Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 6. szám - Az "élettér" szerepe a világpolitikában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 ismét csak önmagára gondolt, mikor ezen az alapon — és a régi Habsburg császárok jogán — magába olvasztotta a cseh-morv i területet, de ugyanekkor a hasonló vagy még régebbi történeti jogokkal rendelkező egyéb igényeket már nem kísérte szimpátiával. Az új Német birodalom ideológiai rugalmas sága azonban még itt sem záródott le. A népi és történeti gondolat mellett kitermelt egy harmadik fogalmat is. az úgynevezett „élettér" fogalmát, amely szerves kiegészítője az előbbi két elképzelésnek. Németország nemcsak népi és történelmi alapon tart igényt a középeurópai területek jelen tős részére, hanem abból az elvből kiindulva, hogy a nyugateurópai államok gyarmatterületeit számára a kelet és délkelet-európai agrártér van hivatva pótolni, jogot formál arra, hogy az ezen területre kapcsolatos egyre fokozódó nyomása ellenállásba ne ütközzék sem az érdekelt hatalmak, sem a nyugati országok részéről. Ez elmélet szerint Németországnak nyers anyag utánpótlás tekintetében garanciát kell kapnia abban a vonatkozásban, hogy igényeit e területen teljes mértékben érvényesítheti, hogy ily irányú törekvései éppen olvan messzemenő elismerést várhatnak, mint a nyugati hatalmak által intézményesített gyarmati koncessziók, hogy ezen „élettérben" ellene sem gazdasági, sem politikai vonatkozásban ellenállás nem szervezhető, S hogy ez az elmélet is ideológiai megalapozást nyerjen az új német történetírás azt hirdeti, hogy a tekintélvuralmi rendszerek kitermelésével az európai civilizáció súlypontja újra a kontinentális hatalmak vállára helyeződött át. tehát nemcsak szükséges, de indokolt is, hogy ezek vegyék át az európai hegemónia gyakorlását és a politikai fejlődés irányítását. Bár el kell ismernünk, hogy ideológiai téren egy zseniális és szervesen egymásba kapcsolódó elmélet-láncolattal állunk szemben, mégis meg kell látnunk, hogy ez a teória nem teljesen veszélytelen és így több vonatkozásban alkalmatlan arra, hogy a kontinentális stabilitás alapjait megvesse. Legfőbb hibája az „élettér"-elméletnek, hogy törekvéseit illetően nem rendelkezik szilárd fogalmakkal és határokkal, hanem belső rugalmasságánál fogva az szinte a végtelenségig tágítható. Az élettér ugyanis földrajzi értelemben nem szigorúan körülhatárolt, hanem állandóan változó területet jelent aszerint, hogy milyen kapacitású ország akarja azt a saját viszonyaihoz képest kialakítani. Kétségtelen ugyanis, hogy különböző az élettér igénye egy húsz, harminc, negyven vagy hatvan milliós országnak, s így nyilvánvaló, hogy a Második Birodalom élettér igénye is kisebb volt, mint a közel kilencven millió főre emelkedett Harmadik Birodalomé. Minél több célját éri el és valósítja meg Németország, minél nagyobb lesz a birodalom, annál tágabb élettér igényekkel is fog fellépni, érthető tehát, hogv a keleti és délkeleti irányban elterülő — akár baráti, akár ellenséges — államok szükségét érzik annak, hogy amikor ez a külpolitikai elv hivatalos programmot jelent, akkor ez szigorúbb jogászi meghatározást nyerjen. De aggályos ez az elmélet a nemzeti élet alapját képező nemzeti szuverénitás szempontjából is. Az az álláspont, hogy egy nagyhatalom élettér kijelölése által jogosult életfeltételeit biztosítani hivatalos határain túl eső területeken, illetőleg államokban is, azt jelenti, hogy ezekre befolyást is akar gyakorolni, ami csak szuverénitásuk jelentős korlátozásával biztosítható. Erkölcsileg és német szempontból ugyan az élettér elmélet több tekintetben indokoltnak és jogosnak látszik, azonban a gondolat gyakorlati alkalmazása — amint láthattuk — több veszélyt rejt magában. Nem lehet valamely elvet kizárólag egy országra alkalmazni, hanem a nemzetközi stabilitás és jogbiztonság érdekében a helyesnek vallott és hirdetett gondolatnak érvényét más nemzetekre vonatkozóan is érvényesnek kell elismerni. Ha igaz a népi elv, a történeti gondolat és az élettér fogalom, ebben az esetben az más népeknél is méltánylandó Egy szempontból pedig különös figyelemmel és kellő kritikával kell kísérnünk e fogalmakat: nem szabad e gondolatok magyar értelméről és jelentőségéről megfeledkezni. Hiszen nekünk is érdekünkben áll, hogy a népi elvet kultiváljuk, mert ez gyakorlati érvényesülés esetén a két és félmilliónyi magyarság visszacsatolását jelentheti. De érdekünk a történeti és birodalmi gondolat felelevenítése is, mert ez az integer Magyarország visszaállításához vezethet. Sőt érdekünkben áll az élettér fogalmának realizálása is, mert ez helyes politikával a Kossuth által is elképzelt dunai együttműködés alakját öltheti. Nem veszélyesek tehát ez elvek puszta megjelölésükben és elvi elgondolásukban, hanem helytelen gyakorlati alkalmazásukban. Nagy miszsziót töltenek be nemzeti céljaink valóraváltása terén, ha valódi nemzeti érdekeink, szellemünk és adottságaink szerint értelmezzük őket, de ugyanannyi veszélyt is rejtenek magukban, ha. elfeledkezünk különleges magyar értelmükről és arról, hogy a világtörténelem eddigi folyamán még egy nép sem gondolkozott a másik helyett és egvik sem lett eddig a másik szerencséjének kovácsa. Rudas Gyógyfürdő és Gyógyszálló az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, 43—47 C°-os erősen radioactiv gyógyforrások, Juventus rádiumos kádfürdők. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencével. Ivókúrák. Gyógyszállója a főépületben van, a legmodernebb kényelemmel berendezett szobákkal. Polgári árak. Kiváló minőségű magyar gyári* mányu szövetek, valamint •redefl angol gzdvei különlegességek nagy választékban Lefkovits és Vándor A Budapest, V., Deák Fermc-u 16-18. {.Adria palota)]