Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A népi elv román vonatkozásban

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 les sávban elterülő 3711 négyszögkilométernyi te­rület 328.736 lélekre rugó lakosságának 80.3 per­centje, tehát 289.208 lélek magyar. Ebbe a kör­zetbe esnek Nagyvárad, Szatmár és Nagykároly városok is. Ugyancsak a trianoni határ mentén a Cséffa, Nagyszalonta és Kisjenő között elterülő 596 négyszögkilométernyi terület 46.834 lélek­számra rugó lakosságának 80.8 percentje, azaz 37.622 lélek, szintén magyar. Hasonlókép a tria­noni határom Arad és Magyarpécska szomszédsá­gában 676 négyszögkilométernyi területen 111.909 lakos közül 84.397 a magyar, tehát a lakosság 75.4 százaléka. Közvetlenül a trianoni határ mentén te­hát 4983 négyszögkilométernyi olyan terület van, melynek 487.479 lakosa közül 411.227, tehát a la­kosság 80 százaléka magyar. Ez az egész terület a népi elv alapján feltétlenül Magyarországot illeti meg. A másik nagy magyarlakta terület Erdély ke­leti részén a Székelyföld, 14.648 négyszögkilomé­ternyi kiterjedéssel és 635.029 lakossal, akiknek 83.2 percentje, tehát52S.72S lélek magyar. A trianoni határ mentén tehát 4983 négyszög­kilométernyi terület 487.479 lakossal, a Székelyföl­dön pedig 14.648 négyszögkilométernyi terület 635.029 lakossal az a két jelentékeny kiterjedésű magyarlakta terület, melynek a népi élv alapján feltétlenül vissza kell csatoltatnia Magyarország­hoz. Jelent ez összesen 19.631 négyszögkilométer területet 1,122.508 lakossal. Ezeken a területeken a magyar lakosság az összlakosságnak 80 százalé­kát jóval felülhaladja. Minthogy azonban ez a két terület nem függ egymással egybe, feltétlenül szük­séges ezeket egy magyar jellegű korridorral egybe­kapcsolni. Ez a korridor Ugocsától délfelé a Se­bes-Kőrösig, maid Kolozsvártól kelet felé a Kü­küllő völgyéig, észak felé pedig Besztercenaszódig terjed és jelentékeny magyar városokat foglal ma­gában. Ezek: Szilágysomlyó, Zilah, Bánfihunyad, Kolozsvár, Dés, Szamosújvár, Torockó, Torda, Dicsőszentmárton. A korridor kiterjedése 10.345 négyszögkilomóter, 682.564 lakossal. Igaz, hogy a magyarok száma ezen a területen mindössze 299.155-re rúg, tehát a lakosságnak csak 43.8 szá­zalékát, tehát megközelítőleg felét teszi ki. Tekin­tettel azonban arra, hogy a trianoni határmenti magyarlakta területen és a Székelyföldön 80 szá­zalékot jelentékenyen meghalad a magyarság száma, tehát ezékkel a területekkel igen csekély román lakosság csatolódnék vissza Magyarország­hoz, méltányos, hogy a korridorra nézve Románia tegyen bizonyos engedményt és pedig annál in­kább, minthogy a Romániának visszamaradó terü­letrészeken még mindig félmillió magyar maradna. Mindezeket összegezve, kiderül, hogy Romá­niával szemben, tisztán a népi elv alapján 29.976 négy szögkilóméternyi területre és 1.805.072 lélek­számra rugó lakosságra van igényünk. Nem vetük számításiba azokat a területeket, melyeken magya­rokon és románokon kívül jelentékeny számú, itt­ott többséget alkotó német lakosság lakik. Ilyen területek vannak Szatmár-megyében, Arad-megyé­ben, a Bánátban, a déliszász területen, Beszterce környékén. Ezek a területek mind közvetlen szom­szédságában vannak a fentebb részletezett azon területeknek, melyeket a népi elv alapján feltétle­nül Magyarországhoz keh csatolni, ezeken a te­rületeken tehát a népszavazás nem lesz mellőz­hető. Visszatérve a korridor dolgában fentebb el­mondottakra, szükségesnek találjuk megjegyezni, hogy amennyiben Románia a korridor eszméjétől idegenkednék és így csak a trianoni határmenti magyarlakta reszeK vomanauc megegyeze&azoruen íviagyaroiszaguoz visszacsatolna touv, akikor a szé­kelyföldi 3M ezernyi magyarság érdedében ivia­gyarorszagnaik ragaszkodnia keh ahnoz, nogy a trianoni határ menten Magyarországhoz visszacsa­tolandó területeken kívüli nrdely, tenát a tradicio­nális Erdély egeszében kikerüljön a román impé­rium alól és ónálló autonóm közületté nyilvánit­tassék a magyarok, románok és szászok terjes egyenj ogúságaval. Végezetül legyen szabad megjegyeznünk, hogy a népi elv alapján fennálló igényeinknek kihang­súlyozása egyáltalában nem jelenti azt, mintha földrajzi, történelmi és gazdasági alapon nyugvó jogcímeink érvényesítéséről lemondanánk, vagy bármikor is lemondhatnánk. Utolsó leheletünkig hívek maradunk a szentistváni állameszméhez, amely a Kárpátokon belül élő dunavölgyi népexet megértő egységbe szervezte össze. Ehhez a meg­értéshez tartozik az is, hogy a nemmagyar ajkú testvérnépeknek vagy népcsoportoknak autonóm szabadságot és önállóságot biztosítsunk. A tria­noni zűrzavarból való kibontakozás útján ebben az irányban kell továbbra is haladnunk. Minthogy ennek a kibontakozásnak most éljük első fázisát, t. i. azt az időszakot, melyben a népi elv már tel­jes elismerésre talál, ma mindenekfelett az az idő­szerű, hogy a népi elv szempontjából tisztázzuk hazánk helyzetét. Ennek keretében mozogtak fenti fejtegetéseink is. Türelemmel és kitartással bizto­san eljutunk — és pedig nem hosszú idő alatt — az eszmék tisztázásának ahhoz a további fejlődési fokozatához is, melyben az álilamalkotás és állam­fenntartás földrajzi, történelmi és gazdasági szem­pontjai is egyetemes méltánylásra fognak találni. Ekkor fog végkép diadalmaskodni a szentistváni állameszme. Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ftrenc-u. 16-18. Kiváló minőségű magyar gyárt' mányu szövetek, valamint • védeti angol szővei különlegességek nagy választékban (Adria palota)]

Next

/
Oldalképek
Tartalom