Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - Revizió és antirevizió. 3. [r.]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 rokonszenvével a lengyelek iránt, és azzal a tervvel, amelyet annak idején Róma-Budapest- BécsBerlin-Varsó vonalnak (és nem tengelynek) ismertek. Ebből az alkalomból viszont elmondja, hogy amikor 1921-ben a Szovjet-Oroszország megtámadta Lengyelországot ós Magyarország néhány ezredet akart a baráti lengyelek segítségére küldeni, Csehszlovákia nemcsak azt tagadta meg, hogy a magyar ezredek áthaladhassanak területén, hanem a löszers/.álítmányokat sem engedte át a lengyelek megsegítésére. Viszont, — írja Zingarelli, — „Lengyelország nem ratifikálta a trianoni szerződést és így, gyakorlatilag nem ismerte el azokat a határokat, amelyeket a kisantant Magyar országra kényszerített." A kisantant antirevizionista mozgalmát különös fénybe állítja Zingarellinek az a megállapítása, hogy a kis balkán-államok, a berlini kongresszus után, évtizedeken át az 1878-iki szerződés revízióját olyan makacssággal és elszántsággal követel-/ ték, mint aminövel most védekeznek a revízió el len, mint antirevizionisták! Magyarok üldözése Csehszlovákiában. A magyar kisebbségek elnyomatásáról hosszasabban ír a Csehszlovákiáról szóló fejezet, amelyben azt is megírja, hogy az 1936-ik évi államvédei mi törvény újabb jogfosztást jelent minden nemzetiség számára, amikor különbséget tesz megbízható és megbízhatatlan állampolgárok, illetve alattvalók között és ez utóbbiak minden további ürügy nélkül eltávolíthatók a határmenti területekről, éppen úgy, mint közhivatalokból és vállalatokból. A ..határmenti' területeken még hordár, sofför, stb. is csak külön munkaengedéllyel lehet valaki. Viszont — az országnak több mint felét „határmenti" zónának minősítette a törvény. Megállapítja az olasz közíró, hogy a magyarok helyzete Csehszlo\>ákiában rosszabb, mint a németeké, mert ,,a trianoni Magyarország az ő érdekükben legfeljebb csak passzív magatartást tanúsíthat. De meg a magyarok olyan vidékeken laknak (Szlovákiában és Ruténiában), ahol az ellenük való harc kulturális és gazdasági ürügyekkel is könnyen folytatható. Az első kemény csapást a magyar kisebbségekre azzal mérték a csehek, hogy megtagadták tőlük a „csehszlovák állampolgársági" minősítést, ha nem tudták kimutatni községi bizonylatokkal, hogy ott születtek és odavaló illetőségűek. Minthogy pedig a magyarok nagyrésze, habár harminc-negyven éve ott élt, sohsem gondolt arra, hogy illetőségi bizonyítványokat szerezzen be, ezren és ezren vannak, különösen az értelmi osztályhoz tartozóak, akiknek távozniok kellett, vagy bele kellett nyugodniok abba, hogy mint idegen állampolgárok maradjanak ott. Tanárok, tanítók, akik letették a hűségesküt, az új állam közegeinek kezébe, papok, orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek százával és százával vesztették el egy csapásra állásukat, amelyeket azonnal csehek foglaltak el, mialatt a diákokat, ugyancsak e rendelet alapján, kizártak az iskolákból vagy eltiltották a vizsgáktól." Italo Zingarelli könyve újabb tanúbizonysága annak, hogy a baráti Olaszországban a magyar problémák továbbra is érdeklik úgy a politikusokat, mint a közírókat, de a nagyközönséget is. Ballá Ignác. Revízió és antirevizió Irta: dr. Horváth Jenő NYUGALOM, PIHENÉS, ÜDÜLÉS a svábhegyi Mátyás Király Üdülőben Luxus kényelem. Elsőrangú ellátás, nagy park olcsó árak. Központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz. Terraszos szobák. MÁTYÁS K1RÁLY-UT 7. Telefon: 165—362, 165-361 egyetemi tanár. 111. Más segítség alig kínálkozott, mint a kis entente és a balkánállamok szövetsége, az ú. n. balkán-paktum, amelyeket 1934-ben eggyé olvasztottak. Attól kezdve a helyzet úgy nézett ki, hogy Szerbia és Románia északi határainak, a mai Csonkamagyarország déli határainak biztosítására Görögország és Törökország vállalkoztak. A cseh diplomácia szerint viszont azon cím alatt, hogy Szerbia és Románia dél felől kellő alátámasztást nyertek, nyugodtan észak felé fordulhatnak, hogy megmentsék a cseh köztársaságot, melynek más alapja nem volt az 1815-diki státuszkvó felforgatására épített és eddig még ki nem próbált új helyzetnél. Benes cseh és Titulescu román külügyminiszterek együtt jelentették ki akkor, hogy az 1920-diki státuszkvó módosításáról semmiféle formában nem lehet szó. Fenyegetésük már annak tudatában történt, hogy a hitleri Németország a Nemzetek Szövetségéből kilépett, Franciaország pedig, mely Németországot a Nemzetek Szövetségében tartotta lekötve, annak helyére, új tagként Oroszországot hívta meg. Az orosz hatalomnak ez a bevonása viszont nem pusztán azt jelentette, hogy Genfben a francia politika támogatására, tehát a párisi békeszerződések elmerevítésére vállalkozik, hanem azt is, hogy a kis entente és a balkánpaktum fedezetét nyújtja. Ez volt tehát az a fedezet, amelynek alapján Benes és Titulescu Magyarországgal szemben a trianoni békeszerződésnek országaik javára való megváltoztatására kívánták a fordulatot értékesíteni. Az orosz-cseh-francia szövetségi viszonylatra épült cseh-román-orosz aktivitással szemben Mussolini 1934-ben Ausztriát és Magyarországot vonta maga mellé. Ugyanakkor az orosz támadás veszedelme Lengyelországot a Német Birodalommal békítette ki, az orosz kommunizmus veszedelme