Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7-8. szám - A felvidéki ujabb magyar tanügyi mozgalmak

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 még sem a napi sajtó, som a kulturfórumok nem tar­tották érdemesnek arra, hogy velük foglalkozzanak. Amióta azonban az egyesület megindította a törvé­nyes alapokon álló közművelődési mozgalmat, azóta mindenütt, újságokban és kulturgyüléseken csak a nemzeti művelődés megszervezéséről, a munka háló­zatának minél szélesebb kiépítéséről hallhatunk. A tengődő kulturegyletek. olvasókörök és énekkarok lassanként uj életre gerjednek a szabadságszclepek megnyitásával. Ez a jelenség azt bizonyítja, hogy el­hanyagolt népünk szerel tanulni s amint a közműve­lődési előadó jelenti; a közművelődési ágenda beve­zetése pezsgő életet hozott a falvakba, városokba, meri a ..magyar népben ég a vágy a kultúra kiélése iránt*. A kötelező honvédelmi nevelésről szóló törvényi, amelynek a szövege még nem ismeretes, szintén a közművelődési szervek résén óhajtják megvalósítani. A feladat az állam alapjainak a megerősítését jelenti. Júliusban tartott a központi választmány gyűlést Lé­ván, amelyen bejelentették, hogy az egyesület a mull évben három tanítói továbbképző tanfolyamot rende­zett Pozsonyban. A polgári iskolai előkészítő tanfo­lyamon 108-an, a karnagyin 18-an, a testnevelésin 56-án vettek részt. Pozsonyban Tanítók Házát is léte­sítettek, amelyet az elfogadott határozati javaslat ér­telmében tanítói közvagyonnak nyilvánítottak, vagyis rész-tulajdonosává vált az egyesület minden tagja. .Szóvátetlék a szerzők turócszentmártoni központjá­nak azon eljárását, hogy a már ."50 éve elhall szerzők müvei után még visszamenőleg is jogtalanul szednek szerzői illetékeket. Törvényellenesnek tartják, hogy egyes járási és községi hivatalok magyar kulturügyek­ben, tiszta magvar helyeken szlováknyelvü határoza­tokat hoznak. Határozatba ment, hogy utasítják az elnökséget, járjon közbe az illetékes hatóságoknál, hogy '/ m<i{iii<ir nyelv jogai csorbát ne szenvedjenek, ne sértsék meg a nyelvtörvény rendelkezéseit éppen azok. akiknek azt védelemben kellene részesíteniük. Dr. Szerényi Ferdinánd arra kéri a falu-krónikás ve­zetőket, hogy krónikájuk egy példányát küldjék be a Cszl. M. Tud., írod. és Müv. Társasághoz megőrzés és tudományos beszámolás céljából, Napirenden tartják a tanítóképzés akadémiai ní­vóra való emelését. Kérik, hogy a középiskolai érett­séginél kisebb képzettséggel birok részére ne engedé­lyezzenek extérnista vizsgát, a pozsonyi magvai- ta­nítóképzőt szereljék lel a szükséges szeriárakkai és tanszerekkel. Felemelik szavukat az egyik most elbo­csájtott komáromi óvónő érdekeben s szózatot intéz­nek a magvar kisebbségi társadalomhoz az állástalan magyar tanítóság elhelyezése érdekében. A kárpátaljiak nyáreleji beregszászi közgyűlésén sok panasz hangzott el, hogy az elmúlt év folyamán a magvar tanügy és kultúra emelésére semmi jelentő­sebb intézkedés nem történt, sérelmeik a régiek, sa­jognak, mert balzsam azok enyhítésére nem jutott. Jelentős eseménynek tartják a podkárpatska rusi autonómia ígért bevezetését. Keménykednek abban, hogy Dragula Miklós, az uj országos tanfelügyelő ki­emeli az iskolaügyet mellőzött helyzetéből és azon fog remélhetőleg munkálkodni, hogy az „ezeréves együtt­élés testvéri szeretetté váljék". A főtitkár 15 pontból álló javaslatot terjesztett elő a magyar tanügy és kul­tura érdekében. A csehek nagy tanítómesterének, Ko­menskynek tanításaitól vezéreltetve követelik, hogy szigorúan vigyék keresztül azt az elvet, hogy minden nemzetiség a saját anyanyelvén nyerje az elemi okta­tást, ahol 30 óvóköteles magyar gyermek található, ott magyar óvoda, ahol 30 magyar nemzetiségi tanuló jelentkezik, magyar tannyelvű népiskola állittassék. Építsenek uj iskolaépületeket Beregszászon és Akna­szlatinán, igy a magvar iskolaépületek emelésével a magyar vidékek munkanélkülisége is enyhülne. A ma­gyar iskolák, magyar nyelven is kapják meg a tanügyi hatóságok rendeleteit. A referátuson magyar ügyosz­tály is létesíttessék, magyar tanítók alkalmazásával. A nem-magyar anyanyelvű iskolákban magyar tanu­lók a vallásoktatást magyar nyelven nyerjék. A körzeti polgári iskolákról szóló törvényt a ma­gyar vidéken is hajtsák végre, Szőllősön magyar pol­gári iskolát állítsanak fel. Ungváron és Munkácson magvar gimnázium létesítését kérik. Minden kulturá­lis ügyben kérik a kormánytól az anyagi és az erköl­csi támogatást a magyarság számarányának megje­lelően, valamint a magyar irodalom és művészet s a tanuló ifjúság részére, ösztöndíjak adományozását. Egyik felszólalással kapcsolatban szó volt a külföldre utazásról. „Külföld" alatt mindig Csonkamaigyaror­szág értendő! A tanügyi alkalmazottnak 100 K adót kell fizetni az utazási engedélyért, amelyet 5 koronás bélyeggel ellátott folyamodványban kell kérni az ille­tékes hatóságtól. A tanügyi parlamentben elhangzott interpellációra a vezetőség kénytelen volt válaszolni. Ajánlják, hogy engedély nélkül külfödre senki ne utazzék, mert ez igen kellemetlen következményekkel járhat. .3-as minősítés jár az engedélynélküli utazásért. A minősítést a kellő indokolással postai u'ton kézbesi­tik ki a tanügyi alkalmazottnak. A tanügyi mozgalmak uj távlatot jelentenek a magvar kisebbség kulturális életében. Óhegyi Vilmos ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul igen tisztelt előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadó­hivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a folyóirat pontos küldését illetőleg. Budapesti Káuésoh Áruforgalmi R.-T. Budapest, VIII., József-körút 38. Telefonszám: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET, saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek. A legelőkelőbb fővárosi kávé­házak és hotelek szállítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom