Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 11-12. szám - Az V. Finn-Ugor kulturkongresszus

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Az V. Finn-Ugor kultur­kongresszus Irta: dr. vitéz NAGY IVÁN Finnország fővárosában, Helsinkiben néhány lelkes tanár kezdeményezésére tizenöt esztendővel ezelőtt összeült az első finn-ugor „tanügyi" kongresszus. A százados orosz uralom alól felszabadult északi testvérnépek, a finnek és észtek, kapcsolatokat kerestek velünk, hogy aztán iskoláink ban testvéri szívvel és uz eddiginél szélesebb kérőiben 1a­nitsuk az ifjnságot egymás népéről és országáról. Több mint 2500 esztendővel ezelőtt szakadt el egymástól a három testvérnép és indult el uj hazát szerezni az L'ral-hegység ösrengetegeiből: a Volga-menti nagy sikság felé, illetve a Keleti-tenger partvidékére. Sokáig azután nem is tudtunk egymásról. Csak amikor a XYIII. század végén a tudós Sainovics jezsuita páter ,,Lapp-országban" járt, ő vette észre megint a nagy rokonságot, amely népeink nyelvében — természetesen ma már csak az úgynevezett ősszavakban feltalálható. A mull században mindig több és több nyel­vészünk foglalkozott a finn-ugor néprokonság problémá­jával, úgyhogy századunk elején már megdönthetetlen tényként hirdetik filológusaink és őstörténészeink, hogy a magyar nép az Ural-altáji népek finn-ugor törzséből való, amely csak sokkal később keveredett azokkal a tö­rök-bolgár népekkel, amelyeknek hatása következtében mai nyelvünk és nemzeti fajunk kialakult. Az első rokoni látogatásra Magyarországról mind­össze egy öttagú kis küldöttség ment ki a lelkes Bán Aladár vezetésével, de az egybegyűltek átértve a kapcso­latok kiépítésének fontosságát és megakarva szüntetni a társtalanságnak, az elhagyatottságnak érzését, elhatároz­ták, hogy rendszeresítik a kongresszusokat és igy 1924­Len Észtország fővárosában, Tallinban már szélesebb ke­ntekben nyílt meg a második finn-ugor ,.kulturális" kon­gresszus. Ezt 1928-ban Budapesten, 1931-ben Helsinkiben és az idén megint Tallinban követték ujabb rokonsági ta­lálkozók. A kis Észtország hosszú hónapokon keresztül lelke­sen és nagy áldozatkészséggel készült a találkozóra. Maga Patt Konstantin ,,államvén", a köztársaság elnöke vállalta a fővédnökséget, míg a védnök a közoktatásügyi minisz­ter. Jaakson Aleksander ezredes lelt, aki a tiszti akadémia parancsnoki állásából emelkedett a közoktatásügy élére. A diszelnökők sorában ott láttuk Laidoner Johann tábor­nokot, a hadsereg főparancsnokát, az oroszok ellen vívott észt szabadságharc legendáshírű vezérét, valamint Eenpalu Kaarel miniszterelnökhelyeltest — a miniszterelnök ugyanis maga a köztársaság elnöke egyúttal —, Akel Frid­rich kfilügvmir.siztert, KOPJI .Tohannt, a tartui egyetem rektorát. Rahamclgi Ilugo rWnhard evangélikus püspökéit Mark Gyula egvetenii tanárt és még számos közéleti ki­válóságot. Az előkészítő bizottság elnöke: Veiderma Ale­ksander gimnáziumi igazgató, alelnökök: Pafs Voldemar államtitkár. Öltik Gustav miniszteri tanácsos, az ..Eesti Kool" (Észt Iskola) szerkesztője, pénztárnok: Jürgenson Károly közlekedésügyi államtitkár, a bizottság tagjai pe­dig: Kiivet .lohannes kultuszminiszteri tanácsos. Raud Mart. a tallini tb. magyar főkonzul, Magiste Gyula lartui egyetemi tanár, és a magvar bizottság ügyeinek gondozá­sát nagy előzékenvséggel és szeretettel végző Nrg Gottlieb gimnáziumi igazgató, valamint Ráun Alo tanár, volt ma­gyarországi csereösztöndijas, a bizottság titkára. Finnek mintegy hatszázan érkeztek a kongresszusra, dr. Manterc Oskari közoktatásügyi és dr. Jutila K. egye­temi tanár, földmivelésügyi miniszter vezetésével; Magvar­országból pedig nyolcvanan vettek részt, köztük dr. Tax­nádi Nagy András államtitkár, aki a magvar kormánvt képviselte, dr. Jalsoviczky Károly miniszteri osztályfőnök, a megjelenésben akadályozott Hómon Bálint kultuszmi­niszter, és dr. vitéz Nagy Iván miniszteri titkár, a kultusz­minisztérium képviseletében. A kongresszusi magyar bi­zottságnak dr. Csekry István szegedi egyetemi tanár volt az elnöke és dr. Bán Aladár m. kir. kormányfőtanácsos az alelnöke. A tilkári teendőket dr. Lilkinich Frigyes tanügyi segédfogalmazó és dr. Virányi Elemér gimnáziumi tanár látták el. A kiutazók között volt többek között dr. vitéz Bénára Ágost nyugalmazott miniszter, országgyűlési kép­viselő, Falu Tamás iró, dr. Molnár Andor és dr. Eyssen Tibor miniszteri osztálytanácsosok a kultuszminisztérium­ból, dr. Hankiss János és dr. Jeney Endre egyetemi taná­rok, Ispanovits Sándor polgiáriiskolai igazgató, Koritsánszky Ottó, a Magyar Gyógyszerészegyesület igazgatója és dr. Némethy Károly, Budapest-székesfőváros tanácsnoka, a főváros képviseletében. A magyar csoport június 21-én, vasárnap indult Buda­pestről és Zsolnán keresztül még aznap este Varsóba ér­kezett, ahol másnap a várost megtekintették és délután megkoszorúzták az ..ismeretlen katona'" emlékmüvét. Itt a csoporttal együtt utazó Egyetemi Énekkarok Vaszy Vik­tor karnagy vezetésével az egybegyűlt lengyel közönség ünneplése közepette énekelték el a „Nem, nem soha!" cimü dalt, majd a rádióban adtak sikerült hangversenyt. A magyar csoportot estefelé a külügyminisztérium tiszt­viselőinek kaszinójában az egyetem Keleti Intézete látta vendégül, ahol Eyssen Irén operaénekesnő énekelt nagy sikerrel néhány dalt. Másnap délben a lengyel-lett határállomáson teljesen váratlanul igen baráti fogadtatásban volt részünk. A Lett­Maggar Társaság kiküldöttei fogadtdak itt bennünket Krause Rolf rigai tb. magyar konzul vezetésével. Másfél napot töltöttünk mindössze Lettország területén, de felejt­hetetlen emlékekkel utaztunk tovább. Keresztelő Szent János-napja volt éppen, amely afféle nemzeti ünnep ná­luk, t. i. a napéjegyenlőséget ünneplik a kivilágított ten­gerparton, ahol fáklyák lobognak az éjszakában és vidám éneklés és tánc közepette marad fenn az egész város ezen az éjjelen, amikor a nap nem nyugszik le, csak éjfélkor mindössze elszürkül egy kissé, hogy másfél óra múlva majdnem ugyanolt keljen fel a nap, ahol lenyugodott, és ezentúl vagy három hétig már itt is érezzék az „éjféli nap" ezüst éjszakáinak csodálatos látványát. Június 25-én reggel érkezett vonatunk Észtország egyetemi városába, Tartuba, az egykori Dorpatba. Talpon volt az egész város, a házak fellobogózva és az állomáson a város polgármestere, A. Tonisson tábornok köszöntött lelkes beszéddel, amelyre Tasnádi Nagy András államtitkár válaszolt. Az Aten-kávéházban reggelit, majd később a Vanemuine helyiségében ebédet adott a város vezetősége, közben pedig az egyetemen volt a lekes hangulatú fogad­lalás, ahol Kopp rektor beszédét Csekey István köszönte meg. aki a tartui egyetemnek nvolc éven át volt profesz­szora. Az egyetem könyvtára egy romantikusan érdekes épü­letben, egy leégett és újból fel nem épitett katedrális gó­tikus bajójának csak részben renovált csarnokában van. SCHMOLL 1 PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz. 1 / 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom