Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A népi elv román vonatkozásban

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 les sávban elterülő 3711 négyszögkilométernyi terület 328.736 lélekre rugó lakosságának 80.3 percentje, tehát 289.208 lélek magyar. Ebbe a körzetbe esnek Nagyvárad, Szatmár és Nagykároly városok is. Ugyancsak a trianoni határ mentén a Cséffa, Nagyszalonta és Kisjenő között elterülő 596 négyszögkilométernyi terület 46.834 lélekszámra rugó lakosságának 80.8 percentje, azaz 37.622 lélek, szintén magyar. Hasonlókép a trianoni határom Arad és Magyarpécska szomszédságában 676 négyszögkilométernyi területen 111.909 lakos közül 84.397 a magyar, tehát a lakosság 75.4 százaléka. Közvetlenül a trianoni határ mentén tehát 4983 négyszögkilométernyi olyan terület van, melynek 487.479 lakosa közül 411.227, tehát a lakosság 80 százaléka magyar. Ez az egész terület a népi elv alapján feltétlenül Magyarországot illeti meg. A másik nagy magyarlakta terület Erdély keleti részén a Székelyföld, 14.648 négyszögkilométernyi kiterjedéssel és 635.029 lakossal, akiknek 83.2 percentje, tehát52S.72S lélek magyar. A trianoni határ mentén tehát 4983 négyszögkilométernyi terület 487.479 lakossal, a Székelyföldön pedig 14.648 négyszögkilométernyi terület 635.029 lakossal az a két jelentékeny kiterjedésű magyarlakta terület, melynek a népi élv alapján feltétlenül vissza kell csatoltatnia Magyarországhoz. Jelent ez összesen 19.631 négyszögkilométer területet 1,122.508 lakossal. Ezeken a területeken a magyar lakosság az összlakosságnak 80 százalékát jóval felülhaladja. Minthogy azonban ez a két terület nem függ egymással egybe, feltétlenül szükséges ezeket egy magyar jellegű korridorral egybekapcsolni. Ez a korridor Ugocsától délfelé a Sebes-Kőrösig, maid Kolozsvártól kelet felé a Küküllő völgyéig, észak felé pedig Besztercenaszódig terjed és jelentékeny magyar városokat foglal magában. Ezek: Szilágysomlyó, Zilah, Bánfihunyad, Kolozsvár, Dés, Szamosújvár, Torockó, Torda, Dicsőszentmárton. A korridor kiterjedése 10.345 négyszögkilomóter, 682.564 lakossal. Igaz, hogy a magyarok száma ezen a területen mindössze 299.155-re rúg, tehát a lakosságnak csak 43.8 százalékát, tehát megközelítőleg felét teszi ki. Tekintettel azonban arra, hogy a trianoni határmenti magyarlakta területen és a Székelyföldön 80 százalékot jelentékenyen meghalad a magyarság száma, tehát ezékkel a területekkel igen csekély román lakosság csatolódnék vissza Magyarországhoz, méltányos, hogy a korridorra nézve Románia tegyen bizonyos engedményt és pedig annál inkább, minthogy a Romániának visszamaradó területrészeken még mindig félmillió magyar maradna. Mindezeket összegezve, kiderül, hogy Romániával szemben, tisztán a népi elv alapján 29.976 négy szögkilóméternyi területre és 1.805.072 lélekszámra rugó lakosságra van igényünk. Nem vetük számításiba azokat a területeket, melyeken magyarokon és románokon kívül jelentékeny számú, ittott többséget alkotó német lakosság lakik. Ilyen területek vannak Szatmár-megyében, Arad-megyében, a Bánátban, a déliszász területen, Beszterce környékén. Ezek a területek mind közvetlen szomszédságában vannak a fentebb részletezett azon területeknek, melyeket a népi elv alapján feltétlenül Magyarországhoz keh csatolni, ezeken a területeken tehát a népszavazás nem lesz mellőzhető. Visszatérve a korridor dolgában fentebb elmondottakra, szükségesnek találjuk megjegyezni, hogy amennyiben Románia a korridor eszméjétől idegenkednék és így csak a trianoni határmenti magyarlakta reszeK vomanauc megegyeze&azoruen íviagyaroiszaguoz visszacsatolna touv, akikor a székelyföldi 3M ezernyi magyarság érdedében iviagyarorszagnaik ragaszkodnia keh ahnoz, nogy a trianoni határ menten Magyarországhoz visszacsatolandó területeken kívüli nrdely, tenát a tradicionális Erdély egeszében kikerüljön a román impérium alól és ónálló autonóm közületté nyilvánittassék a magyarok, románok és szászok terjes egyenj ogúságaval. Végezetül legyen szabad megjegyeznünk, hogy a népi elv alapján fennálló igényeinknek kihangsúlyozása egyáltalában nem jelenti azt, mintha földrajzi, történelmi és gazdasági alapon nyugvó jogcímeink érvényesítéséről lemondanánk, vagy bármikor is lemondhatnánk. Utolsó leheletünkig hívek maradunk a szentistváni állameszméhez, amely a Kárpátokon belül élő dunavölgyi népexet megértő egységbe szervezte össze. Ehhez a megértéshez tartozik az is, hogy a nemmagyar ajkú testvérnépeknek vagy népcsoportoknak autonóm szabadságot és önállóságot biztosítsunk. A trianoni zűrzavarból való kibontakozás útján ebben az irányban kell továbbra is haladnunk. Minthogy ennek a kibontakozásnak most éljük első fázisát, t. i. azt az időszakot, melyben a népi elv már teljes elismerésre talál, ma mindenekfelett az az időszerű, hogy a népi elv szempontjából tisztázzuk hazánk helyzetét. Ennek keretében mozogtak fenti fejtegetéseink is. Türelemmel és kitartással biztosan eljutunk — és pedig nem hosszú idő alatt — az eszmék tisztázásának ahhoz a további fejlődési fokozatához is, melyben az álilamalkotás és államfenntartás földrajzi, történelmi és gazdasági szempontjai is egyetemes méltánylásra fognak találni. Ekkor fog végkép diadalmaskodni a szentistváni állameszme. Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ftrenc-u. 16-18. Kiváló minőségű magyar gyárt' mányu szövetek, valamint • védeti angol szővei különlegességek nagy választékban (Adria palota)]