Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4-5. szám - Magyarország és Ausztria szerepe a Dunavölgyében

11 MAGTAR KtLPOLJTIKA nak, amely szintén nem akar belesodródni idegen érdekek összeütközéséből származó konfliktusokba, nem lehet közömbös, hogy bárminemű nemzetközi összeütközés esetén Csehország a vörös légiflotta európai repülőtere legyen. A varsói lapok éppen most adnak hirl arról, hogy egy szovjettábornok a kö/el jövőben Csehországba érkezik s hogy utazásának célja a szovjet—cseh katonai együttműködés problémáinak megvitatása és az uj csehországi repülőterek tanulmányozása. Ebben a helyzetben egészen természetes, hogy a lengyel külügyminiszter tisztán akarja látni országának Romániához való viszonyál a jövendőre nézve s meg akarja erősíteni a/t a kapcsolatot, amely védekezés lehel váratlan meglepetések ellen. Jugoszlávia baráti szerződései után, amelyeket Bulgáriával és Olaszországgal kötött, a lengyel román barátság megerősítése a párisi statusquo-politikusok véleménye szerinl ujabb hasadékot jelent a kisantantnak egyébként is lazuló szerkezetében. Románia kapcsolatának megszilárdítása Lengyelországgal ós a román politikusok egyrészének nyíltan hangoztatotl hajlandósága ahhoz, hogy Rómához kii/eled jenek, egyre reménytelenebbé teszi annak a francia tervnek a megvalósulását, hogy a kisantant bárom állama kölcsönös katonai segítség nyújtására kötelezze inasát bárhonnan fenyegető támadás ellen, Francia ország külön garanciája mellett. Ez a terv már felmerült a legutóbbi belgrádi kisantant tanácskozáson, ahol Jugoszlávia magatartása miatt a terv tárgyalását elhalasztották. A román—legyei szerződés megerősítése pedig minden jel szerint ennek az ujabb kisantant szövetségi tervnek a végleges bukását jelenti. Az eseményeknek ez az ujabb alakulása a francia hivatalos köröket is élénken foglalkoztatja s minden diplomáciai eszközt fel akarnak használni arra, hogy a fejlődés uj irányának Kelet-Európában gátat vessenek. Delbos francia külügyminiszter a kamara külügyi bizottságában nyíltan vázolta a veszedelmet, ami Franciaország keleteurőpai és kisantant-polilikáját fenyegeti s ennek elhárítása végett Varsóban és Bukarestben diplomáciai lépéseket telt, hogy a helyzet alakulását a francia szövetségi rendszer érdekében befolyásolja. Hogy a francia külügyminszter lépésének mi lesz az eredménye s hogy milyen eszközökkel igyekszik Lengyelországot és Romániát a maga céljainak szolgálatába állítani, azt a közeli jövő meg fogja mutatni. Bizonyos azonban, bármi történjék is, hogy a kisantantol ujabb általános fegyveres szövetséggel összekovácsolni nem lehet. Azt a szövetségi rendszeri, amelyet a francia külpolitika Barthau óta kisebbnagyobb ereivel fejleszteni igyekezett, nem lehet fenntartani azok mellett a/ érdekellentétek mellett, amelyek félreérthetetlen módon nyilvánultak meg a belgrádi kisantant tanácskozáson. Ez a szövetségi rendszer Európának jóformán minden országát veszélyeztető eszközzé váll a szovjet francia és a szovjet— cseh szövetség megkötése óta. S ezt érzi a kisantant kél állama, Jugoszlávia és Románia is. Éppen ezérl akarnak mindenképpen biztonságot szerezni a maguk számára önállóságra törekvő külpolitikával, amelynek legnagyobb veszedelme lenne, ha továbbra is kötelezettségei vállalnának idege n célok szolgálatában. K/l a/ önállóságra és külpolitikai tekintetben szabad elhatározásuk biztosítására irányuló törekvést nem lehel semmiféle diplomáciai Lépéssel megakadályozni. Sem Románia, sem Jugoszlávia nem vállalhatja a/l a nagy kockázatot, amely a szovjettel szövetséges Csehország érdekében való ujabb fegyveres kötelezettségek vállalásával járhat. Az olasz külpolitika, amelynek vezető gondolata kezdettől fogva a békés revizió és az egyes államok méltányos igényeinek elismerése volt, egyr< határozottabban halad célja felé, az európai béke megteremtése felé. Magvarországgal és Ausztriával szorosan együttműködve s a Németországgal való kapcsolatoknak egyre szilárdabbá tételével közös politikát folytat minden fontos európai kérdésben keleten é> nyugaton egyaránt. Ez az együttműködés már eddig is nagy mértékben hozzájárult nehéz problémáknak a tisztázásához, a jövőben pedig bizonyára főtényezője lesz az egész Európa megbékülésére irányuló törekvésnek. Mert ez a politika az, amely a valóságra épít s a nemzetközi igazságosságért harcol és annak a történelmi fejlődésnek az irányában halad, amely fejlődésnek eredménye lesz az egyensúlyát visszanyert békés, uj Európa. Tormay Gézát a Magyar Dunánuli Villamossági R.-T. elnökévé választották meg. A Magyar Dunántúli Villamossági R.-T. április 30-án tartotta meg idei közgyűlését, amelyen a vállalat tízéves Fennállása alkalmából dr. Tormay -Géza államtitkárt, a részvénytársaság eddigi alelnökét, ügyvezető elnökké választottak meg. A közgyűlésen az igazgatóság tagjává választották Tóry Gergely iparügyi államtitkárt és •ezzel az igazgatóság most már 15 tagból áll. A felügyelőbizottságba dr. Kádas Károlv és S|zakváry Emil iparügyi miniszteri tanácsosokat, valamint dr. Bltekle Gusztáv pénzügyminiszteri titkárt választották. Linóleum, viaszosv,SZon. *s Szőnyegáru legjobb és legolcsóbb •>HAAS LIPÓT4— áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-420-44 és 1-310-89 Telefon: 1-416-78. Lefkovits és Vándor S£ SSŰt-JES"" syá"' Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16-18. mZkgVs'g" "agVvá"JkZn. {Adria-palota) HHHBflHBBHPNHHHH MflBHHSHH