Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 11. szám - Az Áland szigetek nemzetközi jogi helyzete és Finnország

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA részt svéd eredetű és anyanyelvű lakossága szintén mozgalmat indított azzal a végső céllal, hogy elszakadjanak Finnországtól. Ez a törekvés Svédországban érthetően kedvező visszhangra talált. Finnország először különféle kulturális és gazdasági engedményeket tett, később pedig nagy szigorúsággal nyúlt a kérdés rendezéséhez, puccsszerűen letartóztatta a szeparatista mozgalom vezéreit és katonasággal akarta megakadályozni a további forrongást. Svédországban ez nagy visszatetszést keltett, amit fokozott az a tény is, hogy a két állam közötti tárgyalások eredménytelenül végződtek. A svéd követ hamarosan el is hagyta a finn fővárost, ami a diplomáciai viszony megszakítását jelentette. Azután Anglia vette kezébe az ügy végleges rendezését, hivatkozva a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának arra a pontjára, amely bármely harmadik hatalmat feljogosít arra, hogy a Tanács elé vigye az olyan ügyeket, melyek háború alapját képezhetik. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa foglalkozott is az üggyel, és a következőket határozta el: A Tanács elismeri Finnország szuverénitását Áland-szigetek fölött, kötelezi azonban Finnországot arra, hogy különböző kulturális és gazdasági engedményeket tegyen a sziget lakói javára. Leglényegesebbek ezek közül azok, melyek elrendelik, hogy az Áland-szigetek hivatalos nyelve a svéd, és finnül még az iskolákban sem szabad tanítani, a másik pedig, hogy nem bennszülött földvásárlása esetén bármely álandi illetőségű magán- vagy jogi személynek elővásárlási joga van. A fenti határozat utal még arra is, hogy a szigetek semlegesítésére vonatkozólag külön nemzetközi konferencia dönt. Ez a konferencia 1921. október 10-én ült öszsze Genfben. A konferencia tagjai: Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Svédország. Az itt meghozott nemzetközi egyezmény pontosan megállapítja a semlegesség szabályait mind békében, mind háborúban. Finnország megígéri, hogy nem erősíti meg katonailag a szigeteket. A sziget szorosai közötti hajóforgalmat pedig a nemzetközi jogi szabályok szerint megengedik. Az egyezség a szigeten béke idejében kikötött hajók tonnatartalmának a maximumát i.-* megállapítja. Végül pedig a Nemzetek Szövetségének ellenőrzése és döntése alá helyezi az egyezmény betartását. Krdekes itt megemlíteni, hogy az Áland-szigetlakók kérését a népszavazásra vonatkozólag a Tanács azzal utasította el, hogy az Áland-szigetek birtoklása Finnország létérdekeit és fennmaradását biztosítja. Az Áland-szigetek történetének kővetkező állomása az ú. n. oslói államok gazdasági és semlegességi egyezségének létrejötte. Svéd oldalról is erős támogatásban részesült az a javaslat, amelyik az Áland-szigetek felfegyverkezését kívánta. Indokul azt hozták fel, hogy a genfi egyezség lényegesen eltérő viszonyok között jött létre. Akkor az elsősorban Svédországot volt hivatva biztosiPAPLANOK Pehely, gyapjú, vattaMatrácok megbízható és legjobb minőségben lhC7in hPVUCMMPVnD Vili., Vas ucca 14. Pajor-szanalóriummal LUolLU HblNCMUuillK szemben, alapíttatott 1.98. Tel: 14 38 |z tani, de a mai helyzetben Finnország tevékeny és hasznos tagja az oslói államoknak, azonkívül a szigetek feletti szuverénitását önhatalmúlag korlátozta, — ami elég biztosíték Svédország számára és így semmi értelme nincs a lefegyverzett állapot fenntartásának, sőt a fegyveresen megerősített \land-szigetcsoport hathatós védelmet nyújt a skandináv államok semlegességét veszélyeztető idegen hatalmak ellen. Amikor az oslói megállapodás perfektuálására került a sor, 1938 elején, abban az Áland-szigetek nem sZLrepeltek. Sőt 1938 áprilisában a finn köztársasági elnök rendeletet adott ki a hadi- és kereskedelmi hajóknak, valamint az idegen repülőgépeknek finn területekre való bejutására vonatkozólag, melyben kifejezetten megerősíti a genfi konferenciának az ÁÍand-szigetekre vonatkozó semlegességi rendelkezéseit. A változó és egvre súlyosbodó nemzetközi helyzet azonban arra késztette Finn- és Svédországot, hogy lépjenek vissza a szigetek lefegyverzésétől. Az 1939 január 7-én befejeződött tárgyalások a következőket foglalják magukba: Finnország katonai erődítéseket létesít az Áland-szigeteken, kivéve a sziget déli oldalára vonatkozó semleges területeket. Ezeken a területeken mindkét állam közös megegyezésével Finnország 10 éven belül katonai felszereléseket létesíthet. A szigeteken általános védkötelezettség lesz, a vezénylés hivatalos nyelve a svéd. Az új rendszer bevezetésére a két ország állandó bizottságai ügyelnek. Az 1921-es genfi szerződést aláíró hatalmak, kivéve Olasz- és Németországot, ehhez hozzájárulásukat adták. Az 1856-os párizsi békeszerződés semlegességi rendelkezései ezzel több mint 80 év után formailag is érvényüket vesztették. Mindezeket figyelembe véve, azt láthatjuk, hogy az Áland-szigetek nemzetközi jogi helyzetének kialakulásában két irányító erő játszott szerepet. Az egyik, amelyet a mindenkori felségjogokat gyakorló képviselt, azt célozta, hogy katonai és hadihajó támponttá építhesse ki a szigeteket. A másik erő az egyéb keleti-tengeri érdekeltségű államok érdeke, amelyek célja a szigetek semlegességének fenntartása volt. Szovjetoroszország mai törekvéseinek — többek között — az is a célja, hogy a lefegyverzett Aland-szigetek ne veszélyeztessék szabad kijutását a Finn-öbölből. Ülésbe — Támlába — Matracba JEP£D>4 egybefont rugói Kapható minden kárpitosnál MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazai lója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős s/urkes/tő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca V. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.