Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A római látogatás

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 élő Magyarország ma a Gondviselés iránt való hálával tekinthet külpolitikai eredményeire. A barátság, mely Magyarországot egyrészt Olaszországhoz, másrészt Németországhoz fűzi, egyúttal a magyar külpolitika öncélúságát és Magyarország külpolitikai önállóságát jelenti. Mag yarország a középeurópai egyensúly mérlegén a mérleg nyelve. Magyarországot ma már nem fenyegetheti elnyelései semmelyik szomszédja, vagy szomszédainak politikai alakulata. Ha pedig Magyarország húsz esztendei külpolitikájának tartósságát nézzük, meg kell állapítanunk, hogy a magyar külpolitika, nem hiába, hogy történelmi előrelátás és tapasztalat vezérelte, a tartósság, a hűség külpolitikája. Nincsenek benne ötletszerű és ötlettelen kapkodások. Soha a külső csillogásnak, az önáltatásnak oda nem dobta magát. Soha nem távolodott el attól a feladattól, melyre küldetve érezte magát. Soha nem volt bajkeverő .mérgező politika. Soha nem feledte a magyar célt. Békés és csöndes munkájában, abban a hosszantűrő alázatban, mellyel sorsát, a magyar sorsot viselte, nem lett — amint lehetett volna, — Európa méreggóca. Ezzel a viselkedésével, épp úgy, mint valaha török elleni harcaiban, a magyarság és magyar külpolitika, valóban Európa békességének és művelődésének hősi védelmezője volt. Eljön az idő, mikor a magyar hősiség e korát Európa épúgy méltányolja, mint a nádorfehérvári diadalt. Mi volt az az erő, mely a magyarságot — melyet a külpolitika fogásaiban való járatlansággal vádolnak, — erre a hosszantűrő, szent alázatra késztette. Mi volt az az erő, mely borzadást parancsolt rá a szovjet hatalmával való kapcsolatból? Honnan szállt rá az a sugallat, mely elsőnek sorakoztatta a bolsevizmussal való szervezett ellenállásra? Hogy támadt az az ösztöne, mely azokkal az országokkal való összefogásra késztette, melyek a török elleni küzdelmében is segítették? Ma, ha jól megnézzük a Magyarországgal barátságban élő országok nevét, a római jegyzőkönyvek országaiban, a jugoszláv közeledésben, a német barátságban, a lengyel rokonszenvben: megtaláljuk azokat az országokat, melyek vállvetve küzdöttek Magyarországgal a török ellen. A magyar Hunyadi, az olasz Cesarini Julián, a szerb Brankovics, a lengyel Sobicsky, a német Schwarzenberg lelki utódai élnek és hatnak az európai nemzetközi politikában. A Lech-mezei csatáról szóltunk. Az utolsóról, melyben Magyarország Európát nyugtalanította. E csata után Magyarország szinte egy csapásra megváltozott. Megtalálta lelkét. Megtalálta lelkét a kereszténységben, melyet az igazsághoz, a reménységhez való tapadásában addig is öntudatlanul hordozott. Megtalálta feladatát a kereszténység és a keresztény művelődés védelmezésében. Ma, sokak szemében, a szám jelent mindent. De jó, ha néha elfelejtjük a számokat. A magyar nemzet, mely számra nézve akkor is, most is kicsiny volt, lelkébe fogadta a kereszténységet, lelkébe fogadta a keresztény nemzeteket. Hősi nép létére ez egyet jelentett a keresztény elvek és népek mindhalálig való védelmével. Magyarország százötven évig török hódoltság alatt nyögött s ezalatt egyszer sem mondta: — Nem birom tovább, átadom magam a török túlhatalomnak. Harcolt, mikor Európának erre volt szüksége. Az a húszesztendei béketűrés, mellyel megcsonkítását hordozta, szintén az Európának fizetett adó. Magyarország nem lett Európa tűzfészke, mert Európának most békére van szüksége. A történelmi igazságtevés, melyet legnagyobb és leghívőbb gondolkodóink csak mennyei távolságban vélnek látni, most elevenné vált. Mint a török foglalás megindultakor, most is európai jelentőségűvé kezd válni Magyarország szerepe. Magyarország most is Európa kapuja. Élete nem csupán az övé, hanem Európáé, a keresztény művelődésé. Magyarország felismerte hivatását és — mint egykor, — most is vállalta az ezzel járó szenvedést. Ha ma Európának módja van kérdései békés megoldására, egyensúlya megtalálására, a bosszúnál és elnyomásnál magasabb erkölcsi szintre való emelkedésre, és ezzel a rábízott művelődés védelmére, az nagyrészben Magyarország húsz esztendei hősies béketűrésének köszönhető. Méltó, hogy Magyarország sorsával Európa a legsürgősebben és legjobb indulattal foglalkozzék. Méltó, hogy Róma harangjai megkonduljanak a magyar államférfiak tiszteletére, kiknek kis hazája olv nagy dolgot művelt és oly magasra emelkedett." Marius. Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAAS LIPÓT szaküzletében * VII., RákÓCZÍ-ut 24. Telefon: 1 taO-t* és 1-310-80