Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A külföld felvilágosítása

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA szervezésének részleteibe bocsátkozni, csupán a következőkre szeretnék rámutatni: Magvarország és a magyar értékek megismer­tetése céljából külföldön már régebben működő személyek és idegenforgalmi, gazdasági, kulturá­lis stb. szervek a felvilágosító munka egységes rendszerébe állítandók, hogy ily módon az egy­séges vezetés és munkamegosztás biztosítva le­gyen. Ugyanez vonatkoznék — mint már említet­tem — az itthoni hasoncélú intézményekre is. Szükséges volna a külföldi követségeink mel­lett működő sajtóelöadúk számának szaporítása is, különösen nagyobb országokban, hogy ilymó­don a külföldi sajtó és annak minden megnyilvá­nulása naponta a legtökéletesebben áttanulmányoz­ható legyen. Ezzel kapcsolatban fontos misszió, hogy a helytelen cikkek és megnyilatkozások lehetőleg azonnal rektifikáltassanak. Akárhány­szor külföldi barátaink hívják fel erre figyelmün­ket, mert sajnos, technikai okokból igen sok tá­madó vagy előnytelen cikk marad válasz nélkül. Ebben a munkájukban különben a sajtóelőadókat hathatósan támogathatnák a kulturattasék. Ez az intézmény a diplomáciai világban ma már elfoga­dott. Ezek a hivatalos kultur diplomaták előmoz­díthatnák külföldi világlapok külön magyar szá­mainak, illetve mellékleteinek gyakori megjelenté* tését. A rendkívül elterjedt és nálunk is nagy ked­veltségnek örvendő francia VMustrátion, a Man­chester Guardian, a Studio stb. az utóbbi időben gyakran adtak ki pl. román számokat. Milyen nagy propagativ ereje volna e lapoknál magyar számok megjelentetésének előmozdítása. Ehhez a szép és rendkívül hálás kulturmunká­hoz tartozhatna a külföldi lexikonok, enciklopé­diák, naptárak, évkönyvek stb. magyar szempont­ból való szoros figyelembevétele és ha szükséges, az adatoknak helyreigazíítatása. Erre annál inkább volna szükség, mert ezek a kiadványok a maí>án­vagy közkönyvtárak állandó használati példányait jelentik és így szükségképen hozzájárulnak hamis képzetek megrögzítéséhez. így nem fordulhatna elő, hogy pl. a híres francia lexikon, a Petit La­rousse 1929-ben ne tudjon egy Apponyi Albert­ről, Tisza Istvánról pedig még mindig mint hábo­rús uszítóról írjon. Az Almanach Vermot című, rendkívül elterjedt francia kalendárium még né­hány év előtt Budapestről azt írta, hogy 500.000 lakosa van és a városban közlekedő gyaloghintó­kat (sic!) csak most kezdik kiszorítani az autók. De találunk épületes dolgokat egyéb publiká­ciókban is. Az utóbbi években a nyugati metropolisokban és másutt is alakult vagy alakítandó államközi tár­sadalmi egyesületek (pl. Angol-Magyar, Francia­Magyar, Német-Magyar, Olasz-Magyar Társasá­gok stb.), amellett, hogy a baráti kapcsolatok fej­lesztését szolgálnák, hatható kulturdiplomáciai felvilágosító munkát is végezhetnének. Ismertető előadások, hangversenyek, kiállítások, stb. rende­zése épúgy feladatkörükbe tartozhat, mint a kül­földi napilapoknak és folyóiratoknak megfelelő tu­dományos és irodalmi anyaggal való ellátása. A cseh propaganda-állam e tekintetben is előljárt. A Londonban székelő Cech Society of Great Bri­tain egyenesen azzal a céllal alakult, hogy a cseh érdekeknek Angliában hangulatot teremtsen. Az egyesület vezetőségébe nemcsak neves angol ál­lamférfiakat, mint Lord Róbert Cecil-t, de jelen­tős történész-professzorokat is sikerült megnyer­ni, így vezetőségi tagja volt F. J. C. Hearnshaw, a londoni egyetemen a modern európai történelen tanára. Ennek az ügyes politikának eredménye ként kisantant állambeli előadók mind nagyobb számban kezdtek működni a londoni egyetemen. Krre a felvilágosító munkára általában jellemző, hogy mindig nagy súlyt helyezett a nyugati álla­mok professzorainak megnyerésére. A felvilágosí­tásnak ez kétségtelenül olcsó, de annál hatható­sabb eszköze, melynek hatása a következő nemze­déknél, a professzor tanítványainál mutatkozik. Nagy szolgálatokat tehetnek a magyar ügy­nek a külföldi magyar kollégiumok és intézetek növendékei, általában a magyar ösztöndíjasok. Jó volna, ha az ösztöndíjak kiosztásánál arra figye­lemmel lennének, hogy a külföldre kikerült fiatal ösztöndíjas egyben magyar kulturdiplomata, aki így szolgálja meg a haza, számára egész életérc ki­ható gondoskodását. Mindenesetre ezekből rekru­tálódjék a magyar felvilágosító munka szakava­tott, harci gárdája, melynek kiválasztása és neve­lése a legközelebbi jövő legsürgősebb és legfele­lösségteljesebb feladata. Mert elmúlt már sok min­dennel együtt a húszas évek magyar felvilágosító munkájának primitív hőskora. Az akkori elő­csatározások ma már egész felvilágosító hadjá­rattá szélesedtek, melyben a nagyszámú résztve­vők tevékenysége nem lehet többé műkedvelő mellékfoglalkozás, a hazának juttatott rövid in­gyen-munka, hanem a képességekre és szakszerű előtanulmányokra támaszkodó komoly élethivatás. Ugyancsak fontos tényezői lehetnek a ma­gyar felvilágosító munkának a külföldi magyar egyesületek. Ezeknek bekapcsolása ma annál könnyebb, mert lelkes férfiak fáradhatatlan mun­kájával világszövetségbe való tömörítésük épp az elmúlt nyáron tartott budapesti kongresszusuk al­kalmával történt. Azáltal, hogy a külföldi magva rok, illetve szervezeteik megfelelő alapos helyi ta­pasztalatokkal és kiterjedt ismeretséggel rendel­keznek, a külföldi felvilágosító munkának különö­sen jó szolgálatokat tehetnek. Ehelyütt kell megemlékeznünk a már működő vagy felállítandó idegenforgalmi expoziturákröl is, melyek a magyar felvilágosító munkának eddig is nagyrahivatott szervei voltak. Ezeknek a nagy magyar kulturdiplomáciai hálózatba való szerves bekapcsolásuk azonban épp az eddigi tapasztala­tok alapján szintén elengedhetetlenül szükséges. A fenti tényezőkön kívül nagy számban van­nak még olyan eszközök, melyek a külföld felvi­lágosítását igen hatásosan szolgálhatják. Ilyenek a szakszerűen rendezett külföldi tanulmányutak, a különféle nemzetközi konferenciákon, általában nemzetközi összejöveteleken való állandó részvé­tel, melyek a gyakorlat szerint mind igen haszna­vehető személyes kapcsolatokat teremtenek. Az ezeken való részvétel minden áldozatot megér. Lemaradni róluk épp úgy nem lehet, mint azokon rosszul szerepelni. Egy kis nép, amilyen ma va­gyunk, mely egyedül sem katonai erejére, sem gazdasági fölényére vagy tagjainak nagy számára nem támaszkodhatik, csak akkor és úgy mozdít­hatja elő érvényesülését, ha ezeken a nemzetközi kiállásokon — legyenek ezek sportversenyek, kon­gresszusok, kiállítások vagy egyebek — 'résztvesz és jelentőségét meghaladó előkelő helvét biztosít magának. Végül neves külföldi előadókkal való csere, külföldi tanulmányi csoportoknak Magyar­országra való meghívása és megfelelő fogadtatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom