Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A magyar állameszme és a nemzetiségek

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 a két nép lelkében gyökerezik s u szerződést alá-^ író két uralkodó teljes tudatában volt annak, hogy népeik régi és őszinte érzései jutottak megvalósuláshoz. A bolgár-szerb baráti szerződés nyomán azután most megtörtént a balkáni államokkal a meg nem támadási szerződés megkötése. Kz volt Boris cárnak a külpolitikai programmja. Az a szeretet és tekintély, amely személyét övezi, garancia arra, hogy az ő hitvallása fogja megszabni a jövőben is Bulgária külpolitikájának irányát. Tudatában is van ennek a bolgárok cárja, mert hiszen éppen a közelmúltban jelentette ki az egybegyűlt képviselőknek, hogy: „ ... az urak gondja az ország gazdasági, szociális és szervezési munkája legyen ,a külpolitikai irányvezetést fenntartom magamnak cs a kormányomnak". Már a fentiekben is igazolva láttuk azt, hogy a külpolitikától egy önálló nemzeti életet é!ő nép csak elméletileg zárhatja ki magát, a való életben aktív tényezője lesz annak mindenképen. Bármilyen tartózkodó álláspontot foglaljon el tehát Bulgária a jövőben is. nemzetközi viszonylatai valamiképen alakulni, valamerre fejlődni fognak. Hogy hogyan és merre, azt nem nehéz megmondani. Az ország gazdasági fellendülése, kulturális fejlődése, erejének növekedése kétségtelenül emelni fogja azt a már meglevő tekintélyt és megbecsülést, amelyet már eddig is általánosan érez. Xemcsak hangoztatott, de őszintén átérzett békevágva továbbra is erősíteni fogja közvetlen szomszédainak —• Romániának, Görögországnak és Törökországnak — bizalmát. Hogy ezen túlmenően Bulgária a nagyhatalmi csoportosulások melyikéhez áll a legközelebb, arra feleletet ad a szerbekkel kötött örökös barátsági szerződése, ha azokra a kapcsolatokra gondolunk, amelvek Jugoszláviát egyrészt Mussolini Olaszországához, másrészt Hitler Németországához fűzik. Ezzel a felelettel pedig egvben választ kaptunk arra a kérdésre is, hogv a bolgár-magyar viszonylatnak milyen alakulását várhatjuk. Ambrus Tibor. A Kispesti Textilgyár mérlege. A Kispesti Textilgyár Rt., augusztus 10-én tartja 30-ik évi rendes közgyűlését. A 7.6 millió pengő saját tökével dolgozó Kispesti Textihjvár legutóbbi iizletévét 275.276 pengő nyereséggel zárta, azonban a multévi nyereségáthozattal cgviitt összesen 296.534 pengő nyereség felosztásáról határoznak a közgyűlésen. A vállalat mérlegében a következő, fcntebS nem említett adatok szerepelnek: Popper Károly tisztviselői és munkásjóléti alap 286.000 pengő, hosszúlejáratú hitelek 2.5 miüió pengő, h;t<lez'ik 2.1 millió pengő, telkek, épületek, gépek és berendezések 5.2 millió pengő, készpénz 120.295 pengő, értékpapírok 346.576 pengő, árukészlet 3.1 millió pengő, adósok 4.2 millió pengű. A zárszámadás főösszege 12,992.966 pengő. A közgyűlésen sor kerül a mérleg elfogadásán cs a felmentvénv megadásán kívül az igazgatóság kiegészítésére, valamint felügyelő bizottsági tagjainak megválasztására. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát l A magyar állameszme és a nemzetiségek Akik az állam, nemzet és nép gondolatával foglalkoznak, csodálkozva elmélkedhetnek e hármas összefonódottságon, amely az ember földi létét politikai létté emeli. Láthatják, hogy c három fogalom, minden öszszefonódottsága mellett sem ugyanaz. Állam, nemzet és nép néha túlterjednek egymáson. Az állam néha kiszárad a népek alól s a nemzet sok helyt túlcsap az államon. Vannak népek, melyek szabadulni igyekeznek államukból, és államok, melyek szabadulni igyekeznek népeiktől, és végre van nép, melynek legfőbb érzése ma az állam után való vágyakozás. A modern országvezetés sok helyt próbálkozik azzal, hogy a nép, nemzet, állam fogalmának elcsúszását megakadályozza. Ebből a törekvésből sok frissen született energia csapott ki és kápráztatta el a vezetőket és vezetetteket egyaránt. De ez a törekvés egyúttal mérhetetlen szenvedés forrása is. Gondoljunk csak a törökök és görögök kicserélésére, ahol hajószámra sülyesztették tengerbe a görög áttelepülőket. Gondoljunk az Erdélyből kiűzött menekültekre. Az a kor, mely nemzetközi törvénnyé tette a kisebbségek védelmét, igen sok államban a kisebbségek valóságos pokla lett. Mindez azzal a törekvéssel jár, mely a világháború föld- és néprengése után az állam, nép és nemzet szoros egybeforrasztásával véli imperialisztikus hatalmát megalapozni. Korunk nem a renaissance kiemelkedő egyéniségeinek s ezzel az igazi nemzetköziségnek, hanem a szervezett tömegek államba bújtatásának kora. Mivel az állam keze nem ér határain túl. az államnál i^' jobban hangsúlyozzák a népiség fogalmát. Ha kell, az állam, ha kell. a népiség ennek a politikának alappillére. Ha egy állam erős, vagy — ami ezzel majdnem egyértelmű, — erősnek érzi magát, jogot követei magának határain túl lakó népe erkölcsi és kulturális védelmére, sőt vezetésére. Bármily szempontból nézzük is az állami utánnyúlást, bizonyos, hogy ez a befogadó állam határainak elhalványulását é9 az népessége raját máshová bocsájtó állam határainak eszmei kitolását jelenti, és tagadhatatlanul imperialista jellegű. Innen magvaiázható a nemzetiségek különös magatartása, nemkülönben a nemzetiségekkel való bánásmód a háború után. A nemzeti kisebbség egy államban ma egy idegen szuverénitás benyúlását jelenti, az állam hatalmának zsihbadását akkor és oly időben, mikor sok helyt az államelmélet — mintegy visszakanyarodva az ókorba és letérve a keresztény alapról, —azt mondja, hogy az ember az állam számára van alkotva. Az ókori felfogás, mely szerint az ember az állam számára van alkotva, védelmezni látszott az újszülött, igen vegyes nemzetiségű országok létét.