Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Kulturális összeköttetésünk a németséggel

MAGYAR KÜLPOLITIKA iskolai német tanárok nyelvkészségét a budapesti tanár­képző intézet mellett szervezett továbbképző tanfolyamon az elemi iskolai tanítók nyelvtudását pedig a bajai tanító­képzőben most már több mint tiz éven át rendezett nyári tanfolyamokon fejlesztik. De jelentős szerepet töltenek be a német nyelv terjesztése terén a magyarországi uri csalá­doknál nagy számban alkalmazott német nevelőnők is. Amennyire itt Közép-Európában szüksége van a ma­gyaroknak a német nyelv ismeretére, annyira fellendült a németek között is a magyar nyelv megtanulásának kedve. Egyetemi fokon erre szolgálnak a berlini, a müncheni és a lipcsei tudományegyetemeken lévő magyar lektorátusok, ahol Szent-Iványi Béla, Jókay Zollán és Boronkaij Antal adják elő a magvar nyelvet és irodalmat. A berlini Berlitz­tanfolyamon 1931-ben propaganda célokból rendezeti in­gyenes magvar nyelvkurzuson több mint 260-en vettek részt, közülük a legkitűnőbbeknek a magyar kultuszmi­nisztérium könyvajándékot küldött. A magyar nyelv iránti érdeklődés fokozására igen alkalmasak a debreceni és ujabban a keszthelyi egyetemi nyári tanfolyamok, amelye­ken nagyobbszámu külföldi és köztük igen sok német vett részt. A magyar kormány a debreceni tudományegyetemen ezzel kapcsolatosan magyar nyelvmesteri vizsgálóbizottsá­got is szervezett, amely „magyar nyelvmesteri" oklevelet is ad ki azok részére, akik külföldön kívánják tanítani a magyar nyelvet, Frdekes. hogy az eddig kiadott ilyen ok­levelek közül a legtöbbet németek szerezték meg. Az egyetemeken a német nyelvnek, irodalomnak és kuliurának ismertetésére öt tanszék áll rendelkezésre, Bu­dapesten kettő, a szegedi, debreceni és pécsi egvetemeken egy-egy. A tanszékeken Kívül; melyekhez mindenütt gazdag könyvtár is csatlakozik, mindegyik egyetemen magánlaná­rok és magyar, valamint német lektorok tanítják a német nyelvet. A magyar könyvtárak gazdagon el vannak látva né­met irodalmi és tudományos könyvekkel, hiszen elmond­hatjuk, Ihogy a magyar tudományos élet elsősorban a né­met kultúra emlőin nevelkedett. Külföldön is igyekezett viszont a magyar kormány mindenütt megfelelő magyar könyvtárakat szervezni, amelyek lehetővé tegyék az ottani kutatóknak a magyar kultúrának és problémának a hely­színen való vizsgálatát. A berlini Magyar Intézetnek közel 40.000 kötetes a könyvtára, a Collegium Hungaricumiban 4000 kötet könyv van, a müncheni magyar főkonzulátus mellett szervezett könyvtárnak mintegy 6000 kötet az ál­lománya, a lipcsei tudományegyetemre pedig a kultuszmi­nisztérium 2000 pengő értékű könyvet juttatót a lektorá­tus részére. Azt is megemlíthetjük, hogy az 1917-ben Kon­stantinápolyban megszervezett magyar tudományos intézet értékes könyvtárát 1926-ban a magyar kormány a konstan­tinápolyi Deutsches Archeologische Inslitut-ban helyezte el. Rust Bernhard német birodalmi nevelésügyi minisz­ternek 1934 októberében Magyarországon történt látoga­tása uj fejezetet nyitott a magyar-német kulturkapcso­latok történetében. A szívélyes megbeszélések eredménye­képpen Rust és Hóman miniszterek megállapodást írtak alá, amelyben „mindkét részről kifejezésre jutott az az őszinte óhaj; hogy a régi hagyományokon alapuló kölcsönös kul­turális kapcsolatokat és mindkét ország között a kulturális javak cseréjét tovább fejlesszék és a lehetőséghez képest minden téren elmélyítsék." A megállapodásban mindenek­előtt arra törekedtek, hogy kölcsönösen minél nagyobb­számu diáknak és fiatal kutatónak tegyék lehetővé orszá­gaikban tudományos munka és kutatások végzését. Már 1930-tól kezdve évenként 4—4 cserediákot küldött ki a kél kormány; ezeknek a számát 6-ra emelték fel. A német ne­velésügyi miniszter azonkívül odahatott, hogy a „Hum­boldt-Alapítvány ösztöndíjainak számát kettőről háromra emellék lel. Szabályozlak a nyári egyetemi tanfolyamokon való kölcsönös részvételt is, amelynek következtében az eddigi egyénenként való megjelenés mellett szervezett cso­portokat küldöttek Debrecenbe és Keszthelyre a németek, a magyar kormány pedig ösztöndíjjal küldött ki főiskolá­sokat a berlini „Deutsche Hochschule für Politik", illető­leg a müncheni „Deutsche Akademie" tanfolyamaira. Itt emiitjük meg. hogy az első nyári diákcserét családtól családig, 1921-ben, mint a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének Külügyi Bizottságá­nak vezetője, éppen e sorok irója szervezte meg, amikor 45 magyar diák ment ki két hónapra a háború után elő­ször Németországba és ugyanannyi diák töltötte nálunk a nagyvakációt. A MEFHOSZ, illetve a Deutsche Studenten­scha'ft ezt a diákcsereakciót még a következő három évben is megismételte, sajnos, ez az akció később nem folytató­dott. Szép eredményekkel folyik azonban magyar gazda­ií jaknak német parasztfiukkal való cseréje, amit a diák­csere mintájára a magyar „Faluszövetség'' egyik agilis igazgatója, Tölgyes István szervezett meg és rendez immár Svábhegyen a Mátyás Király Idülö »• n mely 400 m. magasan fekszik, nagyszerű otthont talál. — Nagy park, elsőrangú ellátás, hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák. — Szeptembeitől jutányos havi pausál-árak. — Központi iütés. Napozó terrasz. Orvosi felügyelet. Autogarage. Fogaskerekű megállótól 1 percnyire TELEFON: 165-361, 165-362. I., Mátyás király-út 7. Linóleum, *s Szönyegáru legjobb és legolcsóbb ••HAAS L-l PÓT 4— áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-420-44 ós 1-310-89 Telefon: 1-416-78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom