Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Magyarország helye a Nap alatt

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA X V H I. ÉVFOLYAM, 6. SZ. BUDAPEST 19 3 7 Magyarország helye a Nap alatt Lord Rolhermere cikke: „Magyarország helye a Nap alatt" tiz övvel ezelőtt jelent meg a Daily Mailben. Tiz esztendő óta elméletek pattantak ki, hervad­tak-fakultak el. de ez az újságcikk tiz esztendő távol­ságában még mindig él és ragyog. Elméletek azóta millió meg millió embert nyom­tak el, tettek rabszolgává, — ez az újságcikk azonban fölemelt egy nemzetet Azokkal az elméletekkel szemben, melyek szür­kévé tették a világot, ez a cikk a boldog jövő virulá­->át vetítette egy nemzet látóhatára elé. Az igazságnak mindegy, kőtáblára vésik, vagy uj­ságpapirosra nyomtatják, egyetlen, vagy millió pél­dányban jelenik-e meg. Az igazság nem külső formá­jánál, hanem belső lényegénél fogva örök. A magyarság károsodása,; mikor földje, hazája nagy részét elragadták, kisebb részben volt anyagi és gazdasági. Legnagyobb kára erkölcsi, érzelmi kár: nemzeti, erkölcsi és kulturális lényének megsebzése volt. Nemzeti méltóságát alázták meg, arcul verték, tövissel koronázták, védelmétől, jövőjének uj ezred­évétől megfosztották, szinte Európából való kitaszi­tásra ítélték. Múltját, hősi érdemeit eltemették. A magyarság igazsága a föld alatt feküdt: halott volt. Csak mi éreztük, hogy élünk, — élünk, a régi, ősi és hősi igazsággal szivünkben, mialatt égi és földi javainkban méltatlan örökösök dúlnak. Senki sem hitt már égi eredetünkben, égből kapott küldetésünk­ben. Mi magunk is csak halkan suttogtuk feltámadá­sunk imádságát. Ekkor szólalt meg lord Rothermere. Ekkor csen­dült meg az igazság hangos és ujjongó akkordja. „Magyarország helye a Nap alatt" ekkor követelte, a világ lelkiismerete nevében, a békeszerződésekben le­alázott magyarságnak adandó elégtételt. Magyarország területi kielégitése, a határok újra való megvonása azóta a nemzetközi politikának oly feladata, mellyel foglalkoznia és amelyet teljesítenie kell, ha Közép-Európa s ezzel együtt földrészünk meg­bolygatott nyugalmát, gazdasági, erkölcsi rendjét s a nemzetei közt elengedhetetlen egyensúlyt helyreállí­tani akarja. Rothermere cikke állította először a magyar kér­dést az európai öntudat világosságába. Ezzel a cikkel lett nyilvánvalóvá az az igazság, hogy Magyarország területi kielégitése nem csupán Magyarország szív- és becsületbeli üsve, nem csupán Magyarország és közvetlen szomszédai vitás ügye, nem csupán a nemzetközi politika ügye, hanem egy­úttal és legfőképpen az igazság ügye. Mig az elméletek szomorú, szürke fátyollal von­ták be az egész világot és szűkítették a látóhatárt, el­feledtették az emberrel az élet vidámságát, — ez az igazság az öröm, a reménység, a derű sugarát hozta el az égből. Mert semmi sem olyan örvendetes, semmi sem olyan igazi ok az ujjongásra, mint az igazság világra jövetele. Lord Rothermere tiz év előtti cikke nyomán uj magyarság: remélő magyarság támadt, mely meg­látta, hogy igazsága az egész világ lelkiismeretének igazsága. Ha pedig az igazság napfényre jut, testet kell öl­tenie. Olyan hitünk ez, mellyel legközelebb férkőzünk n végzet titkaihoz. Ebből a hitünkből meríthettünk erőt arra, hogy — csonkaország létünkre — vállaltuk az ép és egész, eljövendő Magyarország hivatását és (feladatait. Lé­lekben és erkölcsi méltóságban már nem érezzük megtépázottnak magunkat, mert az igazsággal együtt megszületik az a parancs is, mely ezt az igazságot a valóság földi formájába öltözteti. Rothermere cikke óta nemcsak az újjászületendő Magyarország került a látóhatár vonalába, hanem megszületett az az uj nemzet is, melyet ezután agyon­rágalmazni és a világ beleegyezésével kifosztani nem lehet. Magyarország ma más és több a politikában, gazdaságban, nemzetközi súlyban és nemzetközi von­zásban, mint tiz évvel ezelőtt, olyannyira, hogy ha Magyarország ma visszakapná területi épségét, — eb­ben senki sem látná a lehetetlenséget súroló csodát. Magyarország területi kielégitése, ép ugy, mint Németország gyarmati kielégitése, a nemzetközi nagy­politika és pedig a békés nagypolitika legközelebbi megoldandó kérdései közé tartozik. Mindezt az az önérzet és öntudat érte el, mely „Magyarország helye a Nap alatt" után támadt. Bármily feledékenyek vagyunk is különben, bár­mennyire sietünk is pihenni hagyni a halottakat, mind­nyájunk előtt feledhetetlen, mint állott az ősz Rákosi Jenő nyolcvan esztendejének súlyával a vállán, Rother­mere oldala mellé s örökké fiatal hangján hogy fújta a magyarság feltámadásának harsonáját s fogadta meg, hogy nem ir többé cikket, melyben e szó: reví­zió, bent nem foglaltatik. Az ősz harcos kidőlt, de az út, melyen elindult, továbbra is taposott maradt. A vonal, melyen halad­nunk kell, az ö nvomán, hagyományszerüen kijelöl­tetett. Rothermere cikke a magyarság egyik törvénye lett. Elhittük neki és velünk együtt az egész világ el­hitte, hogy méltók vagyunk az épségre, jövendőre és fejlődésre. Légrády Ottó, aki maga legközelebbről szemlél­hette Rákosi Jenő munkásságát s aki azóta a revízió annyi harcosának adott teret és nyilvánosságot, tiz évvel Rothermere cikkének megjelenése után emlék­táblát állíttatott Rothermere lordnak abban az utcá­ban, melyet Rothermere-ről neveztek el. A Magyar Revíziós Liga most avatta fel azt az emléktáblát, amely — mint Nagy Emil a leleplezési ünnepség szónoka mondta — két nemes érzésvilág­nak, az angol becsületességgel átérzett igazságnak és a magyar becsületességgel átérzett hálának szimbó­luma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom