Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 1. szám - A rutén probléma

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA gaszkodásának annyi tanújelét adta, s mely legutóbb is fenntartás nélkül csatlakozott az antikomintern paktumhoz, méltán elvárhatta volna, hogy a cseh-szlovák hybrid állam megnyirbálásakor Magyarországot hozzásegítsék a Kárpátok gerincéhez. Magyarország csak akkor nyeri vissza biztonságát, ha ismét a Kárpátok bérceinek védelme alá helyezkedhetik. Ezért életkérdése Magyarországnak a közös határ Lengyelországgal, melynek szintén életkérdése, hogy Magyarországgal közvetlen szomszédságba kerüliön. Ha Németországnak az a célja, hogv Orosz-Ukrajna nyersanyagait kiaknázhassa, a baráti Magy Írországon és Lengyelországon keresztül sokkal könnyebb odajutnia, mint Szlovákián és a megmaradt kárpátaliai Ruténföldön keresztül a hegyvidéken óriási költséggel és nagy technikai akadályok legyőzésével új utat teremtenie, csak hogy kikerülhesse Magvarországot. Nem iőaz az sem, hogy a megmaradt kárpátaliai Ruténföldnek nem volna érdeke a Magyarországhoz való visszacsatlakozás, mert hiszen köztudomású, hogy Ruszinszkónak minden közlekedési lehetősébe északról-délre. a magyar Alföldre irányul. fis természetes életlehetőségeit csak Magyarország keretei között találhatja meg. Az a propagált terv. hogy Orosz-Ukrajna, a lengyel ukránvidék és Kárpátalja egvséges nagy Ukrajnát alkossanak nemcsak Lengyel- és Magvarország érdekeit sérti, hanem Németországra is kétes előnyt jelent, mert kérdés, hogv Nagvukraina hajlamos lenne-e arra. hogy a német államot a kívánt módon kiszolgálja, s önállósághoz jutva, nem fogna-e szembehelyezkedni Németországgal? Készséggel elismerjük, hogv Orosz-Ukrainának a szovjeturalom alól való felszabadítása általános emberi érdek, de miért Lengyel- és Magyarország megsértésével törekedni erre, amidőn ezt ezekkel az országokkal harmóniában is meg lehet cselekedni? Nincs tehát megindokolva az az úiabban olyan feltűnően kifejezésre juttatott á'láispont, mely mindenáron meg akarja akadályozni a közös magyar-lengvel határt. Aszentistváni állameszme a Kárpátokon inneni népek és népcsoportok harmonikus összetartását ielenti azon a nagyon könnven megérthető alapon, hogy ezeknek a népeknek és néocsonortoknak érdekei már természeti fekvésüknél, a földrajzi adottságoknál, de meg a sok százados történelmi fejlődéinél fogva is azonosak, legalábbis harmonikusak. Ettől az e?er év történőmé által szentesített elvtől és iránytó' mi. m irtvarok nem fogunk eltérni semmi új elméit kedvéért. Téves végül az a sokat hangoztatott ellenvetés is, hogv a kárpátaljai rutén területnek a maga egészében Magvarországhoz való visszacsatolására irányuló törekvés megsértése volna a bécsi döntőbírósági ítéletnek, amely végleg megvonta a határt. A tévedés onnan ered, hogy nem veszi számba azt, hogy a bécsi német-olasz döntőbíróságtól a magyar kormány nem csak azt kérte, hogy döntsön azokban a vitás kérdésekben, melyek a népi elv alapján megvonandó új magyar-cseh határvonal körül a magyar és a cseh kormány között felmerültek, hanem kérte azt is, hogy a szlovákoknak és a ruténeknek adja meg a népszavazás útján gyakorlandó önrendelkezés jogát. A döntőbíróság az első kérésnek eleget tett. E részben való rendelkezését Magyarország kötclességszerűleg tiszteletben is tartja. A népszavazás elrendelésére vonatkozó kérést azonban hallgatással mellőzte a döntőbíróság, ebben a kérdésben tehát nincs rcs judicata, s Magyarországnak továbbra is jogában és szabadságában áll sürgetni a népszavazást, amelv népszavazástól biztosan reméli, hogv a rutének Magyarországhoz visszatérnek. Szó sem lehet tehát arról, hogy a rutének megszavaztatására és ezzel kapcsolatban a közös magyar-lengyel határ létesítésére irányuló törekvés a bécsi döntőbírósági ítélet megsértését jelentené. Az a körülmény, hogy sem a müncheni négy nagyhatalmi értekezlet, sem a bécsi döntőbíróság nem tartotta szükségesnek a Magyarország által kért népszavazás elrendelését, máris súlyos következményeket vont maga után. Csehország ukrán inváziót teremtett a Ruténföldön. És ez az invázió folyton nyugtalanítja az úi határokat, aminek legszomorúbb bizonyítéka a Munkács város ellen irányzott orvtámadás. Ha tehát bárkinek eszébe jut a bécsi döntőbíróság ítéletének megsértését emlegetni, ezt a szemrehányást nem hozzánk, hanem a csehekhez és a becsempészett ukránokhoz kell intéznie, akik betöréseikkel folyton veszélyeztetik a békét. Nem mernék ezt tenni, ha meg lett volna tartva a népszavazás, melyet mi folyton követeltünk és most is követelünk, amelytől azonban a csehek állandóan rettegnek. A lojális baráti viszonvnál fogva, mely hazánkat Németországhoz fűzi, nem adjuk és nem adhatjuk fel a reménvt. hogy Németország fel fog hagyni ellenkezésével és meg fog szűnni akadályokat gördíteni a közös magyar-lengyer határ megvalósítása elé. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö'di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Kü Ipolitikát I Országunk határain túl is híressé váltak a ,#CÍÖClÖJ**# tulajdonosa által feltalált és készített szálkanélküli ponty különlegességek Papp József Kispest, Üllői út 153. Telefon: 147-150 (Villamos megálló)