Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A magyar állameszme és a nemzetiségek

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 a két nép lelkében gyökerezik s u szerződést alá-^ író két uralkodó teljes tudatában volt annak, hogy népeik régi és őszinte érzései jutottak megvalósu­láshoz. A bolgár-szerb baráti szerződés nyomán az­után most megtörtént a balkáni államokkal a meg nem támadási szerződés megkötése. Kz volt Boris cárnak a külpolitikai programmja. Az a szeretet és tekintély, amely személyét övezi, garancia arra, hogy az ő hitvallása fogja megszabni a jövőben is Bulgária külpolitikájának irányát. Tu­datában is van ennek a bolgárok cárja, mert hiszen éppen a közelmúltban jelentette ki az egybegyűlt képviselőknek, hogy: „ ... az urak gondja az or­szág gazdasági, szociális és szervezési munkája le­gyen ,a külpolitikai irányvezetést fenntartom ma­gamnak cs a kormányomnak". Már a fentiekben is igazolva láttuk azt, hogy a külpolitikától egy önálló nemzeti életet é!ő nép csak elméletileg zárhatja ki magát, a való életben aktív tényezője lesz annak mindenképen. Bármi­lyen tartózkodó álláspontot foglaljon el tehát Bul­gária a jövőben is. nemzetközi viszonylatai vala­miképen alakulni, valamerre fejlődni fognak. Hogy hogyan és merre, azt nem nehéz meg­mondani. Az ország gazdasági fellendülése, kulturális fejlődése, erejének növekedése kétségtelenül emelni fogja azt a már meglevő tekintélyt és meg­becsülést, amelyet már eddig is általánosan érez. Xemcsak hangoztatott, de őszintén átérzett béke­vágva továbbra is erősíteni fogja közvetlen szom­szédainak —• Romániának, Görögországnak és Tö­rökországnak — bizalmát. Hogy ezen túlmenően Bulgária a nagyhatalmi csoportosulások melyiké­hez áll a legközelebb, arra feleletet ad a szerbekkel kötött örökös barátsági szerződése, ha azokra a kapcsolatokra gondolunk, amelvek Jugoszláviát egyrészt Mussolini Olaszországához, másrészt Hit­ler Németországához fűzik. Ezzel a felelettel pe­dig egvben választ kaptunk arra a kérdésre is, hogv a bolgár-magyar viszonylatnak milyen alakulását várhatjuk. Ambrus Tibor. A Kispesti Textilgyár mérlege. A Kispesti Textilgyár Rt., augusztus 10-én tartja 30-ik évi rendes közgyűlését. A 7.6 millió pengő saját tökével dolgozó Kispesti Textihjvár legutóbbi iizletévét 275.276 pengő nyereséggel zárta, azonban a multévi nyereségáthozattal cgviitt összesen 296.534 pengő nyereség felosztásáról határoznak a közgyűlésen. A vállalat mérlegében a következő, fcntebS nem említett adatok szere­pelnek: Popper Károly tisztviselői és munkásjóléti alap 286.000 pengő, hosszúlejáratú hitelek 2.5 miüió pengő, h;t<le­z'ik 2.1 millió pengő, telkek, épületek, gépek és berendezések 5.2 millió pengő, készpénz 120.295 pengő, értékpapírok 346.576 pengő, árukészlet 3.1 millió pengő, adósok 4.2 millió pengű. A zárszámadás főösszege 12,992.966 pengő. A közgyűlésen sor kerül a mérleg elfogadásán cs a felmentvénv megadásán kí­vül az igazgatóság kiegészítésére, valamint felügyelő bizott­sági tagjainak megválasztására. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külfö di magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát l A magyar állameszme és a nemzetiségek Akik az állam, nemzet és nép gondolatával foglalkoznak, csodálkozva elmélkedhetnek e hár­mas összefonódottságon, amely az ember földi lé­tét politikai létté emeli. Láthatják, hogy c három fogalom, minden ösz­szefonódottsága mellett sem ugyanaz. Állam, nemzet és nép néha túlterjednek egy­máson. Az állam néha kiszárad a népek alól s a nemzet sok helyt túlcsap az államon. Vannak népek, melyek szabadulni igyekeznek államukból, és államok, melyek szabadulni igyekez­nek népeiktől, és végre van nép, melynek legfőbb érzése ma az állam után való vágyakozás. A modern országvezetés sok helyt próbálkozik azzal, hogy a nép, nemzet, állam fogalmának elcsú­szását megakadályozza. Ebből a törekvésből sok frissen született ener­gia csapott ki és kápráztatta el a vezetőket és ve­zetetteket egyaránt. De ez a törekvés egyúttal mérhetetlen szenve­dés forrása is. Gondoljunk csak a törökök és görögök kicse­rélésére, ahol hajószámra sülyesztették tengerbe a görög áttelepülőket. Gondoljunk az Erdélyből kiűzött menekül­tekre. Az a kor, mely nemzetközi törvénnyé tette a kisebbségek védelmét, igen sok államban a kisebb­ségek valóságos pokla lett. Mindez azzal a törekvéssel jár, mely a világhá­ború föld- és néprengése után az állam, nép és nem­zet szoros egybeforrasztásával véli imperialiszti­kus hatalmát megalapozni. Korunk nem a renaissance kiemelkedő egyéni­ségeinek s ezzel az igazi nemzetköziségnek, hanem a szervezett tömegek államba bújtatásának kora. Mivel az állam keze nem ér határain túl. az ál­lamnál i^' jobban hangsúlyozzák a népiség fogal­mát. Ha kell, az állam, ha kell. a népiség ennek a politikának alappillére. Ha egy állam erős, vagy — ami ezzel majdnem egyértelmű, — erősnek érzi magát, jogot követei magának határain túl lakó népe erkölcsi és kulturá­lis védelmére, sőt vezetésére. Bármily szempontból nézzük is az állami után­nyúlást, bizonyos, hogy ez a befogadó állam hatá­rainak elhalványulását é9 az népessége raját más­hová bocsájtó állam határainak eszmei kitolását jelenti, és tagadhatatlanul imperialista jellegű. Innen magvaiázható a nemzetiségek különös magatartása, nemkülönben a nemzetiségekkel való bánásmód a háború után. A nemzeti kisebbség egy államban ma egy ide­gen szuverénitás benyúlását jelenti, az állam hatal­mának zsihbadását akkor és oly időben, mikor sok helyt az államelmélet — mintegy visszakanyarodva az ókorba és letérve a keresztény alapról, —azt mondja, hogy az ember az állam számára van al­kotva. Az ókori felfogás, mely szerint az ember az állam számára van alkotva, védelmezni látszott az újszülött, igen vegyes nemzetiségű országok létét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom