Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A Magyarok Világszövetsége. Kornis Gyula a belföldi és külföldi magyarságról

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA A szudéta vidékeket cseh ügynökök járják be, kik német-ellenes röpiratokat terjesztenek és a cseh lakosságot az engedményes politika ellen lázítják. Bata úr, a cseh cipőgyáros, gyengeséggel vádolta meg a kormányt, a tisztek pedig hivatalos lapjukban kijelentették, hogy inkább meghalnak, de a nemzetiségekkel szemben nem tűrnek semmilyen engedményt. De még rajtuk is tű! tett Domin egyetemi tanár, aki a Pilsenben megjelenő ,,Cesky Denik" aug. 7-i számában a csehesítés előharcosának, Viktor Dyk-nek a szavaira hivatkozva, a következőket írta: ..Csehországot vagy elcsehesít jük, vagy meghalunk! Tüzes szív vei és egész lélekkel azon akarunk és fogunk is lenni, hogy az események fejlődése során mielőbb megvalósítsuk erős, öntudatos és minden idegentől mentes nemzeti államunkat." Ezek alapján nem nehéz megállapítani, kikből áll a prágai ú. n. „háborús párt". Mindenekelőtt természetesen a szélsőséges pártok köré csoportosuló politikusok és újságírók (Ripka, J. Benes) jönnek tekintetbe, kiket erélyesen támogat a Syrovy, Krejci és Vojcechovsky tábornokokból álló politizáló katonai csoport, továbbá a „Pritomnost" folyóirat körül kialakult kör és a prágai boulevard-sajtó. Ehhez csatlakoznak azután még a különféle kisebb, háborúra uszító frakciók és természetesen a kommunisták. Ez a társaság elsősorban a ,,Brana Politika" nevű katonai folyóiratban és a „Lidové Noviny"-ban szokta nézeteit kifejezésre juttatni. Ennek során azt a felháborító véleményt képviselik, hogy Csehszlovákia csak nyerhet egy „erőszakos megoldás"' során. Ügylátszik, ezek a tisztán szovjetzsinegen rángatott urak alig várják már, hogy Európát egy háborús konfliktusba sodorják, hogy azután Moszkvával egyetemben megsüthessék a maguk kis pecsenyéjét a nagy világégésben. Egyébként tőlük indult ki annak idején az a hamis hír, hogy a szudéta vidéken fegyveres felkelés készül. A háborúspárttal szorosan együtt működik a cseh nagytőkének egy része. A helyzetet súlyosbítja, hogy a cseh kistisztviselőkkel azt hitették el, hogy a kormánynak a nemzetiségekkel szemben kedvező intézkedéseit nem kell komolyan venni, mert azok csak a külföld megnyugtatása miatt jöttek létre. Ilyen körülmények közt még az a kis jóakarat is elsikkad, mely a kívülről jövő nyomásra itt-ott érezhető lenne. A miniszterek hiába nyilatkoznak és tesznek hangzatos ígéreteket: a bürokrácia megy a maga csehesítő útján s kérlelhetetlenül tipor el minden egyéb jogos nemzetiségi igényt. Ha a párizskörnyéki békeszerződésekkel a Monarchiát azért oszlatták fel mert túl sok volt a nemzetisége, mit mondjunk akkor a cseh államról, ahol az uralkodó nép amellett, hogy kisebbségben van, olyan idegen nemzetrészeket kényszerített a hatalma alá, kik bármely pillanatban örömmel hagynák ott cseh elnyomóikat. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az az egyszerű tény, hogy a csehek mindig óvakodtak a népszavazásnak még a gondolatától is, mert tudják, hogy az rájuk nézve csak kedvezőtlen eredménnyel végződhet. Egyébként a cseh állam egyik megalkotója, André Tardieu, könyvében nyíltan bevallja, hogy a béketárgyalások urainak „választani kellett a népszavazás vagy a cseh-szlovák állam megalkotása között." A mai események elég érthetően mutatják, milyen szerencsés volt a választásuk . . Mindebből ismételten csak azt a konklúziót lehet levonni, hogy a cseh válság mindaddig nem Fog végleg megoldódni, amíg a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseit hatályon kívül nem helyezik. Csak ez hozhat olyan megnyugvást, amelyre Középeurópa és a dunai medence békéje érdekében feltétlenül szükség van. Amíg hét és fél millió idegen nemzetiség cseh elnyomás alatt kénytelen élni, addig a cseh-szlovák köztársaság mindig a háborús veszedelem tűzfészke lesz Közép-Kurópában. Dr. Schmidt-Papp Ernő. A Magyarok Világszövetsége Kornis Gyula a belföldi és a külföldi magyarságról. A Magyarok Világszövetsége augusztus tizennyolcadikán Budapesten megalakult. A világszövetség fővédnökévé Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját választották. Elnök lett báró Perényi Zsigmond, társelnökök Kozma Miklós és Ripka Ferenc. A világkongresszus a következő napon teljes ülést tartott, amelyen Kornis Gyula titkos tanácsos, a képviselőház elnöke tartott nagyszabású előadást Belföldi és külföldi magyarság címmel. A külföldi magyarság problémáiról tökéletes képet adó előadás főbb részleteit a következőkben adjuk: Nekünk, az óhaza fiainak, — mondotta Kornis Gyula előadása során — első kötelességünk külföldön élő testvéreinket, viszonyaikat, lelki szükségleteiket megismerni, hogy szorosabb kapcsolatba, szellemi közösségbe juthassunk velük. Be kell vallanunk, hogy idehaza még igen sokan vannak, akik egyáltalán nincsenek tájékozva a külföldi magyarság számáról, lakóhelyéről, körülményeiről, művelődési és gazdasági igényeiről s akikben így föl sem támad az irántuk való kötelességek tudata. Ujabban sok felvilágosító és szervező munka folyt e téren. A Magyarok Világszövetsége különösen alkalmas szerve lesz a felvilágosító és lelkiismeretébresztő munkának a magyar társadalomban. Ennek a munkának már iskoláinkban kell megindulnia. Iskoláink tankönyveibe, főkép az olvasókönyvekben olyan olvasmányoknak is helyet kell foglalniok, amelyek a felnövekvő magyar nemzedékkel megismertetik a külföldön élő magyarság társadalmi, művelődési és gazdasági helyzetét. Földrajzi oktatásunknak külön feladata legyen, hogy olyan államok ismertetésébe, amelyekben magyarok tömegesen élnek, kapcsolja be ezek életviszonyainak s a nemzet egyetemére vonatkozó jelentőségének ismertetését, így már a zsenge, a nemzeti érzés romantikájától duzzadó kis lelkekbe is belecsepegtethetjük elszakadt véreink irányában a hatékony kötelességtudatot. Gondoskodnunk kell arról is, hogy