Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 6. szám - A csehszlovákiai események világpolitikai vonatkozásai
MAGYAR KÜLPOLITIKA A 31AG V A R REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 6. S Z. BUDAPEST 19 5 8 A csehszlovákiai események világpolitikai vonatkozásai Irta: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter Azon három világpolitikai cselekmény közül, mely a nemzetközi politikát állandóan foglalkoztatja napjainkban és mely azt időről-időre izgalomba sodorja, jelenleg a csehszlovák kérdés áll előtérben, még pedig nem csak a magyar közvélemény előtt, ami tekintettel azon különleges kapcsolatokra, melyek minket a csehszlovákiai magyarsághoz és azon keresztül az összes jogaiért küzdő ottani úgynevezett kisebbségekhez fűz, könnyen érthető volna, hanem az egész európai diplomácia szempontjából is. Nem érdektelen ezért különös vizsgálat tárgyává tenni, hogy mi áll tulajdonképpen ezen nemzetközi érdeklődés hátterében, hogy milyen erők mérkőznek voltaképen Európának ezen kritikus sarkában, mely a balkáni és a háborúelőtti ausztriai kérdések végleges liquidálása óta indokoltan tarthat igényt az „Európa tűzfészkének" szomorú címére. Első pillantásra egyszerűnek látszik a felelet: előttünk áll egy úgy nép-, mint földrajzilag és utóbbi körülmény folytán gazdaságilag is minden inkább, mint egységes terület, melyet minden szakszerű ismeret nélkül, józan, tárgyilagos mérlegelések mellőzésével, önkényesen kovácsoltak össze egy államalakulattá a páriskörnyéki paramcsbékék. xMiután pedig húsz év szomorú tapasztalata arra a meggyőződésre vezette ezen mesterséges államalakulat lakóinak túlnyomó részét, mely akarata ellenére és megkérdezése nélkül került idegen faj fennhatósága alá, hogy ezen utóbbi, — az ismételten és a legünnepélyesebb alakban, nemzetközi fórumok előtt vállalt kötelezettségei dacára, — semmiképen sem hajlandó a más fajokhoz tartozó polgártársainak azon emberi és politikai jogok teljességét önként megadni, melyek a modern államban minden civilizált nemzetet megilletnek, ezen elnyomott nemzetiségek, felhasználva a szomszédságukban a közelmúltban lezajlott politikai események által teremtett új helyzetet és erőviszonyokat, saját erejükből igyekeznek kivívni mindazt, mihez kétségtelen joguk van, de amit nekik megadni az uralmon levő cseh sovinizmus eddig következetesen megtagadott. Ebből a szempontból tekintve tehát tisztán nemzeti mozgalomnak látszik a csehszlovákiai krízis, mely mint ilyen a közvetlenül érintetteken kívül csak az ottani nemzetiségeknek a csehszlovák határokon kívül élő fajtestvéreit látszik érdekelni azon természetes kapcsolatoknál fogva, melyekkel a faji közösség, minden politikai határ ellenére és azokon át is, mindenkor szorosan összefűzi az egy nemzethez tartozókat. Teljesen indokolt és érthető tehát azon érdeklődés, mellyel Németország, Lengyelország és Magyarország közvéleménye figyeli a csehszlovákiai eseményeket. Ugyancsak érthető, hogy Franciaország, — más okokból ugyan, de az ő szempontjából ugyancsak indokoltan, — szintén élénk érdeklődést tanúsít irántuk; miután ugyanis Franciaország, a régi Osztrák-Magyar Monarchia megsemmisülése után, elsősorban Csehszlovákiában gondolta megtalálhatni politikájának természetes támaszát Keleteurópában, érthető, hogy nem észlelhet aggodalom nélkül olyan fejleményeket, melyek ezen különben sem túlercs támaszát gyengíteni, sőt annak értékét semmivel egyenlővé tenni alkalmas lehetne. Hogy tehát ezen felsorolt hatalmak feszült figyelemmel kísérik a csehszlovákiai eseményeket, annak magyarázata kézenfekvő; nem volna azonban érthető az érzelmileg nem érintett, közvetlen politikai kapcsolatok által nem befolyásolt, távolobb álló hatalmak élénk érdeklődése a csehszlovák kérdés iránt, ha nem utalhatnánk ebben a vonatkozásban mélyebben fekvő okokra, melyek a nemzetiségi harcok felszíne alatt lappanganak; tudnunk kell ugyanis, hogy a felszínre törő nemzeti ellentétek alatt és mögöttük, a fejlemények mélyében, egy másik, nagy feszerejű rugó is mozgatja a csehszlovákiai eseményeket, melyek ilyképen a világpolitikai szemszögből tekintve, messze túlnőnek egy ország nemzetiségi ellentéteinek jelentőségén és melyek ugyanazon világszemléleti ellentétek öszszecsapásának megnyilvánulásai, melyek már évek óta tartják lázban a világot és melyek úgy Európa nyugatján, mint Ázsia keleti részén már régen véres harcban robbantak ki. Meg kell értenünk, hogy az a küzdelem, mely most Csehszlovákiában a jogaikért küzdő elnyomott kisebbségek és a korlátlan egyeduralmát védő cseh nemzet között folyik, egyszersmind a felszín alatt a többé-kevésbé kifejezetten vallott jobboldali világnézet harca is a felforgató szélsőséges baloldali eszmék ellen. Ez az, ami a cseh krizis tulajdonképeni világpolitikai jelentőségét képezi, ez magyarázza meg, hogy annak egyes mozzanatai közvetlenül érintik olyan államok életérdekeit, is, melyek egyébként kevéssé vagy egyáltalán nem látszanak összefüggésben lenni Középeurópa ezen részének sorsával. Mi sem világítja meg jobban a kérdésnek ezen oldalát, mint a Csehszlovákiában legutóbb lezajlott községi választások eredményének sokatmondó tanúsága: míg ugyanis a cseh szavazók túlnyomó többségének állásfoglalása következtében a jobboldali cseh pártok csaknem teljesen letűntek a politikai porondról, addig éppen ellenkezőleg a magyar, német és lengyel többségű kerületekben viszont a szélsőbaloldali pártok szorultak törpe minoritásba.