Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 2-3. szám - Magyarország és az uj földközi-tengeri egyensuly
IIAGYAR KÜLPOLITIKA 11 gyöngeség kiküszöbölésére való, de ezt a megoldást nem lehet tökéletesnek nevezni. (A többi között a felés a leszállás az anyahajókra meglehetős körülményes és igen sok időt vesz igénybe.) Ami a célzási viszonyok nyugodtságát illeti, etekintetben nem lehet nagy különbség a tüzérirányzó lelkiállapota és a repülőgép megfigyelője között. Az egyiknek nyugodt és célzott lövést kellene leadni egy repülőgépre, amely 1000 kg. bombával (5—700 kilométeres sebességgel zuhan nyílegyenesen a hajó felé, mig a másik egy zárt kabinban, megfeszített idegekkel a célra tapadva várja a pillanatot, amikor a bombát kioldhatja s a vizi óriási egy gombnyomással a mélybe sülyeszbheti. Ami azt illeti, hogy a repülőgép a bombatámadási meg nem ismételheti, ezzel szemben hivatkozni lehet arra, hogy az angol szakbizottság hivatalos megállapítása szerint egy csatahajó árából 43 modern bombavető repülőgépei lehel venni. Ha pedig 43 gépet küldenek egy csatahajó ellen, kérdés, hogy a hajó meguss/a-e ép bőrrel ezt a támadást. Különösen a szárazföld közelében teheti vitássá a légi haderő a nagy csatahajók tengeri uralmát és éppen ez az a pont, ahol egynéhány európai hatalom egymás testi épségét erősen veszélyeztetheti. Icarus. Magyarország és az uj földközi-tengeri egyensúly Irta: NYIRY LÁSZLÓ, ny. vezérkari ezredes Ha az ember a trianoni béklyók alatt, sínylődő Magyarország földrajzi helyzetét megtekinti, első pillanatra azt hihetné, hogy a „grandé mutilate"-t a Mediterraneo egyensúlya egyáltalában nem is érdekelheti. Azt hihetnönk, hogy a Földközi-tenger azúrkék vizétől távol, Európa kellő közepén, ellenséges indulatú országok vasgyürüjében bezárt ..Nyomorékmagyarországot" hidegen hagyják a Középtenger sorsdöntő eseményei. Nagy tévedési Magyarország soha sem lehet érdektelen, közömbös a középtengeri egyensúly kérdésében. Ha felületesek akarnánk lenni, akkor ezt a. kérdést így is elintézhetnénk: „Hatalmas barátunk, a Duce fascista Itáliájának vitális érdeke a Földközi-tenger egyensúlyának fenntartása, mert ez egyúttal Európa békéjének záloga. A kis Magyarország pedig jól tudja és érzi, hogy Itália dicsőségével, presztízsével egyenes arányban állnak saját fennmaradásának lehetőségei is. Nem választom e nagyjelentőségű kérdésnek ez egyszerű elintézési módját. Vizsgáljuk meg tüzetesebben a kérdést. Nyúljunk vissza a közelmúltnak azokra a sorsdöntő eseményeire, amelyek csak Itália erélyes és céltudatos politikája és a Duce vaskeze következtében nem sodorták lángba, tűzvészbe a Középtengert és vele együtt Európát. Élénken élnek még emlékezetünkben az olasz abesszin-viszály, majd eseményi és viharai. A legkisebb magyar iskolásgyermek is tudta akkor, hogy hol van a Suez és hogy annak elzárása a világháborút jelentette volna. Tudta és érezte Magyarországon mindenki, hogy a Mediterraneo egyensúlya kardélen táncol. Éreztük mi magyarok azt is. hogyha Nagybritannia merev külpolitikai vonalvezetése az utolsó pillanatban nem változtat irányt, akkor Itália kénytelen lesz a Földközi-tenger egyensúlyának fenntartásáért, továbbá saját létérdekében, kivont kardját mások ellen is felhasználni ! Ez pedig nem hagyhatta volna hidegen a/l a Magyarországot, amely már csak teljesen leszerelt állapotára való tekintettel is Itáliát igaz barátjának tekintette és tekinti és amelyre ez esetben minden bizonnyal rázúdultak volna az imperialista vágyaktól fűtött szomszédok szurony erdői. De az olasz oszlopokat nem lehetett feltartóztatni a dicsőség utján! a Suez-csatornát a britek nem merték lezárni, mert féltek — és pedig jogosan —, annak súlyos következményeitől. Badoglia marsall éles kardja pedig egyszeriben elvágta KeletAfrika gordiuszi csomóját s e dicső korszakot nemes oiasz vérrel örökítette meg a történelem aranykönyvében. Magyarország boldogan lélegzett fel, mert elvonult feje felől az esetleges olasz vereség folytán ránehezedő teljes elszigeteltség réme. A dicsőséges olasz trikolor büszkén tekintett le a Mediterraneo vizére, amelynek hullámain lassan, fokozatosan, hömpölyögtek vissza Gibraltár irányában a brit csataóriások, páncélos cirkálók, rombolók és más tengeri egységek. A Középtenger egyensúlya épségben maradt, de a britek nem tudták egyhamar megemészteni a nagy rivális dicsőségét. Nagybritannia ezek után sem adta fel a békés küzdelmet az egvensuly megváltoztatásáért, természetesen a saját javára. Magyarország vezető politikusai, katonai irói figyelemmel lesték Anglia erőfeszítéseit. A brit grand fleet zöme s medence keleti részében helyezkedett el, közelebb a Suezhez. Máltát az angolok rendkívülien megerősítették. Cíjprus szigetét a Dodekanézoszra való tekintettel hatalmas támaszponttá építették ki s ezáltal kényszeritették Itáliát arra, hogy Rhodost egy óriási „Anticyprussá" épitse ki. A Középtenger uj egyensúlyának esetleges felborulása Magyarország vesztét jelentené. A Mediterraneo egyensúlyára a hirtelen kirobbant spanyol polgárháború eseményei uj krízist jelentettek. Én több, korábbi cikkemben még a montreuxi konferencia előtt a magyar katolicizmus nevében tiltakoztam az ellen, hogy a Dardanellákat megnyissák az izlámmal szövetséges szovjet hadihajói előtt. Hiszen minden gondolkodó ember tisztában volt azzal, hogy ha ez megtörténik, ugy a szovjet egyszeriben felgyújtja szokásához híven a Földközi tengert is. Különösen tudta ezt az a Magyarország, amelyen már egyszer végiggázoltak Kun Béla gyilkos kommunista pribékjei. Nálunk mindenki aggodalommal szemlélte, miként futnak ki sorjában a szorosokon át Barcelona felé a hadianyagokkal, később szovjetcsapatokkal megrakott hajók, hogy a vörös spanyol gyilkosok hordáinak küzdelmében nekik segítsenek. Ekkor kritikus napok következtek, mert attól kellett tartanunk, hogy a Mediterraneo egyensúlyát a szovjet felborítja. Hogy mik lettek volna ennek következményei Magyarországra nézve, azt nem nehéz kitalálni. Egy vörös Spanyolország, egy félvörös francia szomszéddal, amelynek vörös csatlósa Csehország, mint a szovjet középeurópai ugródeszkája polip módjára fojtogatja a védtelen Magyarországol, ez kétségenkivül Magyarország végét jelenthette volna. íme egy jellemző példája annak, mennyire nem lehet Ma-