Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A "revízió" hangja Angliában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 V „revízió" hangja Angliában Irta: Dr. Póka-Pivny Béla London, február havában* A Középeurópában ismeretes „revízió" kifejezés he­lyett az ángol nyelv a „Peaceful Change" békés módosí­tás) terminus technikussal él, E szóösszetétel tulajdonké­pen egész új keletű, mint politikai és jogi műkifejezés; egyike azoknak az új kitételeknek, amelyek a világhá­ború után teremtett nemzetközi jog szükségképeni szü­löttjei. Arra a kérdésre, hogy mikép nyert éppen ez a kissé erőltetett és nem feltétlenül jogtudományra emlé­keztető szóösszetétel polgárjogot az angol nyc'vben, a rövid kifejezés keresésével s az angol nép kompromisz­szumra hajlásával magyarázható. A „revízió" szó ugyan­is annyiféle köznapi értelemmel és használattal bir az an­gol nyelvben, úgyis mint ellenőrzés és úgyis mint módo­sítás, hogy önmagában, úgy, mint a magyar nyelvben, ahol idegenszerűsége ad neki speciális értelmet, nem eléggé kifejező, megkapó, azaz precízebb meghatáro­zásra szorul. A helyes kifejezés azonban („Revision of the Peace Treaties" avagy ,,Peace Treaty Revision") legalább három szó használatát megkívánja, ami az an­golnak sok, aki nemcsak a kevés szónak híve, dc a sza­vak közt is a rövideket, az egy magánhangzósakat sze­reti. Ehhez járult az. hogy a revízió szóból a kontinen­sen hamar alkifejezések szármáztuk (revizionizmus, re­vizionista, antirevizió), amelyek propagandaízt adtak e siónak, amitől az angol írók és előadók a háború után elkezdtek idegenkedni, noha azt ugyancsak gyakorolták maguk is a szó legteljesebb értelmében. A „Peaceful f'hange"-nck ia revíziós összetételű szakkifejezések vagy az aránylag rövidebb „Treaty Revision" fölött megvan az az előnye, hogy egyben kifejezi a revízió bé­kés voltát. Ez aztán visszaadta a revizió szótól félő kis­entente-politikusok álmát, akik a „status quo" kifejezést sem szívesen popularizálták volna, mert avval könnyű lett volna a „status quo ante" ijesztő fogalmát szembe­állítani. De tetszett az angolnak is. aki alapjában békés. A „Peaceful Change"-t hamar megérti az angol „man in the strect", mondjuk átlagember. Más kérdés azonban az, hogy — megbarátkozik-e vele? Amikorra ugyanis e kifejezés szélesebb körben ismertté vált. egy­szerre rájött az angol, hogy ez elsősorban reája vonat­kozik, mert a nemetek követelik vissza a gyarmatokat, amelyek ugyan nem mentek át angol tulajdonba, hanem csak mandátumos angol közigazgatás alatt áll (amiről azonban mindenki azt hitte, hogy: egyre megy). Az in gol, aki évszázadok óta ahhoz van szokva, hogy terü­lete állandóan gyarapodik, de nem fogy, ellenszenvesen fogadta volna e szót, ha c mögött nem állana egy még felsőbbrendű fogalom, ami az angol etikum integráns főrésze: nz Igazság; éspedig abban az új formájában, ahogy azt az angol az 1914—18-iki vérontás óta érti. t. i. igazság a népek közt is és nemcsak a magánosok közt. A népek „magna eharta"-jában. a népszövetségi alapok­mányban pedig benne van a békés módosítás, mint ami a jövő vérontás elkerülésének egyik jelentős eszköze. Bele kell tehát az igazságot vinni a valóságba, még ha az áldozattal is jár; ám, ha áldozattal jár, hozzon áldo­zatot más is, aki a világháborúból igazságtalan előnyhöz jutott: íme, ezeken a gondolatokon kellett magát átrág­nia az angolnak, hogy eljusson a mai felfogásához, a „Békés Módosítás" tekintetében. És ez nem is volt oly egyszerű, mert az a „man in the Street" általában azt hitte, hogy nemcsak a békeszerződések teremtettek igaz­ságot, de a népszövetség is kiválóan működik. Csak amikor látta, hogy a lefegyverzés helyett az adója falv­ion nő, éppen a fegyverkezés növelése miatt, és amikor látta, hogy Középeurópa egyensúlyát vesztette a mon­archia feldarabolása miatt, és hogy a Dunamedencébe benyomult a ba'kanizmus és benyomulhat a germaniz­mus, a béke és az igazság pedig mindenképen ki van zárva, a szemei megnyíltak. Ehhez adódott még az, hogy a meghasonlott Európa miatt lehetővé váltak a háborúk más kontinenseken. Az angol agyberendezkedést jel­lemzi, hogy nem a logika vezeti, mint a franciát, hanem a praktikusság. Ha a helyzet revíziót kíván, lássuk, mi­ben áll ez. adták ki a jelszót, és végig az egész ország­ban elkezdtek beszélni, tárgyalni, előadásokat tartani róla és aztán könvveket kiadni. Az angol nyelv magi több művet produkált a revíziós kutatás terén, mint a többi nyelv együtt, ugyancsak maga után hagyva az egyébként oly brilliáns francia jogirodalmi termékeket. A mai angol „Peaceful Change" szakirodalom még távol van attól, hogy kimondotta volna az utolsó szót. Inkább csak próbálgatásoknak tekinthetjük ezen a tel jesen új jogterületen. Ez köszönhető elsősorban annak, hogy a népszövetség a revíziós (19.) paragrafust nem vitte át a gyakorlatba és így sem az elv horderejével. sem az eljárási szabállyal nem foglalkozhat a jog, mint konkrétummal. A politikai rész tekintetében sem tisz­tázott még a helyzet. A külügyi kormányok ma még in­kább a status quo alapján állnak, míg a közvélemény érzi a merev elzárkózás veszélyeit és a jóvátételre haj­lamos. Nem hiányzanak erős antireviziós ellenáramlatok sem. A Kisentente befolyása jelentékeny: ezelőtt szinte egyeduralmi volt és ma még mindig meg van a hatalma, hogy a revíziós könyvek szerzőit az óvatosságra szo­rítsa. Ez a befolyás néha oly erős, hogy a „revíziós" könyvek egyenesen kihagyták a magyar megcsonkítást, amely pedig a békés módosítás legkitűnőbb iskolapél­dája kell hogy legyen előbb-utóbb. Az angol szerző alig látja azt, hogy a Kisentente egyetlen összetartó ereje épp a magyarság megcsonkíttatása. Ám Róma sem egy •ISTKOS 6£ Gyártja: PAUL1N1 GÉZA IX., Thaly Kálmán-u. 10 Telelőn: 1-312-93 oldal- és far-csónakmotort vegyen, mert ... , .. , Mindennemű csonakmotor a leggyorsabb és legmeg- speciális javítása, biz hatóbb széria-motor alkatrész készítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom