Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 12. szám - A jövő béke alapja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 dése szempontjából fontos erőtényezőket nem lehet mind az illető nemzet települési területén belül megtalálni. A physiologiai, gazdasági és hatalompolitikai egyensúlynak olyan feltételei vannak, amelyek közvetlenül más népek életfeltételeibe vágnak. Vagyis, egy nemzet élettercben más népek is fekszenek. Az élettér mint az egyéni biztonság rendszere tehát már saját szférájában is kénytelen más népekkel számolni. Még ha abból a feltevésből indulunk is ki, hogy az élettér ségen belül fekvő különböző népek egymással összhangban élnek, akkor is számolni kell vele, hogy egymáshoz való viszonyukban idők folyamán változás áll be. Az élet maga dinamikus jelenség. A népek számbeli ereje, tulajdonságai, életfeltételei változnak, ami természetesen az élettéren belüli népekre is áll. Az élettéren belül tehát olyan rendszernek kell érvényben lennie, amely számol ezzel a folytonos fejlődéssel. Amint a közös élettér népei között állandó változással kell számolni, úgy számolnunk kell azzal is, hogy az egy-egy élettérhez tartozó népeknek viszonya a kívülállókhoz megváltozik. Az élettér feltételezi egyrészt azt, hogy az érintett népek életfeltételei általa biztosítva vannak, másrészt azt, hogy az illető népek azt a térséget életműködésükkel valóban ki is töltik. Ámde itt megint nem állandó, hanem változó dinamikus tényezőkkel van dolgunk. Amint bekövetkezhet az az eset, hogy egy előre meghatározott élettér az illető népek számára idővel szűknek bizonyul, épp úgy az ellenkezője is lehetséges, hogy tudniillik egy-egy népnek igazi élettere összeszűkül. Hogy csak egy rövid példát említsünk. A francia népnek és a német népnek számbeli ereje valamikor csaknem azonos volt. Ebben ma már erős eltolódás következett be. Párhuzamosan ezzel a kettő természetes élettere is megváltozik. Az életterek körülhatárolása és biztosítása sem oldja meg tehát a problémákat, mert a világ állandó fejlődésben van Ez az elméleti rendszer az egyes népek számára a zavartalan életműködést végleg biztosítani szeretné. Látjuk azonban, hogy ezt a célt egyszer s mindenkorra történő elhatárolással elérni nem lehet. Bár az élettérnek megfelelő nagyobb egységek bensőbb összeműködése nem természetellenes és nagy előnyökkel jár, mégsem lehet figyelmen kívül haűvni, hogy egy ilyen rendszer is csak akkor fogja tudni a neki szánt feladatot teljesíteni, az alapját képező eszmét csak akkor ké pes megvalósítani, ha számol a dinamikus tényezőkkel, ha a dinamizmusnak érvényt szerez. Ezek után következtetéseinket már is lcvonhatiuk. Állandó biztonság és élettér két külön böző és, mint látjuk, ellentétes rendszer. A szem benálló táborok egyike az egviket, másika a másik elvet vallja. Ha formájában mindkettő más és más is, a megvalósítás feltétele azonban mindkettőnél azonos. Mindkettőnél ki kell indulni abból a tényből, hogy a nemzetek egymáshoz való viszonya nem végleges, hanem állandó változásnak van kitéve. Akár élettérnek nevezett zárt egységeket akarunk létesíteni, akár az egyazon kultúreszmét valló európai népeknek állandó és általános biztonságát akarjuk megalapozni, mindkét rendszerben automatikusan kell a dinamikus elvet érvényesíteni. Ez a dinamikus elv azt je lenti, hogy a viszonyokban bekövetkező eltolódást megfelelő szervezeti, különösképpen jogi változásnak kell követnie. A szervezeti és jogi változás pedig akkor fogja tulajdonképpeni célját elérni, a nének politikai fennmaradását és életműködését biztosítani, ha az igazság eszméje képezi az alapiát. Hiszen csak az általánosan elismert igazságok megvalósítása képes a népek lelkébe azt a megnyugvást hozni, amely nélkül a feszültségek békés levezetése, tehát a végleges megbékélés, el sem gondolható. Amint a tapasztalat nedig éppen a mi korszakunkban bizonyítja, anélkül el sem érhető. Vaj ion azok a következtetések, amelyekre itt elméleti fejtegetések alapján jutottunk, fellel hetők-e a jövő béke tényezőinek felfogásában? Nem akarunk erre már részletesen kitérni. Csak röviden említjük meg, hogy míg az egyik oldalon Hitler vezér és kancellár nem zárkózik el az általános béke megszervezése elől. addig a szövetséges államférfiak vallomást tettek a népek közötti igazság mellett. A békének tényezői azonban nemcsak a hadviselő felek. A semlegeseknek is lesz szavuk, befolyásuk pedig még döntő is lehet. Legnagyobb ielentőséce a sémiének között Olaszországnak van, Olaszország felfogását ebben a kérdésben a közelmúltban Ciano gróf külügyminiszter domborította ki. Ez a felfogás pedig világosan és határozottan egv igazságos béke mellett nyilvánult meg. Olvan béke mellett, amely nemcsak a hadviselőket elégíti ki, hanem egyben igazságot szolgáltat azoknak a népeknek is, amelyek a húsz évvel ezelőtt történt rendezés hátrányait még ma is érzik. Bevezetőben azt mondottuk, hogy a béke szellemi előkészítése nem annyira bizonyos kívánságok előterjesztésében áll, mint inkább a helyzetből adódó és a béke szükségszerű alapelveinek a kimunkálásában. Ilyen alapelv az, hogy a történelmi fejlődés következtében beálló változásokhoz szervezetileg és jogilag alkalmazkodni kell. ennek az alkalmazkodásnak pedig az igazság jegyében kell állania. Magvarországnak nemcsak mint semleges államnak szép feladat a béke alapelveinek felkutatása, de minden oka meg van rá, hogy az itt ismertetett alapelveket, alapigazságokat egyben mint legegyénibb nemzeti kívánságait is a béketárgyalás asztalára majdan leteúve. íiudcspe&ti Kávésok ÉLvutovgaimi S^T. Budapest, VIII., József-körul 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállít, KÜLÖNLEGES KÁVÉ á. TEA MINŐSÉGEKET. • a j á t kávépőrkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi8 kává. bL-.ak és hotelek szállitója.