Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8. szám - Az uj román kisebbségi szabályzat

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA mán elnyomás brutalitásban messze felülmúlja még a cseh elnyomást is, minden előfeltétele megvan tehát annak, hogy hasonló válság álljon elő Romániában is, mint aminő a cseh-szovák állam létét fenyegeti. De hozzá kell ehhez tennünk azt is, hogy Romániának az a büszkélkcdése, mely -szerint magát nemzeti államnak tekinti, nagyon is gyenge lábon áll, mert voltakép ezt csak Óromániára való vonatkozásban lehet elmondani, amelynek nemzetiségi kisebbségei elenyészőek. A párizskörnyéki béke diktátumok által Romániához csatolt új teriileteken azonban: Erdélyben, Besszarábiában és Bukovinában 40—60%-ra megy a nemzeti kisebbségek számbeli ereje, úgy hogy ebben a három új provinciában a románoknak csak csekély többségük van, sőt részben kisebbséget alkotnak. Kzekct a provinciákat illetőleg tehát ugyanaz a románok helyzete, mint a cseheké a cseh-szlovák állam nemzetiségeivel szemben, sőt fokozottabban aggályos, mert az elnyomás kíméletlenségében mégis csak Romániáé a pálma. Egészen szokatlan, szokatlanságában szinte megdöbbentő a román kormányzatnak ez a legújabb lépése, mellyel bizonvos jóakaratot mutat a tekintetben, hogy nemzetiségeinek helyzetét elviselhetőbbé tegye. Eddig még külszíné' sem mutatta a jóakaratnak. Mindenkor büszkén és dacosan sorozta az állam polgárait két kategóriába: a teljes jogú románok és az elnyomott, tűrt és sanyargatott nem-románok kategóriájába. A főhatalmakkal kötött kisebbségi szerződését első perctől papírrongynak tekintette. Alkotmányában említést sem tesz a kisebbségekről és a kisebbségek jogairól, ellenben alkotmánya első szakaszában kodifikálta, hogy Románia nemzeti állam. S a konkrét törvényekben és rendeletekben, legfőképpen pedig a valóságban összehalmozott a nemzetiségekkel, elsősorban a magyarokkal szemben mindent, ami elnyomás, üldözés és kíméletlenség. Ez az első alkalom, hogy Románia a nemzeti kisebbségek helyzetéről, azoknak bizonyosfokú védelméről jogszabályt alkot s kodifikálja azoknak a kisebbségi védelmi intézkedéseknek egyikét-másikát, melyeket a fennálló kisebbsági szerződés parancsa szerint már két évtizeddel ezelőtt alkotmányába be kellett volna illesztenie. Tételezzük fel, hogy Románia tényleg szakítani akar eddigi kisebbségi poltikájával és meg akarja teremteni azt a kisebbségvédelmet, amelyre két évtized óta hiába kötelezi őt a most is érvényben álló nemzetközi szerződés, melyet a Szövetséges és Társult főhatalmakkal 1919. december 19-én kötött Párizsban. Ez a feltételezés nagy önmegtartóztatást jelent részünkről, mert hiszen Románia két évtizeden keresztül állandóan megszegte összes kötelezettségeit, melyeket a főhatalmakkal szemben a kisebbségek jogainak tiszteletbentartása iránt vállalt. Mi biztosítéka van tehát annak, hogy a jövőben respektálni fogja azokat a kisebbségi jogszabályokat, melyeket csak a minisztertanács állított fel, melyeket tehát újabb minisztertanács bármely percben önhatalmúlag megváltoztathat, vagy hatályon kívül helyezhet? Vájjon nem csak a cseh helyzet pillanatnyi alakulásának kellemetlen benyomásai bírták-e reá a román kormányt egy tessék-lássék szabályzat megalkotására, amelyet azonnal félredobhat, mihelyt ez a konkrét veszély elmúlik, vagy Európa figyelme másfelé terelődik? Mindazonáltal, félretéve ezeket a nagyon is jogosult aggályokat, lássuk érdemben a kérdéses kisebbségi szabályzatot. Ha ezt tesszük, mindenekelőtt az szúr szemet, hogy a szabályzat a nemzetközi szerződésben foglalt kisebbségi jogoknak csak egynéhányát állapítja meg és ezeket is nagyon legyengített hatállyal. Pl. teljesen mellőzi a kisebbségek részesedését a törvényhozó hatalomban, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi politikai pártok ezután sem működhetnek. Sérelmes a statútumnak az a rendelkezése, mely a kisebbségi iskolákat magániskoláknak minősíti és a 14%-os iskolai adóból a kisebbségi iskoláknak nem „arányos részt" — amint azt a nemzetközi szerződés rendeli, — hanem mindössze „megfelelő" hányadot juttat. A kisebbségi iskolák nyilvánossági jogának fájó sebét sem olyan formában orvosolja az utasítás, hogy a nyilvánossági jogtól megfosztott kisebbségi iskolák visszanyerjék e jogot, hanem mindössze azt ígéri, hogy az eddig el nem intézett ilyen kérelmeket el fogják intézni. Sérelmes a kisebbségi nyelvhasználat szabályozása is. A szabályzat szerint a községi tanácsok üléseiről felvett jegyzőkönyvek nyelve kizárólag a román, noha teljesen vagy túlnyomóan kisebbségek által lakott községekben legalább is a hasábos nyelvhasználat volna megengedendő. Illuzórius az az engedmény is, hogy kiki anyanyelvén adhat beadványokat a községhez, mert feltétlenül hozzá van ehhez fűzve, hogy a román fordítást is mellékelni kell. Nem szabad nyelvhasználat az, hogy az újságok, folyóiratok, sajtótermékek küldésében azoknak a helységeknek nevét, ahol ezek a kiadványok megjelennek, az illető kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni, mert ez másszóval azt jelenti, hogy elsősorban román nyelven kell a helységeket megnevezni tiszta magyar községekben is. A statútum szerint a kereskedelmi cégtáblák továbbra is román nyelven szerkesztendők és a kisebbségi nyelvet csak másodsorban szabad használni. A nyelvvizsgákra vonatkozó 10. cikk egyáltalán nem rendezi az eddigi nyelvvizsgák miatt tömegesen elbocsátott kisebbségi tisztviselők problémáját, úgy hogy a kisebbségi életnek ez a fájó sebe is továbbra is orvosolatlanul marad. Folytathatnók a kisebbségellenes szellemtől áthatott intézkedések felsorolását, de már az elmondottak is elegendők annak megállapítására, hogy a2 új statútum rendelkezései messze mögötte maradnak a kisebbségi szerződésben foglalt megalapításoknak, pedig a kisebbségeket ma már az sem elégítené ki, ha a kisebbségi szerződés szűkmarkú rendelkezései teljes végrehajtást nyernének. Ha tehát némi pillanatnyi könnyítések bekövetkezhetnek is az új statútum alapján, ez a statútum távolról sem alkalmas arra, hogy a kisebbségek szánalmas sorsán komolyan javítson. Lefkovits és Vándor Budapest.V., Deák F»renc-u. 16-18. {Adria palota)\ Kiváló minőségű magyar gyártm mányu szövetek, valamint eredeti angol szövet különlegességek nagy választékban