Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 9. szám - A moldvai csángó-magyarok

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA misszionárius egy fél éven belül vagy tanuljon magyarul, s ha ezt nem tenné meg, el kell távoznia a moldvai magyar hívek közül. A moldvai fejedelmek ellenséges magatartása és elnyomása, valamint az idegennyelvü papok vezetése ellenére is a moldvai magyar nyelvű hívők száma állandóan nőtt és még gyarapodott is a szomszédos Erdélyből bevándorlóit székelymagyarokkal úgy, hogy 1779-ben az osztrák Schulze jelentése szerint, aki beutazta egész Moldvát, 6.000 magyar család, tehát körülbelül 25—30.000 magyar ember élt Moldvában. 1839-ben PetrásInce János moldvai katholikus pap szerint már 57.300 a moldvai magyar katholikusok száma. Az 1902-i moldvai katholikus egyházmegye kimutatása szerint 64.601 volt a majdnem kivétel nélkül magyar származású katholikus hívők száma. A világháború után Erdély Romániához került. Erdélyben a román elnyomatás következtében a magyar munkásság és a magyar tisztviselő sorsa állandóan elviselhetetlenebbé vált. A magyar munkások és iparosok tömegesen vándoroltak ÓRomániába, így Moldvába is, annál is inkább, mert a magasab nívón álló magyar munkást s főleg szakmunkást a háborúelőtti Romániában szívesen látták. Azonfelül az állam a magyar hivatalnokokat, főleg a vasutasokat nagyobbára Ó-Romániába telepítette át. Ez a kettős áttelepedési folyamat olyan erős volt, hogy például a 800.000 lakosú Bukarestben 80—100.000 magyar él. A tengermelléki Constanzában 10.000. Ez az átözönlés Moldvára is kiterjedt úgy, hogy a moldvai magyarság száma ismét erősen megnövekedett és jelenleg számukat százezerre tehetjük. Milyen a román állam magatartása ezen ősrégi magyar telepekkel szemben? Az abszolút elnyomás és a legminimálisabb nemzeti jogok megtagadása. A moldvai százezer őslakó magyarságnak nincsen egyetlen egy magyarnyelvű iskolája sem; de még a magyar nyelvet sem tanítják a kizárólag ro mánnyelvü iskolákban. A közigazgatásban magyarul nem tudó hivatalnokokat alkalmaznak. A közigazgatás és bíróság nyelve kizárólag román. Még csak kisegítésre sem lehet a magyar nyelvet használni. A nevek erőszakos elrománosítása álSVÁBHEGY GYÖNGYE landóan folyik, az ősmagyar nyelvű falvak elrománosítása befejezett tény. A moldvai magyarság politikai és gazdasági szervezkedését a román állam drákói szigorral lehetetlenné teszi. Szigorúan tilos erdélyi magyaroknak Moldva területén bárminemű politikai vagy gazdasági tevékenységet és szervezést folytatni, sőt még a tudományos néprajzi kutatásokat sem engedélyezi a román kormány. Az erdélyi magyar iskolákban elhelyezkedő moldvai magyar tanulókat azonnal kiutasítják Erdély területéről és az őket felvevő magyar iskolákat bezárással fenyegetik meg. A templomokban eltiltják a magyar prédikációt, sőt legújabban az ősmagyar népénekeket is. A lelkipásztorok kivétel nélkül a magyar nyelvet egyáltalán nem birják. A világháború alatt kényszerítették a moldvai magyar ságot arra, hogy az erdélyi magyar fajtestvérei ellen harcoljanak, családtagjaikat pedig túszul tartották és kivégzéssel fenyegették abban az esetben, ha családtagjaik magyar fogságba esnek. A román statisztika a moldvai magyar őslakókat soha figyelembe nem vette; úgy kezelte őket, mint akiknek elrománosítása befejezett tény. A valóság azonban az, hogy még az a része is, amely nyelvileg elrománosodott, .érzelmileg magyar maradt és annak is vallja magát, nem is beszélve a moldvai magyarság zöméről, amely nyelvében is hű maradt magyarságához. Minden elnyomás ellenére, a legutóbbi román népszámlálás adataiban már huszonhárom ezer magyar anyanyelvű szerepel. Ez a szám csak az egynegyedét teszi ki a moldvai magyarságnak. A cikkíró maga is tud olyan esetekről, hogy a népszámlálási listavezetők csak a háború után Erdélyből Moldvába beköltözött magyarokat írták be magyarnak, míg a több ezer számú moldvai őslakó magyart nem voltak hajlandók magyarnak beírni, annak ellenére is, hogy ők magukat magyarnak vallották. A román állam új alkotmánya a moldvai magyarság számára semmiféle jogot sem biztosít. Ennek ellenére a román propaganda külfölddel el akarja hitetni, hogy Románia kisebbségi kérdésének rendezése a leghumánusabb. Amíg Románia saját területén az őslakó kisebbséget elnyomja, addig a külföldön élő román kisebbségek jogait a román állam hivatalosan is igyekszik rendezni. Nincs tehát Romániának semmi elfogadható oka arra, hogy a saját nemzetiségi kérdéseit az általános emberi jog és humanitás elve alapján, valamint a magyarság jogos kívánsága szerint ne rendezze. a Mátyás Királyüdülő ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7 im©mmmmmmmmmmmmmmmmm MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Telefon: 12—28—97. Mozsár-utca 9. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztárt számla: 16.123. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős v.: Duchon J.