Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 3. szám - Magyar-lengyel közös határ. Kertész János tanulmánya

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 mintegy 1500 egyesület közül közel 1200 foglalkozik ..segélyezéssel is. De ha a .segélyezés .tényleges összegeit nézzük, azt találjuk, hogy ez a szám a felmerült szükséghez képest nagyon csekély. Ezek .az egyesületek nem gazdagok. Legtöbbször az igyekvő jóakarat pótolja náluk az anyagi eszközök hiányát. Nincsen túlzottan sok lehetősége annak, hogy hogyan szerezzenek pénzt a szociális feladataik teljesítésire. Előadásokít, mulatságokat rendeznek, felolvasásokat tartanak. Majdnem minden esetben nagy látogatottság mellett. Költségeik úgyszólván alig vannak. Mindent házilag állítanak elő, a függönytől kezdve egész a kosztümökig. Természetcsen, a belépődíjak sem lehetnek magasak. A külföldre szakadt magyarok erről az oldalról sokét, de nem mindent várhatnak. Sok esetben maga az állam siet a bajbajutottak segítségére külképviseleteink útján. Itt óriási haladás mutatkozik a háború előtti diplomáciai viszonyokhoz képest. A diplomáciai személyzetünk legalább magvar és érző szívvel hajol bajba jutott testvére felé. Nem úgy, mint a régi személyzet, amely a legtöbb esetben még beszélni sem tudott a hozzája forduló magyarokkal. Ez >a magyar külügyi képviselet segíteni akar a rászorulókon és nem rajta múlik, hogy igyekezetét nagyon sokszor nem valósíthatja meg. A segítésre szánt összegnek előre meghatározott keretei vannak, ezeken túl nem léphetnek. Az üres pénz; tár rendszerint megtilt minden nagyobblelkű gesztust. Vájjon nem lehetne-e a külföldi magyarok segítségére szánt összeget emelni olvan módon, ahogv számos ország már hosszú évek óta alkalmazza? A külföldön é'ő magyar közületek, mint testületek, könyen találhatnának megfelelő jövedelmet hajtó vállalkozást. Ezeknek a vállalkozásoknak, amelyeknek termelői és fogyasztói is magyarok volnának, osztanák fel jövedelmüket .a rászorulók között. A kooperativ elgondolásnak anyagi jövedelmezőségük mellett még az a haszna is megvolna, hogy a külföldön élő magvarságban az összetartozás érzését erősítenék. A közös vállalkozás a közös munkakedvet fokozná. Erősebbé tenné a magyarok egyesületi életét is, mert mindannyiukat egyformán érintő életszükségleti kérdéseket tárgyalnának. Az Argentiniában élő olaszok szép eredményeket értek el ennek a gondo'utnak megvalósításával. Argentína belső részében óriási földterületet kaptak az argentínai államtól. Ennek a földrésznek külön sz.-bálvai vannak, szinte álliamonkívüliséget élvez. Ha a kivándorló olasz földműves rögtöni elhelyezkedésre nem talál, ide kerül. Ennek a karitatív feladaton kívül még az az előnye is meg van, hogy a bevándorló a legelőnyösebb körülmények közölt ismeri meg a befogadó ország földművelési viszonyait. Ugyanezt valósították meg a németek Afrikában. A külföldi magyarok körében felmerült az az óhaj is, hogy a magyarok segélyezési ügyeit a konzulátusok ellenőrző szerepe mellett adják át a külföldi magyar egyesületeknek. Ezek az egyesületek közelebb vannak .tagjaik életéhez, mint a diplomáciai képviseletek. Jobban látják azt, hogy hol van segítésre szükség, mint a magyarok mindennapi életétől távolabb álló diplomaták. Ennek a megvalósításával sok külföldön élő gazdag magyart lehetne az egyesületi életben való tevékenyebb szereplésre rávenni. Részükről az a kifogás merük fel, hogy miért segélyezzenek akkor, amikor a segélyezést a külképviseleti szervek látják el. Természetesen ezt a segélyezést megfelelő kautélákhoz kellene kötni. De az esetek legnagyobb részében a magyar egyesületek eddigi kifogástalan működése teljes garanciát nyuj.tana arra, hogy a segélyezés megfelelő mederben folyna. A kórházi ápolás tekintetében csaknem valamennyi országgal kölcsönösségi szerződésünk van. Ezen szerződések értelmében a kórházi betegápolás indokolt esetekben kölcsönösen ingyenes. Vannak más országok, amelyekkel nincsen ilyen szerződéses viszonyunk, de a betegápolás mégis megvan. A külföldi magyarok azt szeretnék, hogy .a még hátralévő országokkal is kötnénk ilyen kölcsönösségi szerződést, nehogy megtörténjen az. ami a közelmúltban is megtörtént néhányszor, hogy a beteg és rászoruló magyart egyik kórházban sem vették rcl, azzal is indokolással, hogy nincsenek szerződésben Dr. Glass Imre. Magyar-lengyel közös határ Dr. Kertész János tanulmánya. A békekötések véget vetettek az országhatárok megcsontosodásának és a békeszerződések utáni idők tapasztalatai is szinte sugallják egy-egy határ megváltoztatását. A közös lengyel-magyar határ gondolata nem tartozik a politikai utópiák közé, hanem, — szinte, — szembeszökő módon kínálja magát nemcsak ,a régi, történelmi alapokon, hanem politikai célszerűségből is. Nemcsak a kilencszáz esztendős lengyel-magyar béke és barátság utal erre. A két katholikus országnak összefogása, Varsó és Budapest közvetlen összeköttetése, a Kárpátalja kivonása a cseh, és a csehekén keresztül a szovjet kezéből, a Dunavölgy békéjének el nem engedhető föltétele. Dr. Kertész János a lengyel-magyar barátság régi előharcosa, a közös lengyel-magyar határ egész távlatát, politikai jelentőségét feldolgozta az idevágó irodalmat magában foglaló „Közös magyar-lengyel határ" című jeles tanulmányában. A lengyel-magyar határ az öntudatos magvar külpolitikus előtt mindig a békességgel, a fejlődéssel, a két érintett ország és egész Európa javával lesz egyértelmű. Amig pedig megvalósulását illeti, hadd idézzük itt a szerzővel Schummer Eugenjus szavait: — Amíg százak beszélnek a közös határról: csak ábránd, amikor ezrek: akkor politikai programm, és amikor százezrek: akkor megvalósul. Tehát: beszéljünk róla! A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikátl