Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - Népszövetség nélkül

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Amikor tehát egyrészt a gazdasági észszerűség, másrészt egy kedvezően alakuló politikai helyzet, végül pedig a Német Birodalom helyzeti energiája és tudatos kereskedelmi politikája egy hatalmas közép-délkeleteurópai gazdasági együttműködés kialakítását írja elő, lehet-e még sokáig tétlenül maradni, lehet-e ezt a döntő történelmi pillanatot elmúlni hagyni anélkül, hogy a délkeleteurópai államok a maguk részéről is meg ne tegyék azokat a lépéseket, amelvek az új gazdasági Középeurópa megalapozásához megkívántatnak? A kérdés és a helyzet megérett arra, hogy azzal már ne csak ideológusok, hanem államférfiak is foglalkozzanak. XNépszövetség nélkül Irta: Lukács György Alapjában a Nemzetek Szövetsége a világbéke fenntartására alakult szervezet, emellett az emberiség jólétének előmozdítására törekvő berendezkedés. Ezt az utóbbi — szociális és emberbaráti — tevékenységét mintaszerűen teljesíti, előbb nevezett politikai feladatát azonban — pedig ez a főhivatása — kezdettől fogva oly gyarlón tölti be, hogy lassankint megszűnik tényező lenni a nemzetközi béke kérdéseiben. A Nemzetek Szövetségének alkotmánya, az ú. n. egyezség-okmány (Pactum) egész sereg intézkedést tartalmaz a Nemzetek Szövetségének a világbéke biztosítására vonatkozó feladatairól. A 11. cikk kimondja, hogy minden háború vagy háborús fenyegetés a szövetséget a maga egészében érdeklő ügy, és a szövetségnek ilyenkor kötelessége, hogy a nemzetek békéjének fenntartására alkalmasnak és hathatósnak mutatkozó minden intézkedést megtegyen. A 12. cikk szerint a szövetség tagjai a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadásra vezethetnek, vagy a nemzetközi állandó bíróságnak, illetőleg külön választott bíróságnak elbírálása alá, vagy pedig a Nemzetek Szövetsége tanácsának vizsgálata alá bocsájtják, és semmi esetre sem kezdenek háborút előbb, mint 3 hónappal a bíróság ítélete vagy a tanács állásfoglalása után. A 16. cikk kimondja, hogy, ha szövetség valamelyik tagja háborút indít anélkül, hogy az említett békés eszközök valamelyikének igénybevételét megkísérelte volna, olyannak kell tekinteni, mintha a szövetség valamenynyi tagja ellen követett volna el háborús cselekményt, s vele szemben kollektív pénzügyi és gazdasági, sőt fegyveres megtorló intézkedéseket kell alkalmazni. íme, egész serege a rendelkezéseknek, méh ek a Nemzetek Szövetségének kötelességévé teszik a háború megakadályozását és az államok között felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézését, legalábbis ennek megkísérlését. Ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatos az egyezségokmány két másik cikke, melyek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az egyik a 10. cikk, amely a status quo-nak tiszteletbentartását és minden külső támadással szemben való megóvását teszi a szövetség tagjainak kötelességévé, a másik a 19. cikk, amely szerint a közgyűlés időnként felhívhatja a szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására (revizió), amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné. Világos, hogy az egyezségokmány ezen egymást kiegészítő két rendezésnek okos alkalmazása a legtöbb esetben sikeresen elejét vehetné annak, hogy az államok az utima ratio-hoz, a háborúhoz forduljanak, mert az idejében alkalmazott békés revizió melynek létrehozása a Nemzetek Szövetségének legideálisabb tennivalója volna — az esetek nagy többségében elkerülhetővé tenné az idejétmúlt satus quo-nak erőszakkal való megváltoztatását. Sajnos, a világháború győztesei a Nemzetek Szövetségét a maguk képére és hasonlatosságára formálták és a legyőzöttek kíméletlen leigázásának szellemét vitték bele ebbe az intézménybe is. S a Nemzetek Szövetsége mindezideig nem tudott felemelkedni arra a tárgyilagos magaslatra, melven képessé válnék arra, hogy ne a világháborúban győztes nemzetek egyoldalú érdekszövetkezete legyen, hanem a szabad nemzetek szabad egyesülésévé váljék. A párizskörnyéki békeszerződések voltaképpen nem egyebek, mint egyoldalú büntetődiktátumok, melyeket a megtorlásnak és a boszszúállásnak szelleme leng át, s ez a szellem fertőzte meg a Nemzetek Szövetségének intézményét is, amely máig sem tudott szabadulni ettől a szellemtől. Ha a Nemzetek Szövetsége szabadulni tudott volna ettől a mentalitástól s áttért volna az egyenlő mértékkel mérés rendszerére, akkor nem ragaszkodott volna minden alkalommal körömszakadtáig a status quo merev elvéhez, hanem igyekezett volna a Pactum 19. cikkében körvonalozott revizió útját egyengetni. Sajnos, egyetlenegy^zor sem vette alkalmazásba a 19. cikket, ellenkezőleg — főleg a kisantant sugalmazására — a status quo bálványozásában merült ki és a revizió útját egészen eltorlaszolta. Hasonló módon járt el a Nemzetek Szövetsége a kisebbségi probléma tárgykörében is. Elvben elvállalta ugyan a kisebbségek védelmének ma gasztos feladatát, ellenben a gyakorlatban a nemzeti kisebbségek védelme elől teljesen elzárkózott, sőt mesterséges akadályokkal zárta el azt az utat, mely a kisebbségeket védőforumukhoz, a Nemzetek Szövetségéhez vezette volna, hogy igazságos panaszaik ott orvoslást nyerhessenek. Ha a kisebbségek ügyeivel nem lett volna annyira merev és elzárkózó, nagy szolgálatokat tehetett volna a béke ügyének, míg így részvétlenségével a magukrahagyott nemzeti kisebbségeket szinte reáutalta arra, hogy jogos panaszaikat erőszakos módon próbálják orvosoltatni, szinte rávezette őket a forradalmi vagy háborús kitörések útjára. Ugyanilyen kötelességmulasztás terheli a Nemzetek Szövetségét a lefegyverzés problémája HYPEROL g 2^ ^ J" "yr J 2 ^ ^ J£ J<£ rjy Forgalomba kerül ; 50 é» 100 tabletIdeális torok- és szájfertőtlenitő A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen tát tartalmazó üvegekben.