Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 5-6. szám - Japán és Magyarország. A Magyar-Nippon Társaság jubileuma

II MAGYAR KÜLPOLITIKA rögtön megindította „TÁVOL KELET"1"1 címmel negyedévi folyóiratát, amelynek első két száma gazdag tartalommal hagyta el a sajtót. A Felvinczi Takács Zoltán és Mezc\ István szerkesztésében megjelenő folyóiratban, angol nyelvű beköszöntőjében a királyi herceg biztosította a cseresznyevirág országát a Magyarországon irányukban tapasztalható nagy érdeklődésről és megbecsülésről. Viszont Suwa Tsutomu budapesti és bécsi japáni császári ügyvivő facsimilében közölt japáni nyelvű üdvözlőlevelében mutatott rá annak fontosságára, hogy <-g\ rés/.i Etözépeurópában a magyarok, másrészt a távol Keleten a japániak minden alkalmat megragadnak egymás népi sajátosságainak, művészetének és kultúrájának tanulmányozására, hogy igy jobban megértve egymást, a hagyományos barátságot még jobban elmélyíthessék. Hollós Ödön, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója Japán gazdasági fellendülésének igazi okairól értekezik alapos tanulmányban. Felvinczi Takács Zoltán pedig 14 pompás képmelléklettel kisért cikkben ismerteti a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum kincseit. Tokieda Motovuki tokiói egyetemi tanár és G. J. Ramstedt helsinkii egvetemi tanár, Finnország volt tokiói követe két érdekes cikket tettek közzé a japáni nép eredetéről. Mezey István az uj mandzsu császárságról, annak megalakulásáról és külpolitikai kapcsolatairól ir, vitéz Németh Lajos ny. tábornok pedig a japániak északkinai terjeszkedésének okait ismerteti. Japán közoktatásügyéről e sorok irója ad felvilágositást, Kó'halmy József pedig angol nyelven számol be a magyarországi első ,,judo" iskoláról. A tartalmas ..Szemlét" változatos rovatok egészitik ki és a keleti kérdésekkel foglalkozó nagyszámú magyar szakember megnyerése biztosítja, hogy a további számok is érdekes és értékes ismertetését fogják adni ennek a titokzatos messzi keleti népnek és birodalomnak. Japánban a Magyar-Nippon Társaság megalakulása meglehetős élénk visszhangot keltett. 1928-ban Sendaiban megalakult egy magyar-japáni társaság, amelynek elnöke Tanakadate Hideso, a nagynevű földrajztudós lett. Hogy miért éppen itt alakult meg a magyar-japáni egyesület, annak kulisszatitka az, hogy egy ottani másik egyetemi tanárnak, Hajakawa Miyojinak magyar asszony, a pécsi származású Eőry Margit a felesége. Tokióban a Daido Társaság végzi a magyar kérdés népszerűsítését, amelynek élén Sumioka Tomoyoshi tokiói ügyvéd áll. A társaságnak Daidó (Nagy Kelet) cimü folyóirata többizben foglalkozott a magyar problémákkal. A Magyarországon járt fiatal japáni ujságiró, Kunitoshi Hirano leforditotta az „Ember tragédiáját" japáni nyelvre; Japán egyik legnagyobb napilapja, az Osaka Mainicsi pedig magyar iparművészeti kiállítást rendezett. A tokiói rádió is tartott már magyar estet, az utóbbi években Szent István-napján pedig mindig megemlékezik a magyar nemzeti ünnepről. A Japánba visszatért Imaoka Dsuicsiro Magyarországról nemrégiben érdekes könyvet jelentetett meg japáni nyelven és egy japáni könyvkiadó vállalat Hegedűs Sándornak egy novellás kötetét is kiadta. Mitsui Takaharu báró ugyanakkor, amikor a Magyar-Nippon Társaságnak támogatására sietett, 5 éven keresztül évi 10.000 pengőt ajánlott fel a magyar közoktatásügyi minisztériumnak a magyar-japáni kulturális kapcsolatok ápolására. Ennek a támogatásnak birtokában a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum díszesen illusztrált ismertetőt adott ki, amely különösen a múzeum ja|iáni anyagát ismerteti magyar és angol nyelven, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ pedig munkába vette a magyar nyelven Japánról irt müvek bibliográfiai összeállítását. A háború után elsőizben indult ennek az alapítványnak támogatásával magyar tudós Japánba, Felvinczi Takács Zoltán, a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum igazgatója, Londonon, Görögországon és Indián keresztül érkezett meg április 1-én Kobeba. Tanulmányútján a japáni művészet és iparművészet alkotásait fogja vizsgálni és bizonyára szép gyűjteménnyel fogja gazdagítani múzeumát. Ugyancsak ebből az adományból jelenteti meg a minisztérium Pró'hle Vilmos egyetemi tanárnak Japán irodalomtörténetéről irott munkáját. A Magyar-Nippon Társaság május derekán ülte meg működésének decenniumát, illetve első alakulásának 15 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból az Iparművészeti Múzeumban emlékkiállítást rendezett a magyar-japáni kapcsolatokra vonatkozó anyagból és keletázsiai utazóink japánvonatkozásu gyűjteményeiből. Az ünnepségekről Bécsből Budapestre érkezett Suwa császári ügyvivő, feleségével, Jamanishi követségi titkár kíséretében. A japán közoktatásügyi minisztérium a tokiói egyetem nagyszerű, fiatal fizikatanárát Yoshikawát küldte ki, aki éppen európai tanulmányúton tartózkodott Bécsben. A Nemzeti Szinház a jubileum alkalmából díszelőadásban mutatta be Kállay Miklós kitűnő japán tárgyú darabját a ,,Roninok kincsé"-t. Az egyesület díszközgyűlése az Akadémia dísztermében folyt le, nagy látogatottság mellett. A japán vendégek tiszteletére a kultuszminiszter ebédet, Hollós Ödön japán császári konzul pedig teát adott. Évezredekkel ezelőtt egymástól elszakadva és most is sokezer kilométer távolban élve, ez a találkozó mégis szép szimbóluma volt annak, hogy Ázsia lelke töretlenül él bennünk és viszont, hogy bennünket sem felednek, hanem reánk is gondolnak a turáni nagy népcsaládnak legkeletebbre élő tagjai. És ki tudja, hogy ez a magvarjapáni barátkozás mikor válhat döntő erejű tényezővé a Kárpátok medencéjében? Még akkor is, ha csak a keletiek szépen csengő szóvirágának vesszük az egyik japáni diplomata ama mondását, hogy „a magyarság az Ázsia lándzsa hegye Európa szivében."''' Dr. vitéz Nagy Iván. FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAOIAlt Knl l Sl I I I I Itlll / ! Felkérjük a külföldi mag>nr alakulniuk, egyesületek, atb. vezetűil, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait meg nem kapnák, s/iieskerijenek elmüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA Pengőnk külföldön A tehetősek ilyenkor tavasszal, százával utaznak külföldre gyógykurázni. Pedig nem szükséges drága pengőnket külföldre vinni, mert a gyomor-, epe-, bélbajokat, a tulhizást az alföldi Mira glaubersós gyóayvizzel tartott 4-6 hetes itthoni ivókura meggyógyítja és az egész szervezetet felfrissíti. Kérdezze meg orvosát!