Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - Gróf Csáky Imre, a Magyar Külpolitika főszerkesztője

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA képviselt két ellentétes világnézet kerülne fegyveres összeütközésbe egymással, ugyancsak ezen két állam területe volna a csatatér, melyen a két ellenséges tábor öszeütköznék, a biztos vésztők tehát elsősorban ismét csak a lengyel és a magyar volnának. Az ösztönszerű lengyel-magyar vonzódásnak tehát a tökéletes politikai érdekközösség a nagyon is reális háttere és ezért üdvözölheti őszinte őreimmel mindkét nemzet, ha vezetői mind szorosabbakká fűzik a közöttük fennálló kötelékeket. A mai bonyolult viszonyok között, melyekben a nemzetek gazdasági és politikai élete egymástól külön nem választható, csakis olyan politikát lehet észszerűen követni, mely gazdasági kihatásaiban is megfelel a nemzet érdekcinek. Különösen szerencsésnek minősíthető ezért azon körülmény, hogy ezen a téren sem választja el semmi Lengyelországot Magyarországtól, sőt ellenkezőleg hogy ez a két ország gazdaságilag is sok vonatkozásban kiegészíti egymást. Ha tehát azon reményünknek adunk kifejezést, hogv a politikai kapcsolatok szorosabbá fűzésével egyidejűleg még jobban kimélyülnek a jövőben a két ország között már eddig is fennálló jelentékeny gazdasági kapcsolatok is, ezt annál őszintébben tehetjük, mivel egy a ma már meglévő és sikeresen bevált nemzetközi gazdasági rendszerünkbe beilleszkedő szoros lengyel-magyar gazdasági együttműködés biztos alapját képezhetné egy későbbi nagyobb középeurópai gazdasági szövetségnek, melyet a szükség és észszerűség egyaránt kívánatossá tenne a keleti Középeürópa összes népeinek boldogulása szempontjából. Ez a gazdasági szövetség viszont a jelenlegi gazdasági korlátok fokozatos leépítése útján nem kevéssé járulhatna hozzá a jövőben az itt élő és összetartozó népek közé mesterségesen emelt politikai válaszfalak összeomlásának elősegítéséhez is. Február 15-ig lehet jelentkezni ;i Budapesti Xemzetközi Vásárra. Eddig már több, mint 1200 kiállító jelentkezeit. Az 1038 április 29. és május 9. között tartandó Budapesti Nemzetközi Vásárra eddig már több, mint 1200 kiállító jelentette be részvételét. A legerősebben képviselt szakmák a vas-, gép- és villamossági ipar, az építőipar, a bútor- és az élelmiszeripar. Az utolsó jelentkezési terminus február 15. Az ezen az időponton túl beérkezett jelentkezések már csak az esetleg fennmaradó helyekre és csupán felár fizetése mellett jöhetnek tekintetbe. A Dunaállamok gazdasági közeledése a Budapesti Nemzetközi Vásáron, libben az évben először folynak komoly és eredményesnek ígérkező tárgyalások Csehszlovákiának a Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételéről. Természetesen elsősorban olyan áruk kiállításáról van szó, amelyekben az új kereskedelmi megállapodás keretén belül kilátás nyílik kompenzációs eladásokra. Miután Ausztria és Jugoszlávia már bejelentették részvételüket, Csehszlovákia részvétele esetén a Dunavölgy három állama fog a Budapesti Nemzetközi Vásáron résztvenni. Amennyiben a Romániával még függőben levő tárgyalások is eredményre vezetnek, a Dunavölgy összes államait meg fogjuk találni a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Kilátás nagyarányú szönyegexportiizletekre a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Rendkívül nagyarányú lesz a magyar szőnyegipar részvétele az április 29. és május 9. között tartandó Budapesti Nemzetközi Vasárun. A külföld nagyon érdeklődik a kézzel csomózott magyar perzsa és torontáli gyapjúszőnyegek iránt, így Amerikába máris indultak próbaszállítások. A vásáron nagy exportkollekciók lesznek láthatók ezekből a cikkekből. Gróf Csáky Imre, a Magyar Külpolitika főszerkesztője A Magyar Külpolitika élére új név került; gróf Csáky Imre neve. Magyarországnak tragikus körülmények között megvalósult önállósága óta, tizenkilenc éve küzd a Magyar Külpolitika az öncélú magyar külpolitikáért, amely elsősorban Trianon revízióját jelenti. Ennek az öncélú magyar külpolitikának egyik első kezdeményezője gróf Csáky Imre, aki hoszszú, világjáró diplomata pályája után Szegeden 1918-ban gróf Teleki Pál mellett ott állott az önálló magyar külpolitika születésénél és ezt az önálló magyar külpolitikát folytatta akkor is, mikor külügyminiszterré lett 1920-ban. Korunkban éppen nem szokatlan, hogy publi cistákból lesznek államférfiak és államférfiak tálcájuk mindennapos ügyirataitól megszabadulva, mint publicisták, a legmagasabb elvek szolgálatában küzdenek tovább céljaikért. Az államférfinak publicistává való változá ;a mindenütt előlépést jelent, mert csak az igazá hivatott és gondolkozó államférfiú lehet publicista, vagyis elveinek a hivatal támasza és nyűge né! kül való képviselője, nemzetének útmutatója Csáky Imre külügyminisztersége után, mint publicista Í9 az öncélú magyar külpolitika harcosa maradt. Ez az öncélú magyar külpolitika adott méltó ságot és európai jelentőséget a magyar nemzetnek Az öncélú magyar külpolitika, a magyarság lét érdekeinek itthon és külföldön való megismerte tése, egyúttal azt is jelenti, amit — egyetlen össze foglaló szóval — revíziónak nevezhetünk. Minden magyar politikusnak, aki a közéletben magának szerepet követel, tisztáznia kell áliáspontját a revízióval szemben. A revízió a magvar nolitika hűségesküje lett. A revízió a magyar lélek acélos akarata, jövőt kívánása. A gondolat, mely a revízióban él, nemcsak a magyarság, hanem egész Európa és a keresztény kultúra számára is a jövendő békességét és a keresztény kultúra megmaradását jelenti. Csáky Imre az elsők között volt, akik a magyarság elé a célt kitűzték. Érdeme annak az önálló magyar külpolitikának bevezetése, mely megteremtette a magyar egységet. Az ősi magyar széthúzás, — mely a Szent Istváni, Árpádkori, törők és Habsburg-korszakban oly szomorúan jellemezte történelmünket, — megszűnt az önálló magyar külpolitika, a revizió kérdésében. A magyarnak az a belső meghasonlása, mel> akár a kereszténység elfogadásában, akár a török, vagy a német felé való fordulásban, akár az osztrák, akár a függetlenségi politika követelésében, mindig szétforgácsolta a magyar erők legjobbjait, megszűnt az öncélú magyar külpolitika hatás i alatt. Ez a külpolitika egyszer s mindenkorra kijelölte iövendő utunkat, melv a magyarság teljes sége felé vezet. Ez a politika nem engedheti meg semmiféle hatalomnak, hogv a magvarságban bár