Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 11-12. szám - A római béke

MAGYAR KÜLPOLITIKA (leseket az újonnan szerzett abesszin császársággal és nem véletlen, hogy a fasiszta Olaszország — menten a győző elvakultságától, — magához tudja vonni mindazon nemzeteket, melyek érzelmi, hitbeli, kul turális okokból, mondhatnók mély Európa-ösztönből, ellenségesen állnak Szovjet-Oroszországgal szemben. Igaz, minden nacionalizmusban van valami, aminek nemzetközi taszitóereje van. De a fasizmus több, mint nacionalizmus. Többet foglal egybe egyetlen népnél és egyetlen nép princípiumánál: béketeremtő ereje és célja van. Nem kicsinyes. Nemzetközi hatása éppen azért nagyobb és átfogóbb. Magával csak a nemzetközi szárnyalást viszi, az eszmei összekötő erőt. Ezért a legalkalmasabb nemzetközi vezetésre s ezért támadnak egyre-másra barátai. Ezért lesz az uj Európának szellemi központja, pótlandó a régi, immár szárnyszegetté vált Népszövetséget, mely — Franciaország mintájára — irányitói közé fogadta a szovjetet. Ennek az uj, Európa-vezető hatalomnak és baráti szövetségeseinek első parlamentje volt a bécsi értekezlet. Ennek az uj, immár szervezett hatalomnak első határozatai közt szerepel Magyarország katonai egyenjogúsága. Ez az uj európai vezérlő erő hatalom a hatalommal, erő az erővel, békesség a békétlenséggel szemben. Ez az uj hatalom az egyetlen lehetséges politikát, a békeszerződések megváltoztatásának politikáját követi és követeli. Nem katonai szövetségeket, hanem baráti szerződéseket köt és keres. Köteléke nem irányul senki ellen és köréből kizárva senki sincs. Tagjai szerződést köthetnek bármely állammal s ekként megteremthetik a baráti és gazdasági szerződések dus érhálózatát, mely egyre közelebb hozza és baráttá, vagy a barát barátjává teheti a ma még egymással farkasszemet néző államokat. Ez a hatalom nem lép fel nagy garral, nem beszél jupiteri dörgő hangon, mégis uj irányzatot, uj korszakot jelent Európa életében. Jelenti a béke irányzatát, a béke, igazság és az élet fejlődésének útját. Jellemző hatása, hogy Magyarország katonai egyenjogúságának kijelentésére a kisantant már nem felelt hangos fegyvertánccal és nem fenyegetett háborús megtorlással, amint tette volna még csak egy félesztendővel ezelőtt is. Csupán egy halvány, bár kör mönfont nyilatkozatot adott ki előzetes garanciákról, az „együttes biztonság" kárhozatos jelszavát értvén alatta. De még ez a nyilatkozata is vérszegény és feledésnek szánt és ugy hat, mint megszokott szólamainak utolsó, kapkodó és elhaló lélegzete, amiből a cselekvő szándék rég elpárolgott. A bécsi értekezlet megállapodásai az uj Európa békéjének kezdő fejezetei. Első cselekedetei annak a revíziónak, mely nem csupán egyetlen állam nacionalizmusából, hanem egy államcsoport akaratából ered. Épp ezért a revízió, mely Eden beszéde után Európa elméleti politikája, a bécsi értekezlet után Európa cselekvő politikája lett, csak azért, hogy a közeljövő vezető politikájává váljék. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az életnek csak katasztrofális változásai rögtönösek. Az élet fejlődése folytonos és a buzaszem is sokáig fekszik holtan a föld alatt. A revízióhoz tartozik a katonai egyenlőség, a kisebbségekkel való bánásmód, a népszavazás a kisebbségek-lakta területeken. A revízió legáltalánosabban értelmezett része azonban mégis a területi revízió. Noha ez a revizió az uj politika legkeményebb feladata, ez a cél, mely felé folytonosan törekednie s mely elé a jövőt, minden történelmi eshetőség talaját, megművelnie kell. Nem véletlen, hogy az uj Európa-hatalom, mely a revízióért küzd, mindig és mindenütt szemben áll a bolsevizmussal. míg vele ellentétben a revizióellenes államok legfőbb bizodalmukat a szovjet fegyverek nyers erejébe vetik. Minden ország, mely az uj Európa-hatalom mellé áll, természetszerűen a szovjet ellensége és a revizió híve lesz. Európa békéje a bécsi értekezlettel kezdődött. A páriskörnyéki békék megteremtették a háborús nemzetközi vértörvény jogát és intézményeit, a bécsi érlékezleten megkezdődött a béke nemzetközi jogainak, erkölcsének és intézményeinek kibontakozása. A bécsi értekezlet egyenletes, békés hangjával, melyben sem a dühnek, sem a bosszúnak nyoma sincs, uj hangot, uj illemet ad a nemzetközi politikának, ezzel jelezvén békés, de szilárd szándékait. Az a revizió, melyért Mussolini hitet tett a milanói Dóm terén, s mely a megvalósulás felé halad, nem csupán Magyarország sorsának és nem csupán Magyarország és szomszédai közt levő viszony revíziója, hanem egész Európa viszonyának a békével, kultúrával, a jövővel, a régi nagy hagyományokkal szemben való revíziója. Marius. A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" INGYEN JÁR III* a»EX KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETNEK TÁMOGASSA ELŐFIZETÉSÉVEL. A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT Linóleum, v.^*^ Szönyegáru legjobb és legolcsóbb -i^HAAS L.IPÓT4— áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-420-44 és 1-310-89 Telefon: 1-416-78.