Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - Az oroszok térhóditása a Távol-Keleten

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA hozzájárult, hogy a franciák a szovjettel való megállapodásaikat nem vették nagyon komolyan és kedveskedtek erősen a számukra mindig megbízható lengyeleknek. De minden más néppel is tartották a barátságot, akikkel sikerült megegyezniük. Ez áll elsősorban Romániára, továbbá Olaszországra és újabban bizonyára Litvániára is. 1 ía csak a provokálás nem a másik oldalról fog kiindulni. Dc amily szívóssággal és kitartással áll szövetségesei mellett, éppen olyan határozottsággal és elszántsággal ügyel arra, hogy tekintélyén csorba ne essék. Szívesen egyezne meg a csehekkel, ha cseh részről tapasztalná a békés közeledést, így azonban az évszázados ellentétek kiküszöbölése nem könnyű feladat, különösen akkor nem. ha a cseh hatalmi túltengés a lengyel kisebbségeken érezteli elnyomó törekvéseit. A lengyel külpolitika útja a béke, mely azonban nem hangzatos kijelentésen nyugszik, hanem az ezeréves állami léten, kengyelország független-égének legnagyobb biztositéka békepolitikájában rejlik és nem rajta múlott, hogy a sors kegyetlenül űzte mindig a háborúkba. A lengyel önérzet sohasem hajtotta le fejét magadással, hanem mindig büszkén vérzett el. És ez az az erő, mely biztosította fennmaradását. A szétosztás és idegen megszállás idejében is reménnyel küzdött a hatalmas Lengyelországért, mely nem álomkép és délibáb volt. hanem dicsőséges mult és biztos jövő. Figyelembe kell venni azt is, hogv Lengyelország volt Nvugat-Európában az egyedüli állam, hol a háború felett nem az uralkodó és tanácsadói, hanem egvedül a parlament volt hivatva dönteni. A béke készségét az is dokumentálja, hogy a lengveleknek a XVI. század óta sohasem volt állandó hadereje, hanem szükség esetén az általános népfelkelés adta a fegyveres erőt. A 123 évi elnyomatás azonban megtanította a lengvelséget arra, hogy résen kell lennie ebben az égő Európában és egy békekészségü. de állandó és jól felfegyverzett haderővel állion őrt északon a bolsevizmus, de szükség esetén n germán imperializmus előretörésének megakadályozására. De mint már az előbb említettem Lengyelország jól felfogott érdekében mindakét országgal megegyezett. A magyarokkal való barátsága egészen más jellegű, mint a többi országokkal való kapcsolatai, a közös sors. a történelmi öszeforrottság, sok évszázadon át való szomszédság, közös határ egészen m;ís alapokra helvezte a két állam viszonvát. Nagvszerűen jellemezte Beck József lengyel külügvminiszter a két nép barátságát, amidőn ezeket mondotta: ..Az örökségként nemzedékről-nemzcdékre szálló len övei-magyar barátság mindmáig változatlan szilárdsággal állta a törté" cl cm viharait, mert alánjai mélven benne gvökereznek a históriában, melv két lélekben és kultúrában rokon népet hosszú évszázadokon át egybekapcsolt." Mindakét nemzet mindig büszke volt erre a barátságra, melvről ugvancsak Beck külügvminiszter nemrégiben ígv nvilarkozott: .. A lengyel-magyar k^ocsolatok iellege olyan irányt kénvisel n nemzetközi életben, amelyre kétségtelenül büszkék lehetünk." A hűségben e<?vbekovácsolt két nép ismét nagy ünnen küszöbén áll, a magyar fővárosnak a kora ősszel nagy és tekintélyes vendége lesz, a lengyel köztársaság államfője, Moscicki Ignác viszonozza Horthy Miklós magyar kormányzónak a tél folyamán tett lengyelországi látogatását. A magyar főváros a lengyel államfőt olyan szeretettel várja, mint amilyen lelkesedései fogadták a magyar kormányzót a lengyelek, de még fokozottab lesz az öröm, mert a hatalmas Lengyelország iránt ki akarjuk mutatni az évszázadok útján kifejlődött érzésünket, mely ma már minden magyar emberben forrón ég a' lengyelek iránt, de megmutatják azt is, hogy a magyar nemzet is mindig hűségesen állott a lengyel mclett, úgy az elnyomatás éveiben, mint a feltámadás pillanatában, mert — Hungária semper fidclis — Magyarország mindig hűséges. Az oroszok térhódítása a Távol-Keleíen Irta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes Nem titok senki előtt sem, hogy a szovjet már békében Ázsiában is mint fenyegető rém jelent meg a japán fenhatóság alatt álló területek határain, hogy egyelőre talán csak tüntető célzattal és hadianyagszállításokkal Kína részére sakkban tartsa Japánt, de mindenesetre oly céllal is, hogy a Japánnal leendő leszámolásra előkészüljön. A Magyar Külpolitika hasábjain már volt alkalmunk a Szovjet távol-keleti harci készültségét és annak várható kihatásait röviden ismertetni. Ez alkalommal összefoglalásszerűen csupán arra mutatunk rá, milyen szívós munkával és milyen céltudatos felkészültséggel hódítja meg a szovjet békés úton Ázsiát. Angol lapok már többször ismertették, milyen kegyetlen eszközökkel hajtotta végre a szovjet a keletázsiai vasútvonalak kiépítését. A politikai foglyok ezreivel építteti ki azt az új óriási vasútvonalat, amelv a Baikál tó megkerülésével a Krasznojarszk és Irkuck közt fekvő Taischattól a Sachalin szigettel szemközt fekvő Szovjetszkája csendes-óceáni kikötőhöz vezet. A szovjet ugyanis belátta azt. hogy amióta a keletkínai vasútvonal elvesztése folytán az Amurral párhuzamosan futó vonalat kénytelen használni, ez a körülmény nagv veszélyt jelenthet esetlege- csapatszállításai számára, mert az Amurvasút túlközel fut a mandsu határhoz. Más szóval kifejezve, attól fél. hogy ezt a vasúti vonalat, amelv egy Japán elleni szíxatégiai felvonulási vonal, adott esetben mandsukoi csapatok megszakíthatják. Az úi vasúti vonal tehát, amelynek építését az oroszok már 1932. nyarán kezdték meg. egy hátrább fekvő és így jobban biztosított vasúti vonal egy Japán elleni esetleges háború esetére. Az új vasúti vonalat az Amurvasúttal egyelőre két transzverzális vonal fogja összekötni. Ezek közül leghamarabb az a vonal készül majd el, amelv Vladivosztok—Chabirovszki Uszuri vasút észak felé vezető meghosszabbítása lesz. Láthatjuk e vasúti építkezésekből, hogy a szovjet tervszerűen „nyomul előre", egyelőre békés úton. Kína felé. Japán ellen. Vessünk most egy pillantást Külső Mongóliára. Oroszország már a világháború alatt és után