Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - Európai politika

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 méltányolta. A revíziós politika telítve van az eddig csupán áhított nemzetközi erkölccsel. Tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy a revíziós politika, miután Anglia elvként elfogadta, most már csupán a világ sorsát intéző nagy nemzetek és államférfiak dolga. Ne felejtsük el. hogy éppen a revízió elve az. mely nem ismer kis és nagy országokat. A revízió terhet senki le nem veszi vállunkról. Nekünk kell azt csinálnunk itthon és a külföldön, közvélemény és a hivatalos fórumok elölt. Nekünk kell csinálnunk és pedig az egész országnak és nem csupán a hivatalban levő férfiaknak. Olyan külpolitika, melyet csak hivatalban csinálnak, sohasem volt eleven, sohasem vezetett sikerre. Az igazi külpolitikát az egész nemzet csinálja: tudósa, tudatlanja, kicsinye, nagyja. Ezért a külpolitikában nem is lehet ellenzék, de nem lehetnek közömbös tömegek sem. A külpolitika az egész nemzet haladásának iránya. Az idő nekünk kedvez, a mi hibánk, a mi bűnünk, ha nem használjuk ki. Ha volt valaha történelmünkben kérdés, mely kizárja a meghasonlást, a revízió kérdése az. Lehetett különbség magyar és magyar közt a török vagy német felé hajló politikában. Lehetett kuruc vagy labanc, udvari vagy nemzeti, függetlenségi vagy kiegyezéses politika, de a revízió kívánságában különbség magyar és magyar között nincs. A külügyek vezetőinek a nemzet egységesen mutatja az utat és mutatja önmagának is: a revízió felé, a nemzeti feltámadás felé. A Népszövetség sok szakasza közül egyet tartottak halottnak, a tizenkilencediket — és a sok szakasz közül ez volt az egyetlen, mely nemcsak élt, hanem életet is adott: — lelket a Népszövetségnek és a megvalósulás testét a magyar revíziónak. Marius Európai politika íla az európai állami törekvésekel szemmel tartjuk, önkéntelenül felvetődik a kérdés, van-e öntudatos európai politika? Van-e olyan politika, mely magasabb és összefogó céll tüz maga elé, mely földhöztapadtságából kiszabadult és az emberiséget magasabb, szellemi színvonalon akarja tartani? Kétségtelen, hogy van olyan törekvés, mely a régi. igazi Európa erkölcsi alapjainak megmentésén fáradozik: a bolsevista-ellenes politika. Ennek a politikának, lévén merő versengés, védekezés és ellenállás, első feladata erejének hangsúlyozása és a nagy tömegek kézbentartása. Éppen ezért nagyon sokszor nem nyúlhat más eszközökhöz és módszerekhez, mint a bolsevizmus maga: megszerzi, megszervezi és fölfegyverzi a tömeget, tüzes és gyújtó jelszavakkal irányítja, A tömeg erejének és ezzel együtt önbizalmának éreztetése mellett neki is legfőbb gondja a nép kenyér- és zsirsziikségletének ellátása. Hitler csak nemrégiben, a nürnbergi pártnapon jelentette ki, hogy hatvan milliónyi ember táplálása a legnagyobb kormányzati gondok egyike. Mindenkinek, aki a népek jólétét méltányolni tudja, tisztelettel kell tudomásul venni ezeket az atyai gondokat. De akik a régi Európában a szellemi vezetőt szerették és látták s akik az uj Európában is ugyanezt szeretnék látni, e gondokon és e szervezéseken tul, a bolsevista-ellenes politika tüzmagját. a lélek, a gondolat villámlását, az örökkön égő égi tüzet keresik. Amit a bolsevista politika nem tud és tagad, s amit az európai lélek hisz és vall, az az istenség örökkévaló ereje és jelenléte. A bolsevista világa a gép, az anyag, a szám. Az európai lélek azonban már Marcus Aureliusszal kérdezte, mit ér az élet egy istenektől, vagy gondviseléstől üres világban? A bolsevista-ellenes politika azonkívül mindenütt azt hirdeti magáról, hogy nem egyetemes, hanem csak házi, belső használatra való szerszám és e ponton sajnálatos hátrányban van a bolsevizmussal. mely politikája minél szélesebb körű és erőszakolt exportjával akarja tulajdon helyzetét erősíteni és a bolsevizmust igyekszik egyetemes Európa-politikává tenni. A bolsevizmus-ellenes politika nagy taktikai hátránya, hogy nem tud túlszárnyalni politikai határokon. Epp ellenkezőleg: van, vagy legalább is volt benne valami nyers idegenkedés a nemzetközi összetartáson alapuló egyetemes politika iránt. Nem forrad össze még érdektársaival sem. A bolsevista-ellenes Olaszország és az ugyanolyan Németország hideg viszonya, mely csak mostanában — a nemzetközi események folytán — engedett némi közeledési, mindennél jobban bizonyítja ezt. Ezzel szemben a szovjet bűvkörébe csalt országok egyre-másra cserélik ki önként forró szerelmi vallomásaikat. A fasiszta Olaszország, mozgalma kezdetén távol állt a kereszténységtől. A fasizmus azonban észrevette, hogy ha Róma nemes hagyományait akarja folytatni, eszmékkel kell Vásároljon osztálysorsjegyet Töröknél Nyereményhuzás október 17. és 20-án TOROK A . és Tsa BANKHÁZ RT. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Egy sorsjeggyel elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 P I. osztályú sorsjegyárak: Egész sorsj. P 28.Fél sorsjegy P 14.— Negyed sorsj P 7.TELEFON: 1-820-66, 1-809-61.