Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A magyar kisebbségekért. A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei

MAGYAR KtiLPOLITIKA 13 koztatta a magyar közvéleményt, de voll idő, amikor a hazaérkező nem megfelelő információk folytán az érdeklődés csappant. Azóta a helyzel megváltozott, mert ma biztosan tudjuk, hogy a külföldön élő magyarság 80—85%-ig hűségés hazájához, magyar nemzeti gondolkodású és a revízió kérdéséhen teljesen egységes az egész magvar nemzetlel. Külföldön élő magyarok nagy áldozatkészséggel mindenüti magyarnyelvű lapokai tartanak lenn. Csupán Amerikában 6,"> magyar napilap és hetilap jelenik megi az egész világon mindenütt, ahol kisebb-nagyobb csoportban élnek magvarok, megteremtik a maguk magyar újságját. Ezek a lapok a helyi vonatkozású híreken kivül mindig első helyen tárgyalják az anyaországot érintő kérdéseket. A magyar revízió kérdése is állandóan napirenden szerepel. Láthatjuk tehát, hogy a kint élő magyarok megteszik kötelességüket a reájuk eső munkából, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezzel a külföldi magvarsággal fokozottabban foglalkozzunk. A kiskorukban kikerüli, vagy kint születeti magyar gyermekek, akik ott járják ki az iskolákat, kint nevelkednek, nem sokat tudnak az anyaországról, ezekben minden lehető módon táplálni kell az óhazával való közösség érzését. Ha ez nem történik meg, teljesen elveszhetnek a világ magyarság számára. Ebben az irányban némely helyen már eddig is megfelelő módon jártak el. Amerikában fennáll a Verhovay Egyesület, amely százezer taggal működik. Ez az egyesület elsőrendű feladatának tartja a második generáció nevelését és évenkint bizonyos számú esoportot küld haza az óhazába tanulmányútra. Budapesten működik a Magyarok Világkongresszusának állandó irodája. Ez a központi szerv számontartja a világban elszórtan élő magyarokat, erkölcsileg és a szűkös körülményekhez mérten anyagilag támogatja őket. 1929-ben ez az iroda renezett egy világkongresszust Budapesten, akkor 23 államban élő magyarok jöttek el az. anyaországba. Sajnos, anyagiak hijján azóta sem volt lehetőség ilyen kongresszus rendezésére, amelvnek pedig óriási fontossága van. Remélhetőleg 1938-ban, a Szent Istvánévben sikerül isméi egv nagy kongresszusra összegyűjteni a világ magyarságát. Nekünk rá kell eszmélnünk a világon elszórtan élő magyarság fontos szerepére és az eddiginél nagyobb és bensőségesebb kapcsolatokai kell fenntartanunk külföldre szakadt magvar véreinkkel. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz. A magyar kisebbségekért A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei Dr. Faluhelui Ferenc pécsi egyetemi tanár a vezetése alatt álló Egyetemi Kisebbségi Intézet aj vállalkozását jelenti l)e, tudtul adván, hogy tanítványai szerkesztésében „Kisebbségi Körlevél" címmel időszakos kiadvány jelenik meg. Az ériékes és elismerésre méltó vállalkozás céljáról örvényesi Richárd szerkesztő az első számban a következőkel irja beköszöntőjében: — Tizenhat évvel a kisebbségi szerződések létrejötte után a kisebbségi kérdéssel szemben ma is tájékozatlanul állunk. Pedig ennek megismerése minden magyar embernek elsőrangú érdeke, mert a kisebbségi sors nemcsak a halárokon tul élő testvéreink miatt, de idegennvelvü polgáraink miatt is érdekel. \ Dunamedence rendezése a kisebbségek helyzetének kielégitő rendezésétől elválaszthatatlan. Ez az elgondolás hozta létre körleveleinket. Főcélja éppen a Dunamedencének kisebbségi szempontból való fontosságára rámutatni. Nekünk elsősorban ezt a helyet kell megismernünk, amelyet a Gondviselés számunkra kijelölt. Ennek a helvnek alapos megismerése azonban a kisebbségi kérdés kimeritő tanulmányozása nélkül lehetetlen. Körleveleinkben az egyes aktuális kérdéseket vázlatszerüen kívánjuk bemutatni, rendszeres szemlét adunk a kisebbségi kérdést érdeklő eseményekről, ismertetjük a kisebbségi kérdéssel foglalkozó fontosabb könyveket és beszámolunk intézetünk munkásságáról. - Intézetünk feladata nemcsak képzett szakemberek nevelése, de egyben a kisebbségi kérdések szakszerű ismertelése és népszerűsítése. Ennek a kulturmunkának akarunk ezen körlevelek utján a magyar hazafiasán gondolkodó közönség körében szélesebb alapol teremteni. Ugyancsak ebben a számban dr. Kölgyesy Andor a pécsi kisebbségi intézel munkájáról a következőket irja: — Intézetünk munkájának kiépítésénél azon kettős szempont vezetett, hogy mig egyrészt a kisebbségi élet reális létmegnvilvánulásait figyelve, állandóan a lüktető élei pulzusán tartjuk kezünket, annak folyását figyeljük, értékes tapasztalatokat gyűjtsünk és feldolgozzunk. Másrészt tudományos célt szolgáló csoportunkban, tagjaink az elméleti képzettségnek oly magas fokát érhessék el. mely a problémák meglátásához feltétlenül szükséges. Célunk, hogy elmélettől és az élet praktikumától megalapozva szakképzelt ifjakat bocsássunk ki. Szervezi lünk ez idő szerint három részre tagozódik. Az első a sajtó- és megfigyelő szolgálal szervezete, mely dinamikus része intézetünk rendszerének. A sajtófeldolgozó szolgálatot, a cikk- és a lapgyüjteménv szervezését, a kisebbségi szendék készítését, kisebbségi népviseletek gyűjtését, a legújabb könyvek ismertetését látja el ez a csoport. A második csoport a külföldre, de különösen az utódállamokba szakadt magyarság helyzetét tanulmányozza, továbbá volt és jelenlegi nemzetiségeink helyzetét és a mai Csonkamagvarországot, mint a dunavölgyi-kérdés megoldásának kulcsát vizsgálja. Harmadik csoportunk az általános kisebbségi témakörön belül a kisebbségi elméleti, politikai, történeti, jogi, statisztikai (és szociográfiai), kulturális, gazdasági, földrajzi és egyéb speciális kérdéseket teszi tanúimánvozás tárgvává.