Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 2. szám - A spanyol háború vége

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA volt, mint a mai gazdasági adminisztráció munkája. — A magyar kormány a nyomorgó földmívelő népnek már' 1904-ben biztosított igen minimális bér mellett földbérletet, melyet a Schönborn uradalomból vett. Ezt először egy, majd 11 évre adta a magyar kormányzat az Egán révén megszabott alapos művelési terv mellett. A csehszlovák földbirtokreform egész Ruszinszkóhan 921'6 személynek juttatott földet, 36.800 kat. hold területben. Kz alig kétszerese annak, mint amennyit Egán nem egész Ruszinszkón, hanem annak csak két járásában osztott szét bérlet alakjában. A magyar kormányzat igen alacsony kamatláb mellett biztosított hitelt a parasztságnak. Ma a verchovinai földmíves 1000 csehkoronás kölcsöne után 50 csehkorona kamatot fizet s ezt még nem is tekinti uzsorának. — Ruszinszkón 1930-ban körülbelül ugyanannyi áruszövetkezet volt, mint amennyit még Egán alapított, de ezek nem gazdasági munkát végeznek, hanem pártpolitikai szerepet játszanak és amellett uzsorahitellel dolgoznak. — A magyarok egy év alatt többet adtak a háziipar támogatására, mint a mostani kormányzat 10 év alatt. — A nyomor a nép testalkatán szemmel látható. A Verchovinán a gyermekek testsúlya átlagosan 9.5 kg-al kevesebb, mint a normális gyermeki testsúly. Az egykori magyar uralom eredményes gazdasági és szociális tevékenységét még a cseh sajtó is kénytelen volt elismerni. így „Lidové Noviny"*) megállapítja, hogy a magyar kormány sok jót tett a ruszinszkói háziipar fejlesztése érdekében. A magyar kormány 100.000 aranykoronát adott a máramarosi és ugocsai háziipar céljaira, míg a ruszinszkói képviselőtestület most csak alig 60.000 csehkoronát szavazott meg erre a célra. A Ruténföldnek tehát rosszabb sorsa volt, mint a legutolsó gyarmatnak a húsz éves cseh uralom alatt, Ez a hátrányos helyzet azonban nemcsak a gazdasági és szociális jelentésekben, hanem a statisztikában is visszatükröződik. Ennek igazolásául idézzük a csehszlovák Mezőgazdasági Üzemi Intézet adatait, melyből kitűnik, mit költött 1933ban egy földmíves család minden tagja a különféle szükségleti cikkekre Csehországban és Ruszinszkóban. Ennek alapján az alábbi kép adódik: Csehország: Ruszinszkó: Hús és hentesáru 339 Kc. 76 Kc. Zsiradék 187 „ 79 „ Cukor 143 „ 19 „ Ruházkodás és lábbeli 659 „ 168 „ Gyermekek neveltetése 221 „ 33 „ Évi átlagfogyasztás 5068 „ 1369 „ Ruszinszkó tehát rendkívül sokat vesztett azáltal, hogy elválasztották természetes gazdasági kiegészítő területétől: a magyar Alföldtől. A húsz éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezt a terüle tet semmilyen érdek vagy közösség sem fűzi a Kárpátokon túl fekvő Cseh- és Morvaországokhoz. Kitűnik ez abból is, hogy míg a háború előtt évente átlag 200.000 rutén mezőgazdasági munkás ment le a magyar Alföldre dolgozni, addig a cseh uralom alatt alig 10.14.000 rutén mezőgazdasági 8) „Lidové Noviny" 1932. április 9. munkás jut alkalmazáshoz abban a Cseh- és Morvaországban, melyhez újonnan hozzákapcsolták. Általában a Magyarországtól elcsatolt részek sehogysem tudnak belekapcsolódni a cseh és morva vidékek gazdasági életébe. A gazdasági konjunktúra tetőpontján, 1929-ben pl. a Magyarországtól elcsatolt részek és a cseh-morva tartományok közötti forgalom a belső összes forgalomnak alig 8.55%-át tette ki. A fentieket összegezve meg kell állapítanunk, hogy Ruszinszkóhan mindaddig nem lesz rend és nyugalom, amíg a lakosság helyzete meg nem javul. A húsz éves tapasztalat azonban azt mutatja, hogy erre csak akkor van reménv, ha a régi, jól bevált gzdasági kereteket visszaállítják és a Kárpátmedence közepe és hegyes peremvidékei ismét egy közös egységet alkothatnak. Aki csak kissé is ismeri az ottani helyzetet, az tudja, hogy ez utóbbi az európai béke szempontjából milyen nagy jelentőségű lenne. ^<A spanyol háború vé^e Irta: Nyíry László ny. vezérkari ezredes. január 15 A világbékéért aggódok tekintete ma is a spaíyol harcterek felé iránvul, ahol Franco gvőzelm oszlopai a végső győzelem babérját szakítják le. Ne feleitsük el. hogv a spanyol nemzetiek végső gvőzelme az ő felfogásukkal teljes ellentétes másik világnézet porbaomlását jelenti majd. Ma már minden kétségen felül álló tény, hogy a vörösök ellenálló ereje Katalóniában teljesen öszszeomlott. Ellenállásuk ma már általában csak az utóvédek kevésbé szívós ellenállására szorítkozik olv célból, hogv a többször vereséget szenvedett zöm visszavonulását fedezzék. Franco katalóniai offenzívája — és ezt éppen a déli szárny lendületes előretörése mutatia — azt a hadműveleti célt szolgálja, hogy Katalónia védőit a francia Pyreneusok járhatatlan heövóriásainak szorítsa neki. Ezért támad Franco itt erős déli súlyponttal, főerőivel a tengerpart mentén. Hadászati szempontok bizonvos mértékig amellett is szóltak volna, hogy az északi nemzeti szárnv is lendületesebben támadna Andorrától keleti iránvban. Egy ilyen előretörés ugyanis, amenynviben tért nyerne, fokozatosan elzárta volna a francia határterületekről Snanyolországba vezető azokat a közlekedési vonalakat, amelyeken át a vörösök olasz hírforrások szerint ma is még kapnak bizonyos erősítéseket. A magas, hellyel-közei 2000, sőt még ennél is magasabb hegységek és a nyugatról kelet felé irányuló közlekedési vonalak hiánya, az északi szárnvnak lendületes és nagyobb erőkkel véghezviendő előnyomulását lehetetlenné teszik. A vörös vezetés eleinte rendes szokása szerint ellentámadásokkal védekezett és pedig Estremadurában. Hadműveleteit nem koronázta siker, mert a nemzetiek elhárították ezeket a támadásokat és pedig anélkül, hogy katalóniai, tehát döntő arcvonalukat meg kellett volna gyengíteniök. Ma az a helyzet, hogy a nemzetiek itt is ellentámadásba kezdtek, amely sikeresen halad előre.