Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 9. szám - A kisebbségi jog Romániában. A jogszabályozás uj rendelete

MAGYAR KÜLPOiITIKA 19 helységnév mellett a magyar, illetőleg kisebbségi név is helyet foglalhat s ez alapon így alakulna a Temesvári Hírlap eredeti címe: Timisoarai (Temesvári) Hírlap Gazeta Timisoarei E címben tehát már két magyar szót engedélyeznek, ha majd végrehajtják ezt a rendeletet. Mert egyelőre még augusztus l-e óta nem került sor a végrehajtásra. A cenzúra nem vett tudomást róla. A rendelet ígéri, hogy a szöveg között a kisebbségi nyelv helységneveit lehet használni. Van a rendeletnek egy rendelkezése a cégtáblákról. Az eddigi rendelkezések semmiféle feliratot nem tűrtek meg a városokban és falvakban, csak románt. Az volt az indító oka ennek a tilalomnak: ha idegen érkezik valamely helységbe, ne lássa, hogy a lakosság nem román. Ez év elején az összes helységekben arra kötelezték az iparosokat, kereskedőket, mindenféle vállalatokat, orvosokat, ügyvédeket, hogy régi cégtáblájukat kicseréljék előírás szerinti új, a neveket is románosan feltüntető cégtáblákkal. E cégtábla-rendelet értelmében az üzleti kirakatban sem engedtek meg semmi olyan feliratot, amely a lakosság nyelvén adott felvilágosítást valamilyen áruról vagy annak áráról. E cégtábla-rendelet értelmében rendőrközegek tépték le temetésen a ravatal elé kifüggesztett gyászjelentést, ha nem volt tiszta román nyelvű. Egy kiváló erdélyi magyar költőt temettek Kolozsváron ez évben, az ő temetésén is letépték hatósági közegek a gyászjelentést, mert a magyar költő haláláról sem engedélyezték a magyar nyelvű gyászjelentést. A statútum-rendelet most azt az engedményt helyezi kilátásba, hogy a cégtáblák román feliratai mellett használható a kisebbségi felirat is, amelynek szövege egy betűvel és egy centiméterrel sem lehet nagyobb a románnál. E rendelet megjelenése óta nem cseréltek ki sehol egyetlen cégtáblát sem kétnyelvűre. Nem is foü e kicserélés megindulni. Mindenkinek olyan cégtáblája van ma, amit hatósági rendelkezések előírásai szerint valtak kénytelenek költségesen elkészíttetni és kifüggesztetni. Ezt levenni nem merik. Már csak azért sem, mert egy újabb hatósági rendelkezés következményeitől kell tartani. Nem lehet bízni abban, hogy a katonai parancsnokok, akik a polgári lét felett uralkodnak, a polgári kormány minisztertanácsi naplóját figyelembe veszik. A kétnyelvű cégtábla felől azonban a közigazgatási törvényrendelet új rendelkezést hozott. Ez elrendeli, hogy a nem román szövegű cégtúbláríi nyolcszoros községi adót kell kivetni. Mivel az összes rendeletek megegyeznek abban, hogy más cégtábla Romániában nem lehetséges, mint kétnyelvű, a nyolcszoros községi adó olyan feliratokért róható ki, amelyeknek szövege nagyobb, mint a román felirat legrövidebb fordítása. Ennek a megítélése megint csak az eljáró hatósági közeg belátására van bízva s a nyolcszoros adóztatás veszélyének senki sem akarja kitenni magát. Ott, ahol valóban békés állapotokat akarnak teremteni a kisebbségi lakosság számára, nem merül fel az anyanyelven vezetett üzleti könyvekért kirótt magasabb állami, jövedelmi adó gondolata és nem eszelnek ki elijesztésül nyolcszoros községi adót a cégtáblák felirataiért. Jogyegyenlőség a bíróság előtt és a gazdasági életben. A bíróság előtti polgári egyenlőség alapfeltétele a nemzetiségi jogban, hogy a perbeli fél anyanyelvét használhassa és védekezését anyanyelvén adhassa elő. A magyar impérium alatt ez a nemzetiségi jog teljes mértékben érvényesült s minden bíróságnál állandóan működtek a felesküdött, hites tolmácsok. Románia törvényei nem ismerik az anyanyelv használatának bíróság előtti jogát és nem ismerik a hites' tolmácsot. A statútum-rendelet most azt mondja: „könynyítések fognak történni kisebbségi polgárok részére, hogy anyanyelvükön védhessék érdekeiket, ha nem képviseli őket ügyvéd." Puszta igéret tehát, hogy könnyítéseket fognak majd valamikor eszközölni. De csak olyan perben való védekezésnél ígéri ezt a könnyítést, amelyben az illető fél nem veszi igénybe ügyvéd közreműködését is. Ha védője van egy kisebbségi vádlottnak, az már nem teheti meg védekező vallomását anyanyelvén még akkor sem, ha nem tud románul? Milyen egyenlőtlen helyzetbe jut polgári perben a kisebbségi polgár; aki nem tehet anyanyelvén vallomást, román ellenfelével szemben? ígéri különben ez a rendelet azt a gondoskodást is, hogy a bíróságoknak tolmácsok álljanak rendelkezésére. Nem mondja, hogy hites tolmácsok. A hitesnek, eskünek a szövegből való kihagyása mutatja, mennyire nem tudják, milyen fontossága van a jogi életben ennek a szónak: hites (esküt tett). Ez az egész igéret-szakasz különben egyik sokatmondó bizonyítéka annak, hogy mennyire nincsen ma jogegyenlőség Romániában. A változás a jövőnek kétségeket ébresztő kérdése. Ilyen bizonyíték-jellege van előttünk annak a szakasznak, amely beígéri, hogy az állami, tanári és tanító testületek nem román származású tagjai is meg fogják ezután kapni azt a vasúti féljegykedvezményt, ami minden állami alkalmazottat megillet. Az állam tanárai és tanítói közül ezek szerint megvonták e kedvezményt azoktól, akiket nem tartottak román fajúaknak. Nincsen — sajnos — jelentősége e különösen hangzó Ígéretnek Hungária mérlcggyár Budapest, V., Vilmos császár út 54. T: 129-658. Gyorsmérlegek) sonkavágógépek, kézi- és motorhajtású üzemi mák-, kávé- és dióőrlők és minden fajta mérlegek-