Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - A jugoszláviai magyarság szervezkedése

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA másik két utódállamban élő magyar nemzetkisebbséghez viszonyítva. És ez az értelmiségi réteg egy részében még ma is változatlan nemtörődömség és tartózkodás az áldozatoktól. Nézzük most már, hogy a vázolt helyzet nyújtotta keretekben a legutóbbi évben milyen vonatkozásokban és irányokban mutatkozott szervezkedési törekvés a jugoszláviai magyar nemzetkisebbség körében. Két mozgalmat emelhetünk ki: Az egyik az Egyesült Ellenzék, illetve a szerb vajdasági mozgalom magyar szárnyának a politikai életben feltörő szervezkedése. A másik kiemelkedő mozgalom pedig az újvidéki Reggeli Újság Közművelődési Tanácsának a kulturális életet élénkítő népnevelési akciója. * A jugoszláviai magyarság vezetőiben a kisebbségi élet 20 éve alatt átélt tapasztalatok alapján az a felfogás alakult ki, hogy a kisebbségi nemzettest számára a viszonylag legtöbb kedvezményt a bizonyos feltételek melletti kormánytámogatás politikájától várhatják. Voltak és vannak feltétel nélküli kormánytámogatók is, — főként emigránsok, — ezeket azonban a magyarság igazi képviselőinek nem tekinthetjük. A feltétlen és feltételes kormánytámogatás politikája azonban mindezidegig csak ideiglenes és részeredményeket hozott s ennek nyomán mintegy ellenhatásképen jelentkezett a mult év folyamán egy lendületesen induló új magyar mozgalom, amely az Egyesült Ellenzék, illetve annak vajdasági szárnya mellett kötötte le magát. Az Egyesült Ellenzék vajdasági szárnya a Vajdaság népeinek egyenlőségét és demokratikus alapon való együttműködésének a szükségességét hirdeti s lehetőséget ad arra, hogy a magyarság a párt keretében viszonylag önállóan, magyar jellegét kidomborítva szervezkedjék és követeléseit határozott hangon juttathassa kifejezésre. A vajdasági mozgalom magyar csoportjának vezére Nagy Iván dr., az újvidéki Nép c. hetilap szerkesztője. A vajdasági mozgalom magyar csoportjának irányának jellemzésére azt a határozatot mutathatjuk be, amelyet a mult év december 19-én Zentán tartott országos értekezlet hozott. Ebben a határozatban, — amint az újvidéki Nép írja, — dr. Nagy Iván előterjesztésére a 67 község és város képviseletében megjelent mintegy 700 megbízott egyhangúlag leszegezte a jugoszláviai magyarság álláspontját, illetve követeléseit. A zentai határozat bevezetése az 1918. nov. 15-én Üjvidéken tartott és a Vajdaságnak Szerbiához való csatlakozását kimondó határozatra hivatkozik, amely a vajdasági népek számára szabad kulturális és nemzeti fejlődés lehetőségét biztosította. „Mivel az ország eddigi politikai életében, — mondja tovább a zentai határozat bevezetése, — ezeknek érvényesülését különösen a magyar kisebbség irányában nem tették lehetővé, Jugoszlávia magyar népének kiküldöttei öt pontból álló határozatot fogadtak el." A határozat első pontja kiemeli a magyarság kitartását a demokratikus államberendezés igaz megvalósításáért folyó küzdelem mellett. A második pont az ország magyar népeinek gazdasági, kulturális és politikai téren való háttérbeszorítására, természetes és polgári jogainak csorbítására és nemzeti fejlődésének megakadályozására hivatkozva, bejelenti a küzdelmet a tényleges jogegyenlőség minden téren való megvalósításáért. A harmadik pont követeli az ország és a magyarság túlnyomó részét alkotó földműves és földmunkás néprétegek érdekeinek hathatósabb védelmét s különösképen a magyar földmunkások földhöz juttatását ugyanolyan módon és mértékben, mint az a szláv igénylökkel szemben már megtörtént. A negyedik pont szükségesnek tartja az ország politikai és közigazgatási átszervezését széles önkormányzatok alapján és pedig úgy, hogy a Vajdaság külön egységként szerepeljen. Végül az ötödik pont a vajdasági népek egymásrautaltságát és érdekazonosságát hangoztatva, kimondja a vajdasági népmozgalom támogatását, a vele való azonosságot és a Macsek vezetése alatt álló parasztdemokrata koalícióval való együttműködés szükségességét. A zentai határozatban megjelölt elvek irányában megindult erőteljes szervezkedés megállapíthatólag elég szép eredményeket tud már is felmutatni. A mozgalom friss, bátorhangú és a csehszlovákiai Egyesült Magyar Párt mintájára egy, gerinces ellenzéki táborba igvekszik tömöríteni a magyar erőket. Nagy Iván dr. mozgalmához kritikát nem kívánunk fűzni. Helyességét, vagy helytelenségét az eredmények fogják megmutatni. * A másik kiemelkedő jelenség az újvidéki Egyesületi Közlöny nagyszerű munkája, amely a kulturális élet terén két éve megindult lassú mozgást igyekszik frissebbé, élénkebbé tenni. Vele párhuzamosan működik az újvidéki Reggeli Újság Közművelődési Tanácsa, amely alig egy éves népnevelési akciójával máris igen szép eredményeket ért el. Az Egyesületi Közlöny munkájáról egy rövid ismertetés keretében csak általános képet adhatunk. Cikkei ráébresztik a jugoszláviai magyarságot az egyesületi életben való részvétel nemzetfenntartó jelentőségére és ezenfelül részletes, lelkiismeretes útmutatást adnak az egyesületeknek minden kérdésben, melyek ezeknek életében az akadályoknak leküzdésére, a fejlődés lehetővétételére, valamint az egyesületek által megvalósítandó feladatokra vonatkozóan felmerülhetnek. A helyes helyzetfelismerés világos hangja csendül ki az egyik cikkből: „A magyar társadalmi egyesületeknek ma egész más a feladatuk és kötelességük, mint ezelőtt 20 esztendővel, amikor a nagy magyar törzshöz, a többségi társadalomhoz tartoztak. Ma kisebbségi sorsban élünk és ez a tény más feladatokat rótt az egyesületekre . . . Kisebbségi sorsunkban kulturális igényünkkel senki nem törődik, ha mi magunk ezzel nem foglalkozunk. A magvar társadalmi egyesületek szerepe tehát jelentőségében annyira megnövekedett, hogy ha hivatását betölti, a magyarság szempontjából létünk tengelyének tekinthető ... A kisebbségi életben az egyesület az az erkölcsi testület, amely mint parlament, népi életünk minden megnyilvánulásával foglalkozik és mindenért felelős." A Közművelődési Tanács a kulturális feladatok egyik legfontosabbikának, az iskolánkívüli népoktatásnak a megszervezésével rázza fel a magyarságot. Az akció megindításának a körűimé nyeit — melyek egyébként jellemző megvilágítását adják a jugoszláviai magyarság kulturális megszervezése elé meredő általános akadályoknak. — világítsák meg a Közművelődési Tanács első éves