban. Ezenkívül fátyolt, lengyel vásznat, ólmot, wiclicskai sót. Szőrmét a magyar prémes ruházathoz is importáltunk Lengyelországból. Hzckböl az adatokból láthatjuk, hogy mindig megvolt a gazdasági összeköttetésünk is a lengyelekkel. Napjainkban különösen nagyobb mennyiségben nyers és megmunkált fát, cinket, szenet, nyers fémet stb. hozunk be. Néhány adat, melyből arra következtethetünk, hogy elsősorban a gazdasági kérdések várnak rendezésre, hiszen hazánk még sok árut tudna juttatni a lengyeleknek, viszont a lengyelség is kiegészítheti a mi hiányzó árukészleteinket. Ezenkívül a vízum megszüntetésével fokozni kell az idegenforgalmat. Ez a tétel igen jelentős lehet mindkét ország forgalma számára, ha kellőképpen szervezik meg és hatalmas propagandával előmozdítják számtalan kedvezmény megteremtése által a kölcsönös utazási lehetőségeket. Ehhez kapcsolódik még a kulturális kiépítés a két ország közt. Hiszen a lengyel kultúra produktumai nagy érdeklődésre számíthatnak hazánkban, a lengyel irodalom, művészet, színészet feltárása, magyar nyelvre való átültetése által is nagy figyelmet von maga után. De ugyanakkor vigyük a lengyelekhez a magyar művészet kincseit, hol bizonyára méltó siker fogja kísérni a magyar tehetség felvonulását. Ezek a reális elgondolások képezhetik jelen pillanatban az egyedüli serkentő munkát a két ország összeköttetéseinek további kiépítésénél. A politikai függetlenségen kívül a gazdasági függetlenség a legnagyobb biztosítéka az állami létnek, ezt pedig csak kölcsönös megegyezések útján lehet kiépíteni. Ha Lengyelország megtalálja a maga gazdasági érdekeit a magyaroknál és viszont a lengyel tengerpart és a lengyel piac helyt ad a magyar áruk tengerentúli szállításaira és a lengyel fogyasztás számára, úgy a kölcsönösség biztosítékot is jelent. A külpolitika lehetőségei ma párhuzamosan haladnak a gazdasági élet érzékeny vonalával. Tapasztalhatjuk, hogy igen gyakran a külpolitikai biztonságot megelőzik a gazdasági megeüyezések. A magyar-lengyel viszonyban azonban az évszázados barátság következtében előbb következett be a külpolitikai siker és azután kell következnie a gazdasági felkészültségnek a két állam közt. Nem tudhatjuk mit hoz a jövő, Magyarország és Lengyelország számára, egy biztos pont van amire mindkét ország építhet és ez a rendíthetetlen magyar-lengyel barátság és érdekközösség. Az érzelmi alapok gyönyörűek voltak, ébren tartották a testvériség érzetét, de most már térjünk át a reális alapokra, építsük fel a lengyel-magyar szikla szilárd bázisokat, melyek a mai forrongó Európában megnyugvást és megelégedést fognak kelteni, nemcsak a két érdekelt ország közt, hanem világszerte is.