Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4-5. szám - A revizió és a kisebbségi kérdés

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS L1CA HIVATALOS LAPJ A XVIII. ÉVFOLYAM, 4-5. SZ. lU IMl'I Si ~ 193 A revízió és a kisebbségi kérdés Irta és az ETNESz gyűlésén elmondotta: l)r. FALL ENDKE, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója A revízió és a kisebbségi kérdés foglalkoztatja állandóan a magyar társadalom összességét, a magyar belső- és külsőpolitikát. Ez a két kérdés lett a magyar élet legfőbb problémája. Bár minden magyar ember előtt világos és régen tisztázott ennek a két kérdésnek jogi és politikai fogalma és iránya, mégis a kisantant államai, különösen a csehek és a románok az utóbbi időben, a revíziós mozgalom hatalmas előretörése miatt, ismert módszereikkel: hamisítással és ferdítéssel ezt a két kérdést igyekszenek összekapcsolni, ebben a két fogalomban zavart keltenek a külföldi közvélemény előtt azzal a célzattal, hogy a külföld a magyar reviziónizmust tegye felelőssé a dunavölgyi népek gazdasági nyomoruságáért és az ő önzésük miatt a Dunavölgy államaira szakadó teljes összeomlásért. De összezavarják e két kérdést azért is, hogy okot találjanak az uralmuk alá került magyar kisebbségek elnyomására és végül összezavarják azért, hogy a kishitű és politikailag iskolázatlan magyar tömegekre nyomást gyakoroljanak a revíziós mozgalom beszüntetésére. Bizonyos mértékben sikert is értek el mind a külföldön, mind egyes gyönge idegzetű és tájékozatlan magyar embernél. Éppen e/ért tokozott erővej kell felvennünk a harcot a csehek és a románok eme u jabb mesterkedésével mind belföldön, mind külföldön és nem szabad engednünk, hogy a revízió előtörése még több szenvedést, még több nyomorúságot okozzon elszakított testvéreinknek, de nem szabad tűrnünk azt sem, hogy a magyar kisebbségekel az utódállamok túszként kezeljék és a kisebbségi kérdéssel törjék kelté a revíziónak mind jobban terebélyesedő fáját. Jogi vonatkozásban a revíziós harc és a kisebbségi jogvédelem egymástól független dolog, mind a keltőnek nemzetközi szerződésben biztosított szilárd jogi alapja van. A kisebbségek jogvédelmét az utódállamok és az Egyesült és Társult Főhatalmak állal aláirott kisebbségi szerződések garantálják. Ennek a nemzetközi szerződésnek előzménye is volt: a nagyhatalmak ennek a szerződésnek az aláírásától lelték függővé az utódállamok területi gyarapodásai és ennek a szerződésnek van egy súlyos teltétele, amely arra kötelezi az utódállamokat, hogy a kisebbségi szerződési alaptörvényül ismerjek el és hogv semmi ezzel ellenkező törvényt vagy rendeletei nem adhatnak ki. A kisebbségi szerződések az utódállamok uralma alá került magyar kisebbségeknek politikai, gazdasági, kulturális, egyházi és nyelvi szabadságol biztosítanak. Jogi vonatkozásban teljesen körülhatárolt és világos a magyar kisebbségek helyzete. És kik azok. akik lábbal tiporják ezt a nemzetközi szerződést és vájjon kik azok, akik ebben a kimondottan jogitermészetü ügyben politikái kevertek be?! Vájjon a magvar kisebbségek voltak illoyalisak az uj iinperiumokkal szemben?! Vagy talán a revíziós mozgalom miatt telték tönkre a magyar kisebbségeket?! Mi, akik végig szenvedtük a megszállás összes borzalmait, nagyon jól tudjuk azt, hogy a magvarság meg sem mert inoccani, hiszen minden magyar hátamögé titkosrendőröket és szuronyos katonákat állítottak. A nagyarságot rögtön a megszállás első időszakában megrémítették, a tisztviselőket kiüldözték, a földbirtokosoktól és a magyar egyházaktól elvették földjeiket, a politikai jogok gyakorlásából kizárták és csak nagy nehezen és az uj uralom későbbi éveiben adtak a magyarság egy részének választói jogot, a magyar egyházaktól templomokat vettek el és megbénították az egyházi élet szabad folyását, lehetetlenné tették a magyar ifjúság tanulását, az érettségi vizsgákon tömegesen buktatták el a magyar ifjakat, magyar iskolák létesítését nem engedélyezik, magyar gyermekeket a névelemzés alapján idegen iskolákba kényszeritették. a magyarok gazdasági életét tönkretették, egyszóval mindjárt kezdetben annyira legyöngitették, annyira elerőtlenitették a magyarságot, hogv az a súlyos csapások alatt kábultan terült el a földön és még csak a védekezésre sem gondolhatott. Amikor egy kissé összeszedte magát, már majdnem mindenéből kifosztották és amikor megmaradt kis jogait és értékeit a leglojálisabb formák között védeni akarta, az utódállamok kormányai ujabb és ujabb törvényeket és rendeleteket eszeltek ki a magyarság megfójtására. Az utódállamok a kisebbségi szerződések mindenegyes pontját a magyar kisebbségek lojális magatartása ellenére már kezdetben megszegték. Felmerült tehát a másik kérdés, vájjon nem a revíziós mozgalom miatt nyomták-e cl a magyar kisebb ségekel?! Erre könnyű a válasz. A Magyar Revíziós Liga 1927 augusztus havában alakúit meg és akkor indult el felvilágosító idjára a revíziós mozgalom. 1927-ig pedig az utódállamok már végrehajtották a földbirtokreformokat, kiüldözték a magyar tisztviselőket, kulturális, egyházi, politikai, gazdasági és nyelvi téren példátlan károkat okoztak a magyarságnak. Hiába hangoztatják tehát az utódállamok a magyar kisebbségek illojális magatartását és a kisebbségek elnyomására hiába állilják ürügyül a revíziós mozgalmat, mindez álnokság és hamisítás, már pedig a külföldi közvéleményt sokáig félrevezetni nem lehet. Ha a magyar revíziós mozgalom teljesen leszerelne, legfeljebb nem tíz, hanem busz év alatt irtanák ki a magyar kisebbségeket, mert be nem vallottan ez az utódállamok végső célja. Jogi és politikai szempontból egyaránt egészen világos és félremagyarázhatatlan a magyar kisebbségek kérdése és helyzete, a magyar kisebbségek lojálisak voltak uj uraikkal szemben, a kisebbségi kérdés a revízióval összefüggésbe nem hozható, tehál az utódállamok a kisebbségi szerződéseket nem tartották meg, a magyar kisebbségeket nemzetközi szerződéseik ellenére tették és teszik tönkre. Gróf Hetiden István híres karácsonyi cikkében megrázóan tárta a magyar közvélemény és a világ elé az erdélyi magyarság szomorú helyzetét, azzal a nemes elgondolással, hogy talán a román kormányt és hatóságokat jobb belátásra bírja és a válasz román részről