Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7-8. szám - A csendes-oceáni küzdelem

II IGYAK KÜLPOLITIKA 7 kodás nyomán a másiknak a megsemmisítése árán véli biztosítani. Ezek után önként adódik a kérdés: vájjon célravezető-e a féktelen gyűlölet és az oktalan harag sugallta ut? Aligha!! Meri a jelek szerint el nem képzelhető, hogy akár Németország, akár Oroszország, a netaláni beavatkozásuk esetéhen kímélettel lennének a kél haragos nemzet bármelyike iránt? . . . Ezt igazolja egyrészt azj a tény, hogy a mai népi Németország, mely az 1920. évi február 24-én Münchenben közzétett Hitler azon 25 pontján nyugszik, amelynek legelső és legfőbb télele kimondja, miszerint: „Követeljük a népek önrendelkezési jogán a föld összes németéinek egy Nagy-Néinetországba való egyesítését", jelenti egyben Csehországnak is a felszámolását. Másrészt pedig kétségtelenül igaz, hogy a pánszlávizmus jegyében 1935. év folyamán létrejön cseh, orosz és francia katonai szövetség céljainak egyike annak a/ orosz régi katonai tervnek megvalósítása, mely célul tűzte ki Magyarország megszállását; kertelés nélkül mondva, tehát: a magyarság teljes megsemmisítését. Mi következik mindezekből, ha netalán kenyértörésre kerülne a dolog? . . . Nem más, minthogy épügy Csehország, mint Magyarország teljes megsemmisítésével fizetné oktalan politikájának és rövidlátásának az árát, annál is inkább, mert örök természeti törvény, hogy a nagy bal mindig megeszi a kis halat. Időszerű és szükséges tehát komolyan gondolkoznunk a kérdés felett és keresnünk a kivezető utat, melyet összegezve feltehetjük a kérdést: Merre menjünk?..., annál is inkább, mert ne feledjük, hogy „Inter duos litigantes tertius gaudet!" Tandíjmentes nyelvtanfolyamok a Külügyi Társaság védösége alatt. Az évek óla népszerűségnek örvendő angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvtanfolyamok a Barcsay-ulcai gimnáziumban ismét megkezdődnek. Az első négyhónapos félév 1938 február l-ig tart. Külön kezdő-, erőskezdő-, haladó-, felső- és társalgási tanfolyamok. Az órák délután 5 és 9 között vannak, hetenkint kétszer. Tandíj nincs. Beiralkoziás szeptember 27-től minden hétköznap délután 5 és 9 között a Barcsay-utcai gimnázium épületében (Barcsay-ulca 5., Erzsébetkörut mellett). Telefoni felvilágosítások: 330—731. Beiralási dij a négyhónapos félévre P 10.—, közalkalmazottaknak, két tanfolyamra iratkozóknak P. 9.—, CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉDANYAGOK GYÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. A csendes-óceáni küzdelem A Távol Keletről érkező hirek, amelyek a Csendes Óceán tájékán a japán-kinai háborúskodásról szólnak, egyre nagyobb aggodalmat keltenek. Ez a háborúskodás nemcsak a két hatalmas ázsiai állani jövendő sorsának irányát szabja meg, hanem döntő befolyású Európa most következő korszakának kialakításában is. A Sanghai körül folyó harcoknak legutóbbi tragikus eseménye, a nankingi angol nagykövetnek a japán repülők által történt súlyos megsebesitése szinte jelképe annak, hogy az ázsiai küzdelem, amelyet most a két testvérfaj folytat egymás ellen, egyúttal Ázsia harcát jelenti Európa és általában a fehér faj ázsiai befolyása és érdekei ellen is. Európa válsága az ujabb keletű események megvilágításában egyre nyugtalanítóbb képet mutat. Egészen tisztán láthatjuk, hogy mindaz, ami a szerencsétlen békekötések óta a világban történik, szerves összefüggésben van a párizskörnyéki békediktátumokkal. A világháború befejezése nem jelentette a háború végét, csupán azt, hogy egyidőre Európában elhallgattak a fegyverek. A háború azóta is folyton tart, egyik helyen diplomáciai eszközökkel, másikon pedig valóságos fegyverekkel. Az európai viszály állandósításának következménye elsősorban az lett, hogv Európa maga a legnagyobb válságot éli át gazdasági, politikai és erkölcsi téren egyaránt. S ahelyett, hogy a béke felé törekednék, példátlan fegyverkezésekkel, katonai szövetségekkel és ujabb meg ujabb viszálvok felidézésével teszi lehetetlenné Európa újjáépítését. Európának ez az állapota hozza magával azt, hogy kontinensünk politikai és gazdasági befolyása, mely Európa háború előtti tekintélyének és jólétének fiiforrása volt, egyre jobban csökken minden világrészben. Ugyancsak ez az állandó viszály okozta azt is. hogy az Amerikai Egyesült Államok is lehetőleg távoltartották magukat az Európával való együttműködéstől. A Csendes Óceán tájékán most lejátszódó drámai események min'dczt félreérthetetlenül tudtára adják azoknak is, akik eddig nem látták meg a világ különböző tájékain folyó események végzetes összefüggését s akik azt hitték, hogy a világ békéjét meg lehet teremteni azzal is, hogy fegyverek árnyékában ellene szegülnek minden változásnak és meg tudják állítani a történeti fejlődést, hatalmuk fenntartása érdekében. Anglia hosszn időn át jóformán távoli szemlélője volt az európai háború utáni válságnak, most főképpen uj kormánya alatt — magára vállalja a Népszövetség eredeti feladatát — egyre nagyobb erőfeszítési les/ a világ békéjének helyreállítására. Ezek a törekvések azonban sok és nagy akadályba ütköznek. Az abesszíniai kérdés, amely Olaszországgal szembeállította Angliáf, majd a spanyol polgárháború, mely két részre hasította Európának amúgy is szétzilált nemzeteit, most pedig a beláthatatlan bonyodalmakkal leLefkovits és Vándor 2£ ^:t^rfár'Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16-18. mZlegVJg""^gVválZfmban. {Adria-palota) | HMH IHHHHHBHHH^HHi