Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 5-6. szám - Olaszország balkáni politikája és Magyarország

HACYtR KÜLPOLITIKA inolása küszöbén áll. És e leszámoláskor szégyenteljes komikummal fog hatni, hogy a régi, barbár nelnzelközi szellem még csak egyetlen európai állammal. Magyarországgal szemben érvényesül. Csak itt tilos a katonatartás, csak ill tilos a fegyverkezés, csak itt nem érvényesül a nemzetek önrendelkezési joga. Csak Magyarország áll még, mint az elmúlt jégkorszak múzeumi példánya, a nemzetközi diktatúra igája alatt. Európa, elmúlván szeméről a káprázat, mely a világot a meséskönyv szokványos alakjaiban mutatta, látja, hogy a Távolkelel nem a titokzatos sárga emberek, a Közeikelet nem az Ezeregyéjszaka világa és azt is meg fogja látni, hogy Magyarország sem a rosszakaratú adomák és történeti ferdítések világa s nem arra való. hogy a történelmi büntetések előre kipécézett alakja legyen. És akkor Európa közvéleménye, épugy, mint ahogy valamikor természetes kötelességének tartotta a rabszolgaság megszüntetését, természetes kötelességének véli majd Magyarországnak a nemzetközi diktatúra parancsaitól való felszabadítását. p. m. Olaszország balkáni politikája és Magyarország Irta: székelyi NYIRY LÁSZLÓ ny. vezérkari ezredes Olasz részről már évek óta semmit sem lehet hallani e nemzet Adrid-, illetve BaZ/cdn-politikájáról. A legutolsó hirek Rómából egy 1931-ben Albániának nyújtott „a fonds perdu" kölcsönről emlékeznek meg, amelynek nagysága százmillió aranylirát tett ki. 1932től kezdve Albánia látszólag elszakította magát a tiranai egyezménytől és mintha uj politikai irányok felé tájékozódott volna. A valóság tényleg az, hogy Tiranában egy uj ellenzék keletkezett, amelynek jelszava ez volt: „El Itáliától!" Róma hidegvérrel és bölcs előrelátással ..érzékelte", hogy a régi szálak újrafelvételét nem ő fogja kezdeményezni. Pedig, mint látni fogjuk. Olaszországnak elsőrendű érdekei parancsolják, hogy Albániában az olasz befolyás ne csökkenjen. És Róma jól „érzékelt". Amilyen mértékben elmaradtak az olasz havi járandóságok az albánok száinára, olyan ütemben kezdtek kiapadni Albánia segélyforrásai. Az országban az elégedetlenség nőttönnőtt. A kereskedelmi élet megbénult, a néprétegek éhezni kezdtek. Egyszeriben bebizonyosodott, hogy a kis Albánia hatalmes támogatója és barátja, Itália nélkül egyszerűen nem életképes. 1935-ben már különböző népmozgalmak az albán király személyét sem kímélték. Az ország vezetősége rájött arra, hogy ha élni akar, sürgősen vissza kell térnie az olasz protektorátushoz. Achmed Zogu király uj megállapodást létesített az olaszokkal. Ez a szerződés Albániát ugy gazdasági, mint kulturális, politikai és katonai viszonylatokban egyaránt Olaszországnak rendelte alá. Máma újból megkezdte áldásos munkáját Albániában. Megindultak újból azok az erőforrások, amelyek nélkül Acluned Zogu birodalma mihamar az enyészet karjaiba omlott volna. Itália megkezdte építőmunkaját minden vonatkozásban. A 10.000 főnyi békelétszámu albán hadsereg olasz kiképzőket kapott. Az albán hadvezetőség élére vezérkari főnöki minőségben egy olasz tábornok került. Ochvidában, továbbá a durazzói kikötőben olasz hadimérnökök épitik a legmodernebb erődöket és azóta felvirult a kis ország minden tekintetben, lakossága pedig újból emberi életet kezd élni. Minket az olaszok albán politikája elsősorban maygar szempontból érdekel. Előbb azonban azt kell kérdeznünk, milyen értéket jelent Albánia Itáliának? Meri hiszen természetes az, hogy ha ez a kis balkáni ország olasz protektorátus alatt a velünk is barátságos Olaszországnak eriéket jelent, akkor ez, ha közvetett értelemben is, Magyarország szempontjából is örvendetes és kívánatos! Mikor .mint előbb említettük, Albánia 1932-től kezdve elfordulva Itáliától, jugoszláv és görög viszonylatok után nézett, akkor Olaszországban tisztában voltak azzal, hogy Itália senki idegent sem tűrhet az albán partokon! Mert Albánia biztonság szempontjából ugyanaz Olaszországnak, ami Belgium az angoloknak. Az az állam, amelyik albán területre teszi lábát, egyben az Adriát is uralja és állandóan fenyegetheti Itáliának meg nem erősített, aránylag nehezen védhető keleti partjait. így tehát elsősorban Olaszország Adria-politikája követeli meg, hogy Albánia olasz protektorátus alatt maradjon. Ezt követeli meg azonban Itália nagyhatalmi állása is. De egész különlegesen ez a helyzet ma, amidőn Olaszország vitéz hadseregei a keletafrikai harctereken a győzelem babérját megszerezték. Mert misem természetesebb, minthogy egy Olaszország keleti partjaival szemben. Albániában elhelyezkedett uj tengeri nagyhatalom, minden valószínűség szerint a britekkel szövetkezve, komolyan veszélyeztethetné az újonnan meghódított afrikai tartományokhoz vezető utat. Nekünk, magyaroknak tehát a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk hatalmas olasz barátunk sikeres albán politikáját. Minél nagyobb és hatalmasabb lesz Itália, minél távolabbi országokat és területeket hódit meg a római kultura, annál nagyobb a mi biztonsági érzetünk is. De van még egy, az eddiginél sokkal konkrétabb külpolitikai adottság is. amely a mi szemszögünkből nézve egyenesen kívánatossá teszi az olasz erőhatalom előretörését albán területen. Bármilyen furcsán hangzik is. nekünk, magyaroknak is van balkáni politikánk! Ez azonban természetesen teljesen párhuzamosan fut az olaszokéval és ugy, mint' mindenütt, szigorú értelemben véve defenzív és minden imperialista céltó! mentes önvédelmi politika. A kisantant mesterkedései közismertek. Tudjuk a legutóbbi belgrádi kisantant és balkáni értekezletek anyagából, hogy Magyarországot a kisantant akkor is megszállja európai konfliktus esetén, ha semlegességi nyilatkozatot tesz és ezt be is tartja. Nekünk tehát védekeznünk kell! Védekeznünk — hiszen ez a természetes adottság — egy hatalmasabbra támaszkodva. Egy olyan hatalmasabbra, akinek az érdekei a mieinkkel azonosak. Ez pedig csak Itália lehet. A kisantant óriási katonai fölénye velünk szemben dönti el ezt a kérdést. Háború esetén a kisantant kb. 6 millió harcossal és 300 hadirepülővel szállhat sikra. Benes kijelentése szerint a cseheknek számolniok kell azzal, hogy 960 kilométer hosszú, egy nagy hídhoz hasonlító országuk két pillérjét a németek, illetve a lengyelek támadják meg. Románia hátában azonban eltűnt a szovjet-veszedelem. Sőt! A kisantant számit a szovjethaderő segítségére. Ezt fényesen igazolják a Felvidéken épülő szovjet-repülőbázisok. így hát egy háború esetén Magyarországnak okvetlenül számolnia kell egy. a szovjet-erőkkel közvetlenül megerősödött román támadással is. Itália - ez közismert dolog — körömszakadtáig fogja védelmezni Adria-politikáját Jugo-