Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 7. szám - A nemzeti és népi gondolat

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 népi, hanem nemzeti egységben gondolkoztunk. Ezen az elven alapult Szent István birodalma és ezen alapult a magyar állam beilleszkedése Európa szerkezetébe és kultúrájába. A magyarság nemcsak érezte az európai egységet, hanem véres és hosszú harcok során — meg is védte azt. A most lobogó nemzeti forradalom nekünk, politikai téren, újságot nem adott, csak megerősített ezeréves állami és nemzeti hivatásunk tudatában. Mi hittünk és hiszünk a magunk és más nemzetek méltóságában. De mi, magyarok, mint azt Szent István királyunk eszméje is mutatja, ennek a népi és nemzeti öntudatnak inkább nemzeti részét hangsúlyoztuk. Mi inkább nemzet voltunk, mint nép. A békét és kultúrát, melyet védelmezni küldettünk ide, inkább a nemzet, mint a nép fogalmában éreztük és — reméljük — érezzük ma is. Vájjon megtörténhetett volna-e, hogy a magyar megmarad ezen a földön, népek országútján, százados hadjáratok, dúlás, elnyomás, vércsorgatás, kivándorlás mellett, idegen, menekülő népek testvéri befogadása, saját nyelvének elhanyagolása mellett, ha nincs magasztos nemzeti princípiuma, mely éltette s melyet ő éltetett: — az európai keresztény kultúra fejlesztése és védelmezése? Vájjon az egyszerű népi elv, melyen ma annyi nép követel magának foglalási jogcímet, elegendő lett volna fenntartásunkra, fennmaradásunkra? Xem. Attila hada számosabb és rettentőbb volt, mint Álmosé. De Attila nem találta meg azt az eszmét, mely hódításának robogása után hazát is adhatott volna népének, mely sohasem emelkedett a nemzet magasságába. Bár szükséges lehet, különösen egy megalázott országban, hogy a levert önérzet a nép erejének büszkeségével élesztessék, — de nemzetközi együttműködés, értelmi, politikai, gazdasági, sőt még érzelmi téren is, csak nemzetek közt lehetséges. A nép fogalma — például — visszautasítja, mert vissza kell utasítania, az asszimilációt. A nemzet, eszmék kapcsolata révén is gyarapodhatván, nagyon is számít az asszimilációra. Bizonyítja ezt Szent István politikai tanítása is. A római köztársaság súlyos és százados harcok árán „asszimilálta" Itália nemzeteit. Hol volna az angol birodalom, az Amerikai Egyesült Államok, ha az angol származást minden polgárában aprólékosan vizsgálta volna? Nemzetben, mely a birodalom útján elindul, a népi elvnek — politikailag — el kell halványodnia. Van elmélet, mely szerint a Nap, bolygórendszerünk éltetője és uralkodója, szétsugárzó erejét és zsugorodó tömegét a beléje hulló csillagok testével növeli és táplálja. Ez a nemzetek életében oly sokat vitatott és emlegetett asszimiláció égi párhuzama. Nincs olyan erő, melynek ne volna vonzása. Nép, mely nem vonz magához más népeket, aligalig érdemli meg a nép, még kevésbbé a nemzet nevet. Beszéljünk nemzetről és ne népről és akkor a béke boldog távlatai nyílnak meg előttünk. Hiszen a nemzetek, a ma oly fennen hangoztatott ellentétek és éles összehasonlítások mellett is, szeretik egymást. Meglehet, e szeretetnek alapja az, hogy az emberiség — tudós elmélet és a biblia szerint is — egy tőből sarjadt. A keresztény tanítás is azt mondja hogy testvérek vagyunk. Ez érzés nélkül lehetetlen volna emberi művelt élet a földön. Ennek a testvéri indulatnak példája, hof*' a rómaiak minden áron görögöknek akartak látszani, ennek példája az egész ókor görög kultúrája, ennek eredménye, hogy a görög gondolko dás, a római jog, a keresztény tanítás elterjedhetett a világon. Még az arabok is a görög bölcsek küldöttei voltak Európában és ma is ennek jogcímén harcolnak a diplomácia zöld asztalánál területi igényeikért. Ismeretes a francia kultúra és eszmék hatása, az olasz újjászületés varázsa. Az angol szellem bámulóinak és utánzóinak száma légió. A híres német filozófia eredete Angliában keresendő. A porosz katonai szellem is megtalálta bámulóit az orosz cárokban. Lord Byron a görög szabadságért halt meg és a napokban olvashattuk, hogy egy angol a mohamedánság híve lett és azt ajánlja, hogy egész Anglia kövesse példáját. A japánok egyik legnagyobb írója, Lafcadio Hearn, angol volt. Mindez azt bizonyítja, hogy minden nemzetben van valami egyetemes, vagyis minden nemzet Isten gondolata, tehát méltó arra, hogy elmerüljünk bámulatába. A nép: test, a nemzet: lélek. A mi magyar nemzeti elvünknek is mindig voltak rajongói. Á törökök ellen, a Habsburgok ellen egész Európa legjobb fiai lettek a magyar eszme hirdetői, katonái, vértanúi, következésképpen a magyar nemzet tagjai. Mi Európáért, Európa értünk. íme, a nemzeti méltóság béke- és igazságteremtő munkája. A nemzeti forradalom célja nem a háború, hanem a béke, nem az elzárkózás, hanem az egyensúly. Nem sebek ütése, hanem a sebek gyógyítása, a beteg, életformáját megtalálni nem tudó Európa talpraállítása. Európa pedig csak akkor gyógyulhat meg, ha nemzetei a megbecsülés alapján közelednek egymáshoz. Ez pedig, bár nehéznek látszik, nem lehetetlen, mert a megbecsülést, bámulatot és szeretetet egymás iránt Tsten oltotta minden eszmét hordozó nemzet lelkébe. Marius. SCHMOLL I PA S T A Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7.