Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A Magyarok Világszövetsége. Kornis Gyula a belföldi és külföldi magyarságról

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA A szudéta vidékeket cseh ügynökök járják be, kik német-ellenes röpiratokat terjesztenek és a cseh lakosságot az engedményes politika ellen lázítják. Bata úr, a cseh cipőgyáros, gyengeség­gel vádolta meg a kormányt, a tisztek pedig hiva­talos lapjukban kijelentették, hogy inkább meg­halnak, de a nemzetiségekkel szemben nem tűr­nek semmilyen engedményt. De még rajtuk is tű! tett Domin egyetemi tanár, aki a Pilsenben meg­jelenő ,,Cesky Denik" aug. 7-i számában a cse­hesítés előharcosának, Viktor Dyk-nek a szavaira hivatkozva, a következőket írta: ..Csehországot vagy elcsehesít jük, vagy meghalunk! Tüzes szív vei és egész lélekkel azon akarunk és fogunk is lenni, hogy az események fejlődése során mi­előbb megvalósítsuk erős, öntudatos és minden idegentől mentes nemzeti államunkat." Ezek alapján nem nehéz megállapítani, kikből áll a prágai ú. n. „háborús párt". Mindenekelőtt természetesen a szélsőséges pártok köré cso­portosuló politikusok és újságírók (Ripka, J. Be­nes) jönnek tekintetbe, kiket erélyesen támogat a Syrovy, Krejci és Vojcechovsky tábornokokból álló politizáló katonai csoport, továbbá a „Pri­tomnost" folyóirat körül kialakult kör és a prá­gai boulevard-sajtó. Ehhez csatlakoznak azután még a különféle kisebb, háborúra uszító frakciók és természetesen a kommunisták. Ez a társaság elsősorban a ,,Brana Politika" nevű katonai folyóiratban és a „Lidové Noviny"-ban szokta nézeteit kifejezésre juttatni. Ennek során azt a felháborító véleményt képviselik, hogy Cseh­szlovákia csak nyerhet egy „erőszakos megoldás"' során. Ügylátszik, ezek a tisztán szovjetzsinegen rángatott urak alig várják már, hogy Európát egy háborús konfliktusba sodorják, hogy azután Moszkvával egyetemben megsüthessék a maguk kis pecsenyéjét a nagy világégésben. Egyébként tőlük indult ki annak idején az a hamis hír, hogy a szudéta vidéken fegyveres felkelés készül. A háborúspárttal szorosan együtt működik a cseh nagytőkének egy része. A helyzetet súlyos­bítja, hogy a cseh kistisztviselőkkel azt hitették el, hogy a kormánynak a nemzetiségekkel szem­ben kedvező intézkedéseit nem kell komolyan venni, mert azok csak a külföld megnyugtatása miatt jöttek létre. Ilyen körülmények közt még az a kis jóakarat is elsikkad, mely a kívülről jövő nyomásra itt-ott érezhető lenne. A miniszterek hiába nyilatkoznak és tesznek hangzatos ígérete­ket: a bürokrácia megy a maga csehesítő útján s kérlelhetetlenül tipor el minden egyéb jogos nem­zetiségi igényt. Ha a párizskörnyéki békeszerződésekkel a Monarchiát azért oszlatták fel mert túl sok volt a nemzetisége, mit mondjunk akkor a cseh államról, ahol az uralkodó nép amellett, hogy kisebbségben van, olyan idegen nemzetrészeket kényszerített a hatalma alá, kik bármely pillanatban örömmel hagy­nák ott cseh elnyomóikat. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az az egyszerű tény, hogy a cse­hek mindig óvakodtak a népszavazásnak még a gondolatától is, mert tudják, hogy az rájuk nézve csak kedvezőtlen eredménnyel végződhet. Egyébként a cseh állam egyik megalkotója, André Tardieu, könyvében nyíltan bevallja, hogy a béketárgyalások urainak „választani kellett a népszavazás vagy a cseh-szlovák állam megalko­tása között." A mai események elég érthetően mutatják, milyen szerencsés volt a választásuk . . Mindebből ismételten csak azt a konklúziót lehet levonni, hogy a cseh válság mindaddig nem Fog végleg megoldódni, amíg a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseit hatályon kívül nem helyezik. Csak ez hozhat olyan megnyugvást, amelyre Középeurópa és a dunai medence békéje érdekében feltétlenül szükség van. Amíg hét és fél millió idegen nemzetiség cseh elnyomás alatt kénytelen élni, addig a cseh-szlovák köztársaság mindig a háborús veszedelem tűzfészke lesz Kö­zép-Kurópában. Dr. Schmidt-Papp Ernő. A Magyarok Világ­szövetsége Kornis Gyula a belföldi és a külföldi magyarságról. A Magyarok Világszövetsége augusztus tizen­nyolcadikán Budapesten megalakult. A világszö­vetség fővédnökévé Horthy Miklóst, Magyaror­szág kormányzóját választották. Elnök lett báró Perényi Zsigmond, társelnökök Kozma Miklós és Ripka Ferenc. A világkongresszus a következő napon tel­jes ülést tartott, amelyen Kornis Gyula titkos ta­nácsos, a képviselőház elnöke tartott nagyszabá­sú előadást Belföldi és külföldi magyarság cím­mel. A külföldi magyarság problémáiról tökéletes képet adó előadás főbb részleteit a következők­ben adjuk: Nekünk, az óhaza fiainak, — mondotta Kor­nis Gyula előadása során — első kötelességünk külföldön élő testvéreinket, viszonyaikat, lelki szükségleteiket megismerni, hogy szorosabb kap­csolatba, szellemi közösségbe juthassunk velük. Be kell vallanunk, hogy idehaza még igen sokan van­nak, akik egyáltalán nincsenek tájékozva a külföldi magyarság számáról, lakóhelyéről, körülményeiről, művelődési és gazdasági igényeiről s akikben így föl sem támad az irántuk való kötelességek tudata. Ujabban sok felvilágosító és szervező munka folyt e téren. A Magyarok Világszövetsége különösen alkalmas szerve lesz a felvilágosító és lelkiismeret­ébresztő munkának a magyar társadalomban. En­nek a munkának már iskoláinkban kell megindul­nia. Iskoláink tankönyveibe, főkép az olvasóköny­vekben olyan olvasmányoknak is helyet kell foglal­niok, amelyek a felnövekvő magyar nemzedékkel megismertetik a külföldön élő magyarság társadal­mi, művelődési és gazdasági helyzetét. Földrajzi oktatásunknak külön feladata legyen, hogy olyan ál­lamok ismertetésébe, amelyekben magyarok töme­gesen élnek, kapcsolja be ezek életviszonyainak s a nemzet egyetemére vonatkozó jelentőségének is­mertetését, így már a zsenge, a nemzeti érzés ro­mantikájától duzzadó kis lelkekbe is belecsepegtet­hetjük elszakadt véreink irányában a hatékony kö­telességtudatot. Gondoskodnunk kell arról is, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom