Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Jelszavak veszedelme

MK.Ytlt KÜLPOLITIKA akkor is szegenyes és szomorú. Nem hatol át az érzékelhető valóság burkain, nem fut a fényes, égi igazságok felé. A jelszóval lesülyesztett emberiségnek a sülyedtség kétes boldogságát kínálja. Benne foglaltatik a nagyság és emelkedettség megvetése és hiányzik belőle az, aminek minden gondolatban meg kell lennie: a fölfelé való röppenés. Csak egy hajszállal magasabb, mert kevésbbé nyílt, a bolsevizmus gondolatszintjénél, mely a maga alacsonyságában valóban az alacsonyság tökéletessége és így stílusosabb vagyis saját elvéhez és lényéhez hűségesebb. A világ amaz elhajlásában, hogy javát pusztán a földi dolgok elrendezésében keresse, e jelszó lefelé való mutatása a legnagyobb bűnös. Oroszország például, melynek lelkiélete az európai kultúra eltorzulásából állott, ennek a jelszónak alacsonyságra való bátorításától süllyedt még alacsonyabbra, a bolsevizmus és ezzel együtt az anyagiasság legmélyebb posványaiba. Plátó, a nagy görög gondolkodó, bölcsekre kívánta bizni az ország kormányzását. Ez a kívánság azonban majdnem mindig és majdnem mindenütt plátói álom maradt és elmondhatjuk, hogy Plátó álma gyakorlatilag még alig van kipróbálva. Mégis, semmiféle hatalom nem tett olyan hatást az emberiség képzeletére, mint mikor a trónról a bölcseség ereje áradt. Világhódító Nagy Sándor neve már csak a könyvekben él, de Salamon király nevét csak a bölcseség tiszteletével egyidejűleg feledhetik el az emberek. A jelszavak, melyeket most világszerte az emberiség szájába adnak, mutatják, mily kevés az a bölcseség, mellyel a világot kormányozzák. A világháború óta nem szűnt meg a jelszó bölcseségnélküli uralma. Pedig nyilvánvaló — mint a világháború után is nyilvánvalóvá lett, — hogy a jelszavak mögött feszülő erő bármily hatalmas légyen is, nem éri el célját. A jelszó gőgjében az ember valami szuverénitást követel magának a végzet fölött és ez a szuverenitás nem illeti meg. Mint a zsoltáros mondotta, — felforgatja az Ur a nemzetek szándékait, elveti a népek gondolatait és elveti a fejedelmek határozatait. A fegyverek, töltsenek be bármennyi tárházat, nem veszedelmesek sem tulajdon nemzetükre, sem az idegen nemzetekre nézve. A fegyverek a nemzetek lényének, becsületének, békéjének, fejlődésének, hitének őrei és minden fegyver Isten kardja marad mindaddig, amig hazug propaganda be nem szennyezi és le nem alacsonyítja. FELHÍVÁS A. KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ ! Felkérjük a külföldi magjar alakulatok, egyesületek, stb. vezetőit, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek cimüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A propaganda ugyan megmozgathatja a fegyvereket, de győzelemre már nem viheti. Balgaság volna azt hinni, hogy a világháború győztesei azok, akik magukat győzteseknek nevezik. Nem szabad sietni a győzelem hirdetésével. Vájjon győzött-e Ausztria, mikor a magyar sereg Világosnál leletté a fegyvert? Vájjon mit érnek Napóleon ama győztes csatái, melyeknek neve a párizsi diadalíven ragyog? Mije maradi Franciaországnak a világháború győzelméből, melynek zsákmányát is ő osztotta széjjel? A hősöket gyászoló örökláng a diadalív alján és saját belső bomlása. Ez az, amit diadalnak mondanak? A jelszó, a maga tulságában, ha rá is tapad a fegyverekre, megbecstelenitve ezeket, csak külső és csak látszatgyőzelmeket arathat, melyeknek gyümölcse belül féreg és fekete üszög. A világháború eredményei nem az örökkévaló végzet akaratából valók. Isten nem törődik a jelszavak propagandájával és akarata a maga naptára szerint működik és megsemmisít minden hazugságból támadottat. A jelszó még győzelmet hirdet, mikor már minden eredménye pusztulásra Ítéltetett. Egy jól ismert cinikusan gúnyos mondás szerint Isten az erősebb sereggel menetel. Ez azonban csak látszatra igaz. Akik ebben bizakodnak, megfeledkeznek Dávidról és Góliátról, megfeledkeznek a marathoni háromszázról, a svájci Winkelried Arnoldról. Isten nem a számban erősebb sereggel, hanem az igazságban erősebb sereggel menetel és szándékait, ítéletét semmi követelés nem változtathatja meg. Mert semmiféle jelszó gőgös követelése nem hallatszik fel a mennyekbe. Marius. CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉDANYAGOK 6YÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA