Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 4. szám - Reviziós nagygyülés
MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 mokban hiányozniok kell: a békés megnyugváson , és együttélésen alapult közösségnek. Van-e még valami, ami visszahozhatná az összes dunai népeknek, Magyarországnak és Magyarország utódállamainak a békét és nyugalmat biztosító közösséget? Ha valaki azt mondaná nekünk, hogy Szent István államát kellene felállítanunk, akkor valamennyi népnek, amely a történelmi magyar állam keretében valamikor együtt élt és együtt lakott, olyan magaslatra kellene felemelkednie, hogy meglássa és megértse, mi volt az, ami Szent István koronájának népeit és országait oly hosszú századok alatt összetartotta. Csak akkor látná meg, hogy abban a közösségben a fegyver és a harag csak a külső ellenség támadásának és pusztító szenvedélyének szólt: a magyar állam népei között harag és háború helyett — mert a magyar történelem semmiféle nemzetiségi és fajháborút nem ismert — minden hiba ellenére jóindulatnak és szeretetnek is kellett lennie, mert a természeti adottság mellett a szeretet és kölcsönös megértés az, amely a népeket egymáshoz közelebb hozza és összetartja. A szentistváni gondolat e szerint csak akkor lesz megvalósítható, ha megtaláljuk azt a keretet, amelyben a régi közösség minden néne helyet foglalhat és mindegyik megtalálhatja benne a maga számításait, a maga nyugalmát, a maga békéjét és biztonságát. Ha Szent István ezt el tudta érni és a magyar nemzet első királyát hosszú századok viharaiban követve annyi népnek békét és nyugalmat biztosított, akkor nem a mindent felborító külső erőszakra, nem a népeket egymással szembeállító haragra és gyűlöletre kell építenünk a békét és nyugalmat, hanem vissza kell térnünk a magyar történelemben való elmélyedés után arra, hogyan lehetne az 1815-iki státuszkvó rendiét a fegyveres erőszakkal kicsikart trianoni revizió sebeinek eltüntetésével olyan alakba öltöztetni, hogy azt minden elnyomott és fenyegetett nép között az egész magvar nemzet is megtalálja, mely Euróna ezen részének biztonságát és rendjét századokon át biztosította. A ,.Hungária Műtrágya. Kénsav és Vegyi Ipar Részvénytársaság folyó hó 2-án tartott közgyűlésén az 1037. évre rész vénvenként 2.— nencő osztalék fizetését határozta cl. Az osztalék folyó hó 0-éről kezdve a Pesti Magvar Kereskedelmi Bank és az Aníol-Magyar Bank Rt. budapesti főintézetének pénztáránál kerül kifizetésre. — A közgyűlés dr. Chorin Ferenc m. kir. titkos tanácsost, felsőházi tagot, a GyOSz elnökét az igazgatóság tagjává. Rejtő Ármint, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ügyvezető igazgatóját pedig a fclügyclőbizottság tagjává választotta. — Az igazgatóság a közgyűlést követő ülésen dr. Chorin Ferenc urat alelnökévé választotta. A MAGYAR KORMÁNY MILLIÁRDOS BFRUHÁZ\ST PROGRAMMJÁNAK ELSŐ EREDMÉNYE: OPTIMISTA HANGULAT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR KIÁLLÍTÓI KÖZT. A Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói a gazdasági élet nagyszerű fellendülését várják az új beruházási programmtól. Az egész magyar ipar nagyban készül arra, hogy üzemeit korszerűen kifejlessze, új gyártmányok előállítására rendezkedjék be és így teljes felkészültséggel álljon a nagy nemzeti építőmunka szolgálatába. Az április 29-én megnyíló vásár lesz az első alkalom ennek a felkészültségnek nagyarányú demonstrálására. Revíziós nagygyűlés A hódmezővásárhelyi Revíziós Liga legutóbb nagyszabású reviziós gyűlést rendezett, amelyre 64 társadalmi egyesület vonult fel és többezer ember gyűlt össze és valóságos zászlóerdő tette impozánssá a hatalmas felvonulást. A nagygyűlést a helybeli dalárda a Magyar Hiszekegy eléneklésével nyitotta meg. Soós István ny. polgármester, a helyi szervezet elnöke üdvözölte a nagygyűlés közönségét és beszédében rámutatott arra, hogy a Magyar Reviziós Liga volt az a nemzeti szervezet, amely a magyar igazságot az egész világgal megismertette, minden államban barátokat szerzett a magyar ügynek, éppen ezért ma az összes nagyhatalmak kénytelenek számolni a magyar kérdéssel. Ezt a munkát most még erőteljesebben kell folytatnunk, — mondotta Soós István, — de hogy a végső győzelmet kiharcolhassuk, ahhoz szükséges, hogy az egész magyar társadalom összefogjon, a revizió jegyében. Pirkad a magyar égboltozat, közeledünk a revizió megvalósulásához s ezt a nagy nemzeti összefogással meg is fogjuk valósítani. Soós István mélyhatású beszéde után dr. Nagy Emil, a Reviziós Liga társelnöke mondott nagyszabású beszédet a felvilágosító munka szükségességéről. Elmondotta, hogy a trianoni békediktátum létrejötte után teljes fejveszettség uralkodott az országban. Sokan nem tudták elhinni, hogy tényleg igaz Magyarország feldarabolása. Sokan egyéni vállalkozásokba kezdtek. Mindez nem használt a magyar ügynek. A komoly felvilágosító munkát a Magyar Reviziós Liga kezdte meg és ez a munka először Angliában indult meg, és folytatódott a többi európai államokban és az egész világon. Nehéz volt ez a felvilágosító munka, mert a külföldön nagyon keveset tudtak Magyarországról. A Magyar Reviziós Liga azonban megjelent a komoly felvilágosító könyveknek egész sorozatával, amelyekből a külföldi közvélemény hamar megismerte azt a szörnyű igazságtalanságot, amit Trianonban Magyarországon elkövettek. Ö maga többször beutazta Angliát és mindenütt hirdette a magyar igazságot és számtalan kiváló magyar közéleti férfiú kereste fel a külföldi államokat és mindenütt barátokat szereztek Magyarországnak és a revizió eszméjének. A magyar igazságot mindenütt megértették, de a puszta igazság nem tudott eddig diadalt aratni. Most elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a magyar igazságot a fegyverek ereje is támogatni fogja s ennek az igazságnak meg is lesz az eredménye. A magyar nép a reviziókérdésből sohasem engedhet s éppen ezért a magyar nép megy előre a maga útján, addig, amíg célunkat meg nem valósíthatjuk. Ezután dr. Fali Endre, a Magyar Reviziós Liga ügyvezető igazgatója tartotta meg nagyszabású beszédét. A következőket mondotta: „Magyarország ezeréves egységét az Úristen teremtette meg s a bosszútól elvakult emberi elmék és bűnös emberi kezek Trianonban hiába szabdalták föl az ezeréves Magyarországot, és hiába változtatták meg Közép-Európa térképét, a történelmi fejlődés első gyenge szellője romhalmazzá változtatta a bűnös emberi alkotást: eltűnt Európa térképéről Ausztria, a faji vonzás törvényének engedve, és a szemeink előtt omlik össze a halálra