Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7-8. szám - Új Európa

MAGYAR KÜLPOLITIKA Az uj Európa, elvesztvén lelkének vezetőjét, nem tudván, mit csináljon, merre menjen, erejét nem fog­lalhatván alkotásokba, mintegy elbódultan — a világháború káoszába vetette magát. Talán azért telte ezt, hogy a világháború után való viszonyok ren­dezésében foglalkoztassa meddő erejét. A világháború és a háború utáni rendel len ren­dezés: Európa lelkének vak-sámsoni tapogatódzása és egyben lelkének jajkiáltása cél és eszmény után. A békeszerződésekkel kezdődő történelem kél alapvető ténye: a Népszövetség alkotása és az. állami és társadalmi rendszerek újra való tördelése. Népszövetség. Szinte habozunk, leirjuk-e ezl a szót ? Nemrégiben meg az emberiség reménysége, a magasabb nemzetközi erkölcs kőtáblája, a legfőbb ítélet és tanács tudakolója. Ma? Mély földrétegekben vannak kagylóhéjak, melyek százezernyi évek múlva is hirdetik, hogy e kagylóban valaha élet és elevenség volt. Mi megalkottuk a Népszövetségben a kagyló héját, de ebben a héjban lélek és élei nem volt soha. 11a a Népszövetségnek nem volna nagy palotája és nem volna még nagyobb költségvetése, a kereszt re jt vények legbuzgóbb megfejtői sem tudnák kibogozni, hogy van vagy volt Európának ilyen nevü intézménye Ilyen az uj Európa alkotóképessége és ilyen ere­jének és eszméjének mértéke. Az állami és társadalmi rend újra való tördelése pedig, amellett, hogy még az uj Európát is kettésza­kította — még kisebb jelentőségű a magasabb esz mék, tehát a legfőbb jólét felé való lendülés szem­pontjából. Az a törekvés, hogy mindenki államilag kijelölt helyén álljon, mindenki mintegy megkapja állami beosztását, az állampolgárból államhivatalnok legyen s a maga sorsát eleve rábizza földi és állami vezetőkre, jónak és elfogadhatónak tetszhetik a fehér hangya előtt. Hiszen a kenyér-elosztásnak ez a módja a leg méltányosabbnak mutatkozik. A fehér hangya Ítélete eddig terjed és eledelt kapván, megelégedése és ön­érzete tökéletes. Világának boltozata eddig ér. De jaj annak, aki nemcsak kenyérrel él! Dante, a pokol legmélyéről irván, kifelejtette a mélységek mélységét, azt az abszolút mély pontot, ahol az ember, akinek lelkét Isten adta és megváltotta, már csak a kenyérről ' gondolkodik. Holnapja és jövője, lelki és kormányzati gondja: csak a kenyér. Soha Európa vészesebb uton nem haladt, mint manapság. Mikor majd elér utja végére, mikor majd szabá­lyai tökéletesek lesznek és minden mozdulata eleve és szabatosan kijelöltetett, mikor az élet minden moz­zanata, az első lélegzettől az utolsó sóhajig, statiszti­kailag és kormányzatilag feldolgoztatott, szabályoz­tatott, — a gúzsba jutott, önnön hálójába szorult Európa akkor kérdezheti: — És most merre, hová? — ha ugyan még meg­lesz benne a kérdezés merészsége, bölcsesége és két­ségbeesése. A szabályok tökéletessé merevednek és Európa lelke elveszett. Akik pedig a kenyér aprólékos eloszlásával tö­rődnek és akik nem hisznek a krisztusi öt kenyér örökké élő csodájában, azok bámulva láthatják, hogy szűkösen takargatott kenyerük is elveszelt. Az. az. Európa, mely a legmagasabb erkölcsi és szellemi elveket képviselte, bővelkedett kenyérben. Isten, mintegy jelképül a kenyérben való gazdagság mellé, a művészetek, a stilus és alkotóerő isteni fölös­legéi juttatta neki pazar kézzel. Nem az európai föld: az európai lélek volt megművelt és termékeny. Európa nem fegyvereivel, hanem lelkével hódított. Egy tudós külpolitikus, Moritz Bonn, megállapí­totta, hogy a gyarmatosítás, vagyis az európai fogla­lás kora szünőben van- Ez a hanyatlás az európai lélek hanyatlásával kezdődik. Mikor Japán megnyitotta Európa elölt kapuit, mély iróniával elutasította magától a sápadóban levő európai szellemet és nem vette át csak a gyakorlati haladás eszközbeli eredményeit. Pedig akkor még Európa áltatta magát, hogy szelleme a régi, még te­hetetlenségi erejénél lógva, a régi uton, bár egyre las­subbodva és kimerülőbben baladt. Alapvető S apró tünetekből egyaránt következtéi­In lünk arra, mint igyekezett Európa megmásítani ön­magát. Egész országok és rétegek elfordulása a hittől, anyagiasságba való sülyedés, a görög és latin műve­lődés emlékeinek megvetése mulatják, mint igyekezett Európa uj kigyóbőrbe öltözködni. Az uj Európa, szemét csak a husosfazekakra függesztve, gazdasági tervekben bizakodva, szabályok nyűgébe szorítva, csak az anyagi erőt áhítozva, száját csak a jóllakásra nyitva — megfosztatik eszményeitől. Elvétetik tőle a hit csodája, a művészetek csodája, az ihlet csodája. Elvétetik tőle jelentősége, erkölcsi súlya, hatalma, befolyása, gazdagsága. Miért utánoznák, miért irigyelnék, miért becsül­nék, miért szolgálnának neki más földrészek népei .' Miért fogadnák el vezetőnek? Miért tartanák maga­sabb lénynek? Ha a kényelem és szórakozás az élet legmaga­sabb célja, ezt a föld minden népe tudja utánozni. Egy Kongó erdei néger épugy tudja hordani az euró­pai ruhát, épugy tudja vitetni magát a száguldó géppel, épugy tudja hallgatni a gépzenét, mint az európai. Egy jól felöltözött néger ma alig különbözik valamiben az európaitól. Es egy műveletlen európai olyan, mini egy vasárnapra kiöltözködött néger. Mindazonáltal az uj Európán, bármily buzgóság­gal fogadja a szabályokat, valami mély nyugtalanság és elégedetlenség észlelhető. Ezt a nyugtalanságot, talán, égi honvágynak nevezhetnők és ez a nyugtalan­ság az uj Európa legbiztatóbb, mondhatnók legderii­sebb jelensége. Európa, a régi emlékekkel szivében visszavágyik égi és lelki hazájába, honnan hatalma gazdagsága. Istentől való ihletettsége származik. Ha valami, ez a nyugtalanság, ez a fölfelé való vágyódás mentheti meg. Ez vezetheti vissza régi hité hez, teremtő erejéhez. Ez veheti le róla szégyenteljes meddőségét. Ez fordíthatja el szemét a puszta ke nyérlol és ez dobathatja el vele hamis bálványait. Minél nagyobb ez. a nyugtalanság, a szabályok­kal való komor elégedetlenség, annál közelebb van Európa az újjászületéshez vagy jobban mondva, régi énjének megtalálásához és Isten kegyelmében való feltámadásához. MARI US FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ Felkérjük a külföldi mngjar alakulatok, egyesülelek, stb. TerelniI. hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíves­kedjenek elmüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk d i i I a I a n megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA

Next

/
Oldalképek
Tartalom