Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Jelszavak veszedelme

MK.Ytlt KÜLPOLITIKA akkor is szegenyes és szomorú. Nem hatol át az érzé­kelhető valóság burkain, nem fut a fényes, égi igaz­ságok felé. A jelszóval lesülyesztett emberiségnek a sülyedtség kétes boldogságát kínálja. Benne foglal­tatik a nagyság és emelkedettség megvetése és hiány­zik belőle az, aminek minden gondolatban meg kell lennie: a fölfelé való röppenés. Csak egy hajszállal magasabb, mert kevésbbé nyílt, a bolsevizmus gondo­latszintjénél, mely a maga alacsonyságában valóban az alacsonyság tökéletessége és így stílusosabb vagyis saját elvéhez és lényéhez hűségesebb. A világ amaz elhajlásában, hogy javát pusztán a földi dolgok elrendezésében keresse, e jelszó lefelé való mutatása a legnagyobb bűnös. Oroszország például, melynek lelkiélete az európai kultúra eltorzulásából ál­lott, ennek a jelszónak alacsonyságra való bátorításá­tól süllyedt még alacsonyabbra, a bolsevizmus és ezzel együtt az anyagiasság legmélyebb posványaiba. Plátó, a nagy görög gondolkodó, bölcsekre kívánta bizni az ország kormányzását. Ez a kívánság azonban majdnem mindig és majdnem mindenütt plátói álom maradt és elmondhatjuk, hogy Plátó álma gyakorlati­lag még alig van kipróbálva. Mégis, semmiféle hata­lom nem tett olyan hatást az emberiség képzeletére, mint mikor a trónról a bölcseség ereje áradt. Világ­hódító Nagy Sándor neve már csak a könyvekben él, de Salamon király nevét csak a bölcseség tiszteletével egyidejűleg feledhetik el az emberek. A jelszavak, melyeket most világszerte az emberi­ség szájába adnak, mutatják, mily kevés az a bölcse­ség, mellyel a világot kormányozzák. A világháború óta nem szűnt meg a jelszó böl­cseségnélküli uralma. Pedig nyilvánvaló — mint a vi­lágháború után is nyilvánvalóvá lett, — hogy a jelsza­vak mögött feszülő erő bármily hatalmas légyen is, nem éri el célját. A jelszó gőgjében az ember valami szuverénitást követel magának a végzet fölött és ez a szuverenitás nem illeti meg. Mint a zsoltáros mon­dotta, — felforgatja az Ur a nemzetek szándékait, el­veti a népek gondolatait és elveti a fejedelmek hatá­rozatait. A fegyverek, töltsenek be bármennyi tárházat, nem veszedelmesek sem tulajdon nemzetükre, sem az idegen nemzetekre nézve. A fegyverek a nemzetek lé­nyének, becsületének, békéjének, fejlődésének, hitének őrei és minden fegyver Isten kardja marad mindad­dig, amig hazug propaganda be nem szennyezi és le nem alacsonyítja. FELHÍVÁS A. KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ ! Felkérjük a külföldi magjar alakulatok, egyesületek, stb. vezetőit, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíves­kedjenek cimüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A propaganda ugyan megmozgathatja a fegyve­reket, de győzelemre már nem viheti. Balgaság volna azt hinni, hogy a világháború győztesei azok, akik magukat győzteseknek nevezik. Nem szabad sietni a győzelem hirdetésével. Váj­jon győzött-e Ausztria, mikor a magyar sereg Világos­nál leletté a fegyvert? Vájjon mit érnek Napóleon ama győztes csatái, melyeknek neve a párizsi diadalíven ragyog? Mije maradi Franciaországnak a világháború győzelméből, melynek zsákmányát is ő osztotta széj­jel? A hősöket gyászoló örökláng a diadalív alján és saját belső bomlása. Ez az, amit diadalnak mondanak? A jelszó, a maga tulságában, ha rá is tapad a fegyverekre, megbecstelenitve ezeket, csak külső és csak látszatgyőzelmeket arathat, melyeknek gyümölcse belül féreg és fekete üszög. A világháború eredményei nem az örökkévaló végzet akaratából valók. Isten nem törődik a jelsza­vak propagandájával és akarata a maga naptára sze­rint működik és megsemmisít minden hazugságból tá­madottat. A jelszó még győzelmet hirdet, mikor már min­den eredménye pusztulásra Ítéltetett. Egy jól ismert cinikusan gúnyos mondás szerint Isten az erősebb sereggel menetel. Ez azonban csak látszatra igaz. Akik ebben bizakodnak, megfeledkez­nek Dávidról és Góliátról, megfeledkeznek a ma­rathoni háromszázról, a svájci Winkelried Arnoldról. Isten nem a számban erősebb sereggel, hanem az igazságban erősebb sereggel menetel és szándékait, ítéletét semmi követelés nem változtathatja meg. Mert semmiféle jelszó gőgös követelése nem hal­latszik fel a mennyekbe. Marius. CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉD­ANYAGOK 6YÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA

Next

/
Oldalképek
Tartalom