Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 8. szám - Propaganda és nemzeti önfegyelem

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA világpolitikában, mikor a világ egyre inkább két, szembenálló arcvonalba tömörül. Bátorság és bölcseség kell ahhoz is, mikor ma kis nemzetek egyre-másra kijelentik, hogy nem kérnek semlegességük kéretlen és mechanikus, bizonyos esetekben önként beálló védelméből. A semlegesség, mihelyt csak kívülről védelmeztetik, már nem semlegesség, hanem védettség, mely — amellett, hogy az aktív akarat méltóságát elveszi az államtól, — még abba a veszélybe is sodorja, hogy egyik, vagy másik front eszmeköréhez tapasztja, honnan aztán nincs szabadulás a semlegesség szabad és független horizontja felé. A világbirodalmak mai mérkőzésében a kis államok e méltóságteljes állásfoglalása mutatja, hogy a világbirodalmak mellett mily nagy szükség van a kis államok elvére, konstrukciójára és fennállására is. Semlegességük és ezzel együtt méltóságuk nagyságot és erőt ád nekik. Ök a mérleg nyelve, mely a világ egyensúlyát, ide- vagy odabillenését mutatja. Jelentőségük egyenrangúvá teszi őket birodalmakkal. A kis államok bizonyítják, hogy /_ nemcsak a materiális erő számít a nemzetközi élet-^'P|»Qr)tjoP£luclíl ben. V o #> A kis államok szerepe a világnolitika rendsze- IlGHlZGti Öli VClCIXl rében nem területi arányaiktól függ, nem is né- & * törpe államoknak, mikor e kis államok háborús kedve, vagy semlegességükhöz való törhetetlen ragaszkodása dönthet Európa sorsa felett, mutatkozik meg igazán, hogy — legalább is az európai kultúra körében — nincsenek kis és nagy államok. A nagy elvek hordozása nagy erőt jelent és mint ahogy Isten előtt minden lélek egyenlő — a nemzetközi politikában is minden állam magatartása, állásfoglalása egyformán jelentős. A semlegesség tehát, amellett, hogy mérséklőleg hat a kitört háborús indulatra, helyhez köti é-> határolja a háborút, utat mutat a békéhez, — még kidomborítja a kis államok nagy jelentőségét az európai együttesben, feltárja szerkezetük és szerepük fontosságát, bizonyítja az államok egyenlőségét és egyenlő méltóságát s azt, hogy minden európai állam egyenlő joggal és felelősséggel vesz és vehet részt az európai konstrukció, tehát az európai kultúra fenntartásában. Marius. pességük számától, nem materiális erejüktől. Az európai nemzetek, ha kicsinyek, ha nagyok is számbelileg, egyenlőek az elveknél fogva, melyeket hordoznak. A semleges államok tartózkodásukkal mea állítják a romboló erőket. A birodalmakat, bármily nagyok is, figyelmeztetik erejük véges voltára. Semlegességük, vagyis független elhatározásuk védelmezésével megakadályozzák, hogy a fák ne nőjenek az égig. Ök az arány és mérték, az egyensúly, az európai kultúra soha felül nem múlt elvének megtestesítői. Ök állítják meg a háború apokaliptikus lovasait, ők vonnak bűvös kört a háború és háborúskodók elé. Ök őrzik a béke és magasabb nemzetközi erkölcs elveit, parancsait. A semlegesség politikájához e harci kedv és bosszú fűtötte világban nagyobb bölcseség, nagyobb elszántság, nagyobb távlat kell, mint ahhoz, amely igazságtalanságok fentartása végett felidézi a háborút. A semlegesség a lelkiismeretbeli szabadság elve a nemzetközi politikában. Mikor világbirodalmak szállnak harcba a semlegesség megsértéséért, vagy világbirodalmak ajánlják a semlegesség védelmét magukhoz képest SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás k « r á I y ü d ü o ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7 Irta: Török Árpád. A propaganda szónak bizonyos mellékíze van, különösen napjainkban, amikor olyan mértéktelenül folyik ez a propaganda. Sokszor az az érzésünk, — és ebben, sajnos, sok igazság is van — hogy a propaganda nem felvilágosítási célokat szolgái, hanem ellenkezőleg, az emberek világos látását akarja megzavarni. Olyasmit szuggerál az embereknek, olyasmit szeretne velük elhitetni, ami torzított képe a valóságnak, vagy ami mögött talán nincs is valóság. A propaganda kérdése nem olyan régen a képviselőházban is szóba került. Akkoriban természetesen ezt a kifejezést is használták, hiszen annyira közkeletű, hogy bizonyos megerőltetésbe kerül azt mással helyettesíteni. Amikor azonban arról a „propagandáról" volt szó, amelyet Magyarország folytat a külföldön, illetve amit ott folytatni kellene, gróf Teleki Pál miniszterelnök a propaganda szó helyett inkább a felvilágosítás kifejezést használta. Nem akarta a propaganda szó használatával azt a benyomást kelteni, mintha Magyarország is csak a fenti értelemben folytatná ezt a tevékenységet. Erre valóban nincs is szükségünk. Mi a külföldet felvilágosítani akarjuk a valódi tényállás, az igazság felöl. Amikor mindenfelé olyan kiterjedt propagandisztikus és felvilágosító munka folyik, amikor az államok sokszor súlyos anyagi áldozatot hoznak, hogy a külföldet bizonyos irányban befolyásolják, az a nemzet maradhat ebben a küzdelemben legkevésbé el, amelynek legtöbb követelése van. amelynek kiegyenlítetlen jóvátételi számlája a legnagyobb. Felesleges részletesebben bizonyítanunk, hogy ez utóbbi állítás önmagunkra vonatkozik. De talán lehet egy-két szót beszélni arról, hogy milyen rendkívül fontos ez a felvilágosító munka. Teleki Pál, amint említettem, beszédében mondja, már 14—15 évvel ezelőtt szervezte meg ezt a külföldi felvilágosító munkát jóformán a saját szakállára és csak mikor már kézzelfogható és