Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - A magyar és olasz kultúra érintkezései

13 MAGYAR KÜLPOLITIKA A magyar és olasz kultúra érintkezései Irta: vitéz NAGY IVÁN dr. Amikor Victor Emánuel, Olaszország királya és Abesszínia császára legutóbb meglátogatta hazánkat, éppen tízéves fordulóját emlegettük annak a ba rátsági szerződés megkötésének, amely 1927 folyamán országunk és az olasz királyság közöli létrejött Ezzel a szerződéssel bonlakoztunk ki valójában abból az ellenséges gyűrűből, mely a világháború nláit fojtogatva szorongatott bennünket. Az olasz kormányelnök, Mussolini voll az ekö. aki baráti jobbját nyuj totla annak a magyarságnak, amelyik mióta csak a Duna-Tisza táján letelepedett, annyi alkalommal volt kapcsolatban és legtöbbször baráti együttműködésben az olasz néppel. Ezt a politikai szerződést 1935 tavaszán a Hóman Bálint kultuszminiszter által aláirt magyar-olasz kulturális egyezmény egészítet le ki. miután előzetesen az u. n. római jegyzőkönyvekben országaink gazdasági együttműködése szilárd alapokra helyeződött. Talán a történelem különös játéka volt. hogy ezt az egyezményt éppen az a kitűnő magyar történettudós parafálta, aki a magyar múlt megírása kapcsán annyiszor és oly meleg formában mutatott rá a népeink között több mint ezer esztendeje fennálló megértő együttműködésre. Az is érdekes körülmény, hogy az uj hazát talált honfoglaló magyarságéppen 1000 évvel ezelőtt egyik legelső szövetségét ugyancsak olasz fejedelemmel, a lombardiai Berengár királlyal kötötte meg. a hires Pó-menti győzelmes ütközet után. A Tisza vidékének hódollatása után rövidesen Pannoniát is megszálló magyarság vitézkedő csapatai először rémületbe ejtették ugyan Észak-Itália lakóit, hogy azután ezek arra igyekezzenek, hogy ezt a harcias, pogány népet mielőbb bevezessék Krisztus egyházába. Bizonyos ugyanis, hogy már Szent István király olasz hittéritői előtt is jártak hazánk földjén itáliai szerzetesek, akik a maguk nyíltabb szivével, könnyedébb és beszédesebb modorukkal közelebb tudtak férkőzni fajtánkhoz, mint a hűvösebb és idegenebb germán, bajor papok. István király a velencés Gellértet csanádi püspökké is emelte és hogy ez a szentéletü egyházfő életével fizetett vallásához és királyához való hűségéért, ezzel közös mártírjává vált a két népnek. Az olasz téritőpapok felénk irányuló áramlását rövidesen ellenirányba menetelő magyarok keresztezték. A Rómába menő magyar zarándokok és papok számára Szent István ott vendégszállót is építtetett. Különösen a XIII. században már igen erős volt ez a délfelé való húzódás. A magyar ifjak sűrű sorokban keresik fel az egyre nagyobb hirüvé váló olaszországi univerzitásokat. Az első oklevél, amely magyar diákról tesz említést, 1209-ben kelt és hírt ad egy Vicenzában tanuló magyar ifjúról. De 1231-ben voltak már magyar tanulói a padovai egyetemnek is, ahol századokkal később Galileo Galilei hirdette meg a maga igazságát. Bolognában 1265-ben tűnik fel az első magvai név. Az itt tanuló diákok ..nemzetek" szerint tömörülve élik a maguk dolgos és vidám életét s tudjuk, hogy 1316-ban Márton, nyilrai esperes volt a hegyekentuli, az u. n. ..ultramontan" diákszervezet rektora. De nemcsak a padokban, hanem a katedrákon is találkozunk magyar névvel, igy Magyar Pál, Szent Domonkos barátja, előadta a kánonjogot Bolognában, mások pedig a XV. század folyamán orvostudományt, logikái és asztronómiát adlak elő. Mátyás király uralkodásáig í)7 magyar névvel találkozunk Padovában, amelyik szám 1526-ig éppen 226-ra nő; itt tanullak a hires Janus Pannonius, Garázda Péter és Thurzó Zsigmond is. Ez az egyetem később is nagy vonzóerőt tanúsítóit Magvarország felé. Igaz. hogy ennek külön oka volt az is. hogy különösen Erdélyből több protestáns növendéke is volt, meri az. itteni szabályok lehetővé tették, hogy ők is megszerezhessék az akadémiai fokozatokat. Ezek között találjuk Báthory István erdélyi fejedelem és későbbi lengyel király, Sztáray Mihály. Verancsics Antal, Zsámboky-Sambucus János, Kovacsázy Farkas, Pálffy Mihály neveit. De látogatott volt a ferrarai egyetem is; különösen Mátyás király alatt. A növendégek közölt látjuk itt is Janus Pannoniust és Garázda Pétert, valamint másokkal egvütt Geréb Lászlót, Pelényi Miklóst és Kalotay Gvörgyöt. Az egyházi hatóságok is igyekeztek kiváló növendékeiket a hires pápai főiskolákra, Rómába küldeni. így alakították azután a magyar és német püspökök a XVI. században a Collegium Germanico—Hungaricumot, amelynek falai közül nem egy kitűnő teológusunk és nagynevű egyházfejedelmünk került ki. élükön az első növendékkel, a neves Szántó-Arator István jezsuita páterrel. Ezek a kapcsolatok csak szélesedtek azáltal, hogy a magyarországi templomok és kolostorok építésénél olasz építőmestereket, kőfaragókat és festőművészeket alkalmaztak nagyszámban, akik a törökdulás idején, sajnos, nagyrészt elpusztult gyönyörű kated iálisok és várkastélyok tervezésénél, felépítésénél és díszítésénél Itália kékséges ege alól magukkal hozott s ott az évezredes emlékmiiveken kifinomodott Ízlésüket faragták bele a gót templomivekbe, oszlopfőkbe és kastélyablakokba. Az Anjou-királyok alatt méginkább terebélyesedtek ezek a kapcsolatok. A lovagkor szép századai voltak ezek, amelynek daliás leventéi Istenért, királyért és a várkisasszonyok kegyéért lovagi tornán, vagy véres párharcban meg ütközetekben mutatták ki a férfivirtus legszebb erényeit. A Károly Bóbert-ie\ és Nagy Lajossal érkező szépszavu, sima és könnyed olasz lovagok eleinte bizonyára nehezen illeszkedtek be a keményebb kötésű, nyersebb és marconább magyar urak közé, de már Mátyás idejében a hires budai várpalotában az olasz tudósok mellett nagyműveltségű és amint ma mondanánk. ..európai" magyarokat is találunk nagy számmal az udvaronc tudósok és költők között, nem is szólva az udvari lovagok HYPEROL SZAJVIZTABLETTA 5FQ°T10 IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITŐ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegekben.