Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Reviziós nagygyülés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 mokban hiányozniok kell: a békés megnyugváson , és együttélésen alapult közösségnek. Van-e még valami, ami visszahozhatná az összes dunai népeknek, Magyarországnak és Ma­gyarország utódállamainak a békét és nyugalmat biztosító közösséget? Ha valaki azt mondaná nekünk, hogy Szent István államát kellene felállítanunk, akkor vala­mennyi népnek, amely a történelmi magyar állam keretében valamikor együtt élt és együtt lakott, olyan magaslatra kellene felemelkednie, hogy meg­lássa és megértse, mi volt az, ami Szent István ko­ronájának népeit és országait oly hosszú száza­dok alatt összetartotta. Csak akkor látná meg, hogy abban a közös­ségben a fegyver és a harag csak a külső ellenség támadásának és pusztító szenvedélyének szólt: a magyar állam népei között harag és háború he­lyett — mert a magyar történelem semmiféle nem­zetiségi és fajháborút nem ismert — minden hiba ellenére jóindulatnak és szeretetnek is kellett len­nie, mert a természeti adottság mellett a szeretet és kölcsönös megértés az, amely a népeket egy­máshoz közelebb hozza és összetartja. A szentistváni gondolat e szerint csak akkor lesz megvalósítható, ha megtaláljuk azt a keretet, amelyben a régi közösség minden néne helyet fog­lalhat és mindegyik megtalálhatja benne a maga számításait, a maga nyugalmát, a maga békéjét és biztonságát. Ha Szent István ezt el tudta érni és a magyar nemzet első királyát hosszú századok vi­haraiban követve annyi népnek békét és nyugal­mat biztosított, akkor nem a mindent felborító külső erőszakra, nem a népeket egymással szem­beállító haragra és gyűlöletre kell építenünk a bé­két és nyugalmat, hanem vissza kell térnünk a ma­gyar történelemben való elmélyedés után arra, hogyan lehetne az 1815-iki státuszkvó rendiét a fegyveres erőszakkal kicsikart trianoni revizió se­beinek eltüntetésével olyan alakba öltöztetni, hogy azt minden elnyomott és fenyegetett nép között az egész magvar nemzet is megtalálja, mely Euró­na ezen részének biztonságát és rendjét százado­kon át biztosította. A ,.Hungária Műtrágya. Kénsav és Vegyi Ipar Részvény­társaság folyó hó 2-án tartott közgyűlésén az 1037. évre rész vénvenként 2.— nencő osztalék fizetését határozta cl. Az osz­talék folyó hó 0-éről kezdve a Pesti Magvar Kereskedelmi Bank és az Aníol-Magyar Bank Rt. budapesti főintézetének pénztáránál kerül kifizetésre. — A közgyűlés dr. Chorin Fe­renc m. kir. titkos tanácsost, felsőházi tagot, a GyOSz elnö­két az igazgatóság tagjává. Rejtő Ármint, a Salgótarjáni Kő­szénbánya Rt. ügyvezető igazgatóját pedig a fclügyclőbizott­ság tagjává választotta. — Az igazgatóság a közgyűlést követő ülésen dr. Chorin Ferenc urat alelnökévé választotta. A MAGYAR KORMÁNY MILLIÁRDOS BFRUHÁZ\ST PROGRAMMJÁNAK ELSŐ EREDMÉNYE: OPTIMISTA HANGULAT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR KI­ÁLLÍTÓI KÖZT. A Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói a gazdasági élet nagyszerű fellendülését várják az új beruházási programmtól. Az egész magyar ipar nagyban készül arra, hogy üzemeit korszerűen kifejlessze, új gyártmányok előállítására rendezkedjék be és így teljes felkészültséggel álljon a nagy nemzeti építőmunka szolgálatába. Az április 29-én megnyíló vásár lesz az első alkalom ennek a felkészültségnek nagyarányú demonstrálására. Revíziós nagygyűlés A hódmezővásárhelyi Revíziós Liga legutóbb nagyszabású reviziós gyűlést rendezett, amelyre 64 társadalmi egyesület vonult fel és többezer ember gyűlt össze és valóságos zászlóerdő tette impozánssá a hatalmas felvonulást. A nagygyűlést a helybeli dalárda a Magyar Hiszekegy eléneklé­sével nyitotta meg. Soós István ny. polgármester, a helyi szervezet elnöke üdvözölte a nagygyűlés közönségét és beszédében rámutatott arra, hogy a Magyar Reviziós Liga volt az a nemzeti szervezet, amely a magyar igazságot az egész világgal megis­mertette, minden államban barátokat szerzett a magyar ügynek, éppen ezért ma az összes nagyha­talmak kénytelenek számolni a magyar kérdéssel. Ezt a munkát most még erőteljesebben kell foly­tatnunk, — mondotta Soós István, — de hogy a végső győzelmet kiharcolhassuk, ahhoz szükséges, hogy az egész magyar társadalom összefogjon, a revizió jegyében. Pirkad a magyar égboltozat, kö­zeledünk a revizió megvalósulásához s ezt a nagy nemzeti összefogással meg is fogjuk valósítani. Soós István mélyhatású beszéde után dr. Nagy Emil, a Reviziós Liga társelnöke mondott nagyszabású beszédet a felvilágosító munka szük­ségességéről. Elmondotta, hogy a trianoni béke­diktátum létrejötte után teljes fejveszettség ural­kodott az országban. Sokan nem tudták elhinni, hogy tényleg igaz Magyarország feldarabolása. Sokan egyéni vállalkozásokba kezdtek. Mindez nem használt a magyar ügynek. A komoly felvilá­gosító munkát a Magyar Reviziós Liga kezdte meg és ez a munka először Angliában indult meg, és folytatódott a többi európai államokban és az egész világon. Nehéz volt ez a felvilágosító mun­ka, mert a külföldön nagyon keveset tudtak Ma­gyarországról. A Magyar Reviziós Liga azonban megjelent a komoly felvilágosító könyveknek egész sorozatával, amelyekből a külföldi közvéle­mény hamar megismerte azt a szörnyű igazságta­lanságot, amit Trianonban Magyarországon elkö­vettek. Ö maga többször beutazta Angliát és min­denütt hirdette a magyar igazságot és számtalan kiváló magyar közéleti férfiú kereste fel a külföldi államokat és mindenütt barátokat szereztek Ma­gyarországnak és a revizió eszméjének. A magyar igazságot mindenütt megértették, de a puszta igaz­ság nem tudott eddig diadalt aratni. Most elérkez­tünk ahhoz az időponthoz, amikor a magyar igaz­ságot a fegyverek ereje is támogatni fogja s ennek az igazságnak meg is lesz az eredménye. A ma­gyar nép a reviziókérdésből sohasem engedhet s éppen ezért a magyar nép megy előre a maga út­ján, addig, amíg célunkat meg nem valósíthatjuk. Ezután dr. Fali Endre, a Magyar Reviziós Liga ügyvezető igazgatója tartotta meg nagysza­bású beszédét. A következőket mondotta: „Ma­gyarország ezeréves egységét az Úristen terem­tette meg s a bosszútól elvakult emberi elmék és bűnös emberi kezek Trianonban hiába szabdalták föl az ezeréves Magyarországot, és hiába változ­tatták meg Közép-Európa térképét, a történelmi fejlődés első gyenge szellője romhalmazzá változ­tatta a bűnös emberi alkotást: eltűnt Európa tér­képéről Ausztria, a faji vonzás törvényének en­gedve, és a szemeink előtt omlik össze a halálra

Next

/
Oldalképek
Tartalom