Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7-8. szám - Szovjet-Oroszország és Japán

MAGYAR KÜLPOLITIKA Szovjet-Oroszország és Japán Irta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes Amikor a marco-polói incidens felgyújtotta a „Távolkeletet", a japán vezérkar első tekintete a szovífit felé iramúit: Ez érthető is, mert hiszen Nippon országának nem lehet közönbös, hogy beavatkozik-e a szovjet a Kínával felmerüli fegyveres elintézésbe, vagy nem ! A közvélemény joggal azt hitte, hogy a legutóbbi forradalmi megrázkódtatások folytán az orosz tanácsköztársaság mély ájulásban fekszik és hogy ennek folytán a Blücher parancsnoksága alatt álló „Távolkeleti" hadseregél meg sem mozdíthatja. Arra számítottunk, hogy a .szovjet csupán hadianyagszállitásokkal fogja támogatni Kínát, amellyel egyébként megnemtámadási szerződést kötött. Most világszerte nagj izgalmat okozott az az, egyébként részleteiben még ellenőrizhetetlen hir, hogy a szovjet olyan nagyarányú csapatösszevonásokat eszközöl a mandzsu, illetve a külsőmongoliai határ mentén, amelyekre a világháború óta még nem volt példa. Állítólag, többek között 2000 repülőgépet és több mint 1000 tankot irányított a határszélekre. Ezek után önként felmerül az a kérdés, megfogja-e támadni a szovjet Japánt, illetve hogy egy esetleges katonai beavatkozás a szovjet részéről menynyiben befolyásolhatja a Távol Kelet katonai helyzetét? Minden kétségen felül álló tény, hogy a legutóbbi drámai politikai események nem hagyhaíták érintetlenül a szovjet hadigépezetét sem, annál kevésbé, meri mint tudjuk, Sztálin több vezetőállásban levő magasrangu katonát kivégeztetett, többek között Tuchacsevszky tábornagyot is, aki a katonai tudományokat még a cári rezsim kiváló és alapos magasabb iskoláiban sajátította el. A hadseregben minden bizonnyal megrendült — és pedig elsősorban a tisztek között — az a fegyelem és bizalom, amely a győzelem elengedhetetlen feltétele. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt sem, hogy a szovjet Távol Keleten elhelyezett, úgynevezett „Blücher-féle hadserege" — már csak a Moszkvától yaló óriási távolság miatt is — majdnem független a szovjet nagyvezérkarától. Ennek a hadseregnek még az anyagi forrásai is „önellátást alapon" működnek. Egészen külön hadianyaggyárai, élelmezési raktárai, fegyver és felszerelési készletei vannak, főleg pedig parancsnoka, Blücher marsall élei és halál ura a hadsereg minden tagja felelt. Kz a vasmunkásból lelt generális, akit különben szakembernek tartanak, vaskézzel tart fegyelmet hadseregében és amellett olyan népszerű, hogy katonái valósággal bálványozzák. Ez az oka annak, hogy maga Sztálin is fél attól, hogy Blücher egyszer csak egy ,,marcin sa Moszkvái" készít elő és haj! végre. Mindezekből az következik, hogy a Blücher-iéle hadsereget, amely nem esett áldozatául a legutóbbi politikai vérengzéseknek, adott esetekben minden valószínűség szerint lel lehelne használni arra, hogy legalább is Északkinában felborítsa a katonai helyzetet a kínaiak javára. így tehál az sincsen kizárva, hogy a szovjet talán rászánta vagy rászánja magát arra, hogy súlyos belpolitikai válságait álcázandó, katonailag, aktiv uton is beavatkozik a fegyveres viszályba. Vizsgáljuk meg ezek után, hogyan és milyen előrelátható eredménnyel tudna ez a hadsereg esetleg beavatkozni, illetve milyen mértékben befolyásolhatná ez a katonai művelet a ..Távol Keléi" katonai helyzetét? A fí/üc/ier-hadsereg zöme általában Irkutsk és Csita területén van, vagyis körülbelül 2—300 kilométerre attól a Külső-Mongóliától, amely teljesen szovjetbefolyás alatt áll és amelynek az oroszok által felfegyverzett bandái (főleg mongol lovasság) egy szovjetbetörés esetén minden bizonnyal még erősítené is Blücher csapatait. így a legkézenfekvőbb támadási irány a szovjet részére Külső-Mongolián át délkeleti irányban vezet. Egy ilyen támadási irány az Északkinában harcoló japán csapatoknak Kalgannál állói jobb szárnyát, esetleg hátát érné és igen kellemetlen hatást idézhetne elő. Tekintve azonban Külső-Mongolia rossz útviszonyait és azt a nagy távolságot, amely Blücberéket Kalgantól elválasztja (kb. 1500 kilométer), nem lehetetlen, hogy amennyiben a szovjet tényleg katonailag beavatkoznék — ebben az irányban csak alárendelt szovjeterők támadnának. Emellett szól az is, hogy a szo\jet lázas erővel építette ki vasútvonalait Csitánál, ahonnét a japán fennhatóság alatt álló Mandst.ria határai leié is jó vasúti összeköttetés vezet. Ez a körülmény lehetővé tenné, hogy Blücher főeiőivel közvetlenül Mandsuriába törne be. amely esetben minden bizonnyal lekötné a mandsu hadsereget. sőt arra késztethetné Japánt, hogy ez nemcsak a területét képező Koreából vonjon ki csapatokat, hanem a peipingi] fronton harcoló erőinek egy részét is északra dobja. Ennek az lenne a következménye, hogy az Északkinára nehezedő japán nyomás gyengülne, esetleg megszűnnék és Északkina ismét a kínaiak birtokába juthatna. De egy általános szovjettámadás Vásároljon osztálysorsjegyet Töröknél Nyereményhuzás október 16. és 19-én TÖRÖK A.esisa BANKHÁZ RT. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Egy sorsjeggyel elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 P I. osztályú sorsjegyárak: Fgész sorsj. Fél sorsjegy Ne»yed sorsj P 28.- | P 14.— " P 7.T£LEFON: 1-820-66, 1-809-81.