Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 1. szám - A franciaországi magyarság [könyvismertetés]

au MAGYAR KtLPOLITIKA A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. Ünnepélyes ke­retek között folyt le a Magyar Nemzeti Bank idei közgyűlése. Imrédy Béla a közgyűlési formaságok elinté­zése után átérzett szavakkal emlékezett meg a gazdasági élet két nagy halottjáról: Popovics Sándorról és Korányi Frigyesről. Majd mélyenszántó beszédben kifejtette, hogy az egészséges jegybankpolitika az, amely a pénzt egészséges állapotában meg­tartja. Egészséges pénznek azt nevezi, amely mint általános csereeszköz tud funkcionálni, de egyszersmind be tudja töl­teni az értékmérő szerepét, amely értékhordozó és értékkon­zerváló tulajdonságait megőrzi. Jó az a jegybankpolilika, amely egészséges pénzt bocsát a közgazdaság rendelkezésére, olyan pénzt, amelynek vásárlóereje állandó és amelynek állandó vá­sárlóerejében megvan a bizalom. A pénz vásárlóerejének megóvásához fűződő érdekekel el­ismerni, de egy lélegzet alatt a jegybankhitel kiterjesztését sür­getni, hogy fiktiv vásárlóerő teremtessék, esetleges bizonytalan, talán soha elő nem álló termelési többletek elérésére nem összeférő törekvés. Fel kell világosítani a közvéleményt, hogy ne hallgasson az i^yen csáhitó szavakra, mert azok vagy a gondtalan és gondolattalan képzelet csapongásai, vagy ami még rosszabb, az infláció báránybőrbe bujt farkasának közeledési kísérletei. Gondolnunk sem szabad, hitelpolitikai kisérletekrc, mesterséges vásárlóerő kreálására, mert ezek nyomában be­következő áreltolódások devizagazdálkodásunkat, a közületek pénzügyi helyzetét, sőt szociális viszonyaink egyensúlyát is veszélyeztetik. A közgyűlés ezután tudomásul vette a főtanács évi jelen­tését, jóváhagyta az 1935. évi zárszámadást, megadta a főtanács­ülésre a felmentvényt, és Lenk Adolf vezérigazgatóhelyettes előterjesztése alapján elfogadta a főtanácsnak az 1935. évi nye­reség felosztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e hatá­rozata szerint a nyereségnek a nyugdijalap és tartalékalap öt-ötszázalékos javadalmazása után fennmaradó részéből a részvényesek számára hétszázalékos, tehát részvényenként hét aranykoronának a törvényes értékarány (1 aranykorona — 1.1585 pengő) alapulvételének megfelelő 8 pengő 11 fillér osz­talék kifizetése válik lehetővé. A bank az osztalékot a 12. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében 1936 február 4-től kezdve összes intézeteinél pengőértékben fizeti ki. A közgyűlés ezután megtartotta a választásokat. Az alap­szabályok 28. cikke értelmében a főtanács tagjai sorából kilépő Erney Károly és Jankovich Béla dr. főtanácsosokat az alap­szabályszerű működési tartamra ismét a főtanács tagjaivá vá­lasztották. A közgyűlés a lemondás folytán megüresedett fő­tanácsosi tisztségre Láng Gusztávot, a Láng L. gépgyár rész­vénytársaság alelnök-vezérigazgatóját, az ugyancsak lemondás folytán megüresedett főtanácsosi póltagsági helyre Haggen­macher Henriket, a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Rész­vény Serfőző RT. helyettes vezérigazgatóját választotta meg. Számvizsgálókul Gregersen Nils, Adler Szigfrid, Szunyogh Sza­bolcs, Nilsen Rudolf dr. és Pucher István, számvizsgáló pót­tagokul pedig Márffy Albin dr. és Stromszky Sándor választat­tak meg. * A Községi Takarékpénztár kitűnő eredménnyel zárta üzleti évét. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rész­vénytársaság igazgatósága folyó évi január hó 17-én tartolt ülé­sén Liptay Lajos dr. vezérigazgató előterjesztése alapján meg­állapította a Takarékpénztár 1935-iki üzletévére vonatkozó mér­legét s igy a székesfőváros illetékes tényezőinek már a közel­jövőben módjukban lesz azzal a törvényes rendelkezéseknek megfelelően foglalkozni. A Takarékpénztárnak az elmúlt üzletévi eredményei közül a legszembetűnőbb és legkimagaslóbb a betétállománynak nagy­méretű ismételt emelkedése. Ez az emelkedés az elmúlt évben a takarékkönyvekre és folyószámlára elhelyezett betéteknél 15%-os, amennyiben az előző évi 68.3 millióról 1935-ben kerek 10 millióval 78.2 millióra növekedett a betétek összege. Számba véve azt, hogy a székesfőváros községi folyópenzei és különleges rendeltetésű betétei viszont az előző évi 12.9 mil­lióról 6.9 millióra csökkentek — aminek oka az, hogy a székes­főváros ezévben számolta el a felszámoló Vásárpénztár hitelét és ezzel kapcsolatban a hitel fedezetére külön lekötve tartott ezt a betétet vonta ki —, az összes betétek főösszegeinek összeha­sonlitásából még élesebben domborodik ki a betétemelkedés je­lentősége. Amig ugyanis az 1934. évben a székesfőváros akkor még 12.9 milliós betétével együtt a betétek főösszege 81.2 mil­liót tett ki, addig az 1935. év végén — a főváros 6 milliós betét­elvonása dacára — ez a szám 85.1 millióra rúgott. Hitelezési tevékenysége terén a Takarékpénztár — bár en­nek a közismert viszonyok természetesen határokat szabtak ­az elmúlt évben szintén emelkedő irányt kezdett. Ez nemcsak váltótárcájának 49 millióról 51.2 millióra történt emelkedésében. hanem rövidlejáratú jelzálogos kölcsönei, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege és egyéb fedezett hitelei emelkedésé­ben is kifejezésre jut. Az utóbbi kihelyezések több mint 2 millió pengős emelkedése a Takarékpénztárnak az exporthitelek nyúj­tása terén ezévben fokozottabb tevékenységét igazolja. A bevételek emelkedése — amiben a Takarékpénztár for­galmának növekedése is a legpregnánsabban jut kifejezésre — tette lehetővé, hogy az előző évi 88.000.— pengős nyereséggel szemben 200.000.— pengő nyereséget mutasson ki a^Ta^' *k­pénztár. Osztalék fizetését mindazonáltal gondos megfontolás után, a belső erők további fokozását tartva a mai idők legfon­tosabb feladatának, nem javasolja az igazgatóság, hanem a szé­kesfőváros vezetőségével egyetértésben a kimutatott tiszta nye­reségnek a tartalékalaphoz leendő csatolását fogja a közgyű­lésnek indítványozni. * A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank mult évi mér­lege. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank igazgatósága a folyó hó 7-én Madarassy-Beck Marcel báró dr. elnöklete ajatt megtartott ülésen megállapította az 1935. üzletév mérlegét és zárszámadásait, amelyek szerint a tiszta nyereség 1,172.959.87 pengő az előző évi 1,162.278.29 pengővel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a február 20-án megtartandó 66. rendes közgyűlésen 1.50 pengő osztalék kifizetését (tavaly szintén 1.50 pengő) fogja javasolni, továbbá, hogy az elmúlt évivel egyenlő összegek, vagyis 200.000.— pengő a tartalékalap növelésére, 400.000.— pengő a nyugdijtartalék javára, 50.000.— pengő pe­dig a Madarassy-Beck Miksa báró segélyalap javára fordittas­sék és az 1936. év számlájára 129.667.59 pengő (tavaly 119.370.75 pengő) vitessék elő. Közgyűlési hirdetmény. A „Hungária Lloyd Lapkiadó Vál­lalat részvénytársaság" évi rendes közgyűlését 1936 március hó 1-én, déli 12 órakor tartja meg Budapest, VI., Aradi-utca 8., I. emeleti helyiségében, melyre a t. részvényesek ezennel meg­hivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelöbiz. jelen­tése. 2. Zárszámadás és a mérleg megvizsgálása és határozat­hozatal. 3. Határozat az igazgatóság és felügyelőbizottság fel­mentvénye tárgyában. 4. Uj igazgatóság és felügyelőbizottság választása. Budapest, 1936. évi január hó 30. Az igazgató­ság. Az alapszabályok 14. §-a szerint szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhat, aki részvényeit a Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat Rt. pénztáránál, Budapest, VI., Aradi-utca 8., I. emelet, legalább három nappal a közgyűlés előtt, hivatalos órák alatt, 8 és 1 óra között leteszi és erről szóló elismervé­nyét a közgyűlés elnökének bemutatja. Mérlegszámla: Vagyon: Lapérték 65.000.— pengő, Be­rendezés 2,128.95 pengő. Pénztárkészlet 257.75 pengő. M. kir. Postatakarékpénztár 186.59 pengő. Adósok 3009.88 pengő, veszteség 47.690.62 pengő, összesen 118.273.79 pengő. — Teher: Részvénytőke : 100.000 pengő. Hitelezők 18.273.79 pengő, összesen 118.273.79 pengő. Eredményszámla: Veszte­ség: Veszteség-áth. 1934-ről 47.384.64 pengő Berend. leírása 5% 112.05 pengő, Nyomdai költs., kiadóhiv. ált. költs. 38.980.50 pengő. Szerkesztési és tudósitási költségek, fizetések 8052.— pengő. Adók, házbér, kamatok 2619.35 pengő. Szervezési és propaganda költségek 20.691.97 pengő, összesen 117.840.51 P. — Nyereség: Bruttó bevétel, előfizetések és hirdetések dijai 70.149.89 pengő. Egyenleg mint veszteség 47.690.62 pengő, összesen 117.840.51 pengő. Az igazgatóság. Megvizsgálta és helyesnek találta: A felügyelőbizottság. MAíiVA R KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, dr. Faluhclyl Ferenc, egyetemi tanár; báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója; Marlus, Szász Menyhért főmunka­társak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Cslkszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 22-8-97. Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres Postatakarékpénztári számla: 16.123. Glóbus nyomdai müiivtézet rt., Budapest, VI., Aradi-utca 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom