Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Belgium nemzetközi helyzete - Külpolitika és hadsereg

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Belgium nemzetközi helyzete Körülbelül egy esztendeje annak, hogy III. Lipót belga király a minisztertanácsiján tartolt beszédében bejelentette a belga külpolitika nj orientációját. Ez az ujabb irány azonban nem a háború előtti és nemzetközi garanciák alatt álló semlegességhez való visszatérést jelenti, hanem az önként vállalt semlegesség korszakának kezdetét. Ez más szóval azt jelenti, hogy akár ugv, mint a skandináv államok, vagy akár mint Hollandia s Svájc, a jövőben Belgium is távol akarja magát tartani minden nemzetközi bonyodalomtól. Ez a politika azonban nem jelenti a nemzetközi összetartozás elveinek megtagadását, mert Belgium továbbra is tagja marad a Nemzetek Szövetségének, amelynél éppen most vállalta magára a tanácstagság terheit. Miután azonban felszabadult az 1920-as francia-belga katonai szövetség — amelyről tudni kell, hogy Albert király sohasem ratifikálta — és az 1925-ös locarnój szerződés alól, nem óhajtja magát ujabb szerződéses kötelezettségekkel lekötni. A honvédelem elvét illetően, Belgium továbbra is meghozza a hadseregfenntartás áldozatát, de e hadseregnek, a király határozott nyilatkozata szerint, nem lehet más feladata, mint megvédelmezni az ország területét minden jogtalan támadás ellen. Ha tehát Belgium nem is akarja magát kivonni a genfi intézmény által esetleg foganatosítandó gazdasági szankciók alól, semmi körülmények között sem hajlandó résztvenni valamilyen közös katonai eljárásban, miért is a Népszövetség még az alapokmány 16. szakaszának alkalmazásával sem tudná Belgiumot kényszeríteni, hogy területén külföldi csapatok átvonulását engedélyezze, mert ez elkerülhetetlenül háborúba sodorná az országot. Még kevésbé engedélyezné tehát, hogy területét katonai operációkra használják fel, s tengeri bázisok, repülőterek, uszó szigetek stb. létesíttessenek, valamely idegen hadsereg részére. Ezt Anglia és Franciaország április 24-i jegyzékükben már elismerték és ennek alapján nyújtotta át a minap a Német Birodalom is ünnepélyes nyilatkozatát őfelsége kormányának. Ez utóbbit a belga nép nagy többsége őszinte örömmel fogadta és maga a kormány is ilyen értelemben nyilatkozott. E lépés a fiatal Lipót király bölcs és felvilágosodott politikájának mintegy megkoronázása, mellyel sikerült nemcsak egy megfelelő nemzetközi statust biztosítani Belgium politikai, földrajzi és történelmi helyzetének, hanem a külpolitika terén is biztosítani tudta népének majdnem egyhangú ragaszkodását: ez rendkivül fontos körülmény, hiszen a belga nép két olyan népfajból tevődik össze — s ezt tulgyakran hagyják figyelmen kivül —. amely nemcsak a nyelv és a kultúra szempontjából, hanem törekvései és célkitűzéseiben is teljesen különbözik egymástól. A legnagyobb eredményt azonban a nemzetközi beké könyvelheti el, különösképpen a nyugateurópai politika megszilárdulásának szempontjából. Ezt az eredményt különösen kell értékelni olyan időkben, amikor egész Európát mélyről jövő és veszélyes mozgalmak rázzák meg. A siker igen nagyrészben a belga király tisztánlátásának köszönhető s a mull évi október 14-i beszédével FOTO GERÉB BORIS MODERN MŰVÉSZI FELVÉTELEK SZÍNES MINIATŰRÖK 6 LEVELEZŐLAP 6 P. V. POZSONYI-ÚT 1. TELEFON: 315-148. nemcsak saját országa érdekeinek, de a béke és civilizáció ügyének is halhatatlan szolgálatot tett. A belga politika abban a formájában, mely a király ez október 14-i beszédében jutott kifejezésre, nemcsak a belga semlegesség jogi és politikai vonatkozásaira mutatott rá világosan, hanem nagyban hozzájárult a világbéke megszilárdításához is. Belgiumtól mi sem áll távolabb, mint politikailag kacérkodni akár Németországgal, Franciaországgal vagy Anliával. Az egyetlen, amit kiván: őszinte és lojális barátságban éini minden néppel, legyenek azok nagyhatalmak vagy kis országok. Végezetül meg kell még jegyezni, hogy Belgium katonai szervezete nem irányul egyetlen szomszéd állam ellen sem, de mindenesetre megfelő intézkedéseket kellett foganatosítani, hogy az ország minden eshetőségre készen álljon. Mindez Lipót király kifejezett óhajára történt, aki nemcsak az állam, de az alkotmány értelmében a végrehajtó halalom és a hadseregnek is a feje. Dr. C. Sevens Külpolitika és hadsereg Irta: NYIRY LÁSZLÓ ny. vk. ezredes Örök szabály és örök igazság, hogy a külpolitika csak akkor lehet hatásos és eredményes, ha erős és modern hadseregre támaszkodik. Ennek tudható be, hogy Európa majdnem valamennyi állama minden alkalmat felhasznál arra, hogy hadseregének gyakorlati rátermettségét még békeidőben kipróbálja. így tehát az őszi hónapok alatt különböző hadseregeket láttunk teljes felszereléssel és nagy kötelékekben „békeháborut vivni", igyekezvén a valóságot megközelítő helyzetben tanúbizonyságát adni gyakorlati rátermettségüknek. Ezeken az őszi hadgyakorlatokon a legtöbb államban, az idegen diplomáciai testületek képviselőin kivül az illető, illetve a barátságos államok külügyminiszterei is mint nézők jelen voltak. Ez természetes, mert a külügyi politika irama és üteme sok tekintetben az illető állam hadseregének erejéhez és ütőképességéhez kell hogy igazodjék. Nem lesz érdektelen a következőkben rövid áttekintést nyújtanunk néhány érdekesebb és Magyarországot is közelről érdeklő őszi hadgyakorlatról. Az egész világ figyelmét magára vonták a folyó évi cseh hadgyakorlatok, amelyeket a köztársasági elnök szeme előtt Morvaországban tartottak meg. A főszempont ezeknél a gyakorlatoknál nem annyira a hadműveleti rész, mint inkább a működő hadsereg és a hátországot összekötő apparátus gyakorlati kipróbálása, illetve bemutatása volt. Jellemző Benes elnök nyilatkozata, aki a gyakorlat befejeztével a következőket mondotta: — Az ezévi zárógyakorlatoknak különösen fontos céljai voltak. Nemcsak hadműveleti tekintetben helyeztük a csapatokat a valóságnak megfelelő kiindulási pozíciókba, hanem bemutattuk, hogyan történik a hadsereg élelmezése és utánpótlásainak gépezetszerüen pontos lebonyolítás;'. Ha az elmúlt esztendőkre visszatekintünk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a cseh hadgyakorlatok iskolapélda gyanánt igazodtak a mindenkori külpolitikai helyzethez. így pl. 1935-ben Csehszlovákia egyszerre három helyen tartotta meg őszi hadgyakorlatait: a német-cseh határon, a magyar határon és a Kárpátalján, a lengyel határhoz közel. Mindhárom gyakorlat feladata az volt, ,,hogy az ország terű-