Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Podkarpatszka Rusz

11 MAG VAR KÜLPOLITIKA ..PODKAR1MTSZKA RUSZ" A „Podkarpatszka Rusz" területén sok külön­böző nyelven beszélnek, de nem csak beszélnek, hanem vitatkoznak is azon, hogy tulajdonképpen melnik nyelven kellene is beszélniük? Az egész területnek nemcsak adminisztratív: székhelye, de valódi központja is Ungvár, ahol még ma is a lakosság nagyrésze magyarul beszél. De ez azután az egyetlen város is „Podkarpatszka Rusz"-ban, ahol a magyar nyelv ma még többségben van. Ungváron a magyaron kivid legerősebben el van terjedve a zsidó (jiddis) nyelv, azután a helyi kis-orosz (régebben ruténnak hivták) dialektus, s csak a legutolsó sorban jön tekintetbe a cseh nyelv, amelyei főleg oda helyezeti hivatal ••okok és családjuk beszél. Ungvár nem csak a valódi kereskedelmi, ipari, adminisztratív, vallási központja e terű létnek, de egyúttal magába süriti egy „nemzetközi" város­nak mind azt a problémáját is — nyelvi, kulturális és politikai vonatkozásban is -- amitől ma az egész „Podkar­patszka Rusz" — beteg. Ungváron a pályaudvaron még nagy számban találha­tók az egy- és kétfogatos bei kocsik, amelyeknek kocsisai hangos ostorpattogtatás kíséretében viszik be a városba a/, érkező utast. Az első. ami feltűnik, még a békeidőkre em­lékeztet s az akkor már itt nyomot hagyott u n. „szlavofll" és „pánszláv" mozgalmakra. Nem messze a pályaudvartól feltűnik az „Alekszandr Duchnouicsról elnevezel! kulturá­lis és népnevelő társaság" igen szerény székháza ide épül már a város másik részén egy uj és hatalmas épület), amely az orosz kultúra és nyelv egyik legfontosabb propaganda­központja volt a háború előtt az egész „Podkarpatszka Rusz" területén. E társaság, amelyet hivatalos körök ter­mészetesen szubvencionálnak, tulajdonképpen nem más, mint folytatása az 1886-ban Ungváron alapilott „Szent Nagy Vaszilról elnevezett Társaság"-nak. Ez akkor léte­sült, amikor az 1848-iki forradalmat követő idők osztrák elnyomását a kiegyezés után felváltotta egy liberális kor­szak, amely megengedte, hogy a vidék kis orosz lakossága a nagy-orosz kultúra számára hozzáférhető legyen. Ennek a társaságnak volt első elnöke a hires és Magyarországon is ismert Dobránszkv . . . Különben az egyesület akkoriban csak 1871-ig működhetett teljes energiával, mert a ma­gyar érzésű Papkovics István püspök minden intézkedést megtelt, hogy a pánszláv tendenciákat is mutató alakulat ne árthasson a magyarság erdekeinek, ugyhogv a/ > srvc­sület vezetősége később ú jból alakult, a régi tagok egv része Oroszországba menekült, mig másokat távoli vármegyékbe helyezett át az akkori kormány. Ennek ellenére a társaság életét egészen 1912-ig tengette el s azután véglegesen fel­oszlott. A háború után azonban — 1921-ben — uj, hasonló célokat követő társaság alakult Ungváron, a „Proszvita". Ez azonban inkább a kis-orosz (ukrán) kultúrának igyeke­zett propagandát csinálni az egykori magyar területeken. természetesen távol minden szovjet-mentalitástól, inkább kis-orosz nacionalista szellemben. A „Proszvita" kis-orosz nyelvű könyveket és folyóiratokat adott ki. színházi elő­adásokat rendezett s e tevékenységében a prágai kormány működését anyagilag mindenkor alátámasztotta, valószínű­leg abból az elvből indulva ki, hogy inkább a kis-orosz kultúra terjedjen a „Podkarpatszka Rusz"-ban, mint a magyar, ha már a cseh kulturális törekvéseknek semmi talaja sincsen. A „Proszvita" fénykorát egészen 1928-ig élte, utána azonban működése mintha elcsendesedett volna. A legnagyobb konkurrenciál a „Proszvitá"-nak kétség­telenül az 1923-ban újjáalakult „Duchnovics-társaság" esi nálta, amelynek céljai és elgondolásai azonban különböz­tek a ,,Proszvitá"-étól. Az uj Duchnovics-társaság ugyanis teljesen a nagy-orosz propaganda szolgálalába állította egész tevékenységét. Ettől a pillanattól kezdve csökken az ukrán íkis-orosz) kulturpropaganda az egész „Podkar­patszka Rusz"-ban. A „Duchnovics-társaság" egymásután nyitja meg a kis falvakban és tanyákon is a könyvtárakat és olvasószobákat. Jelenleg (1935. év augusztus végén) az egész „Podkarpatszka Rusz" területén 246 hasonló intéz­ménnyel rendelkezik már, de nem felejtette el Szlovákiát sem a társaság, amelynek nyugati részében már 22 olyan könyvtárai rendezeti be. ahol az olvasók csak nagy-orosz nyelven nyomtatot! könyvekel találnak. Minden újonnan megnyíló „olvasószoba" az ungvári központtól kapja a könyvtár ..magvát"- 80—90 kötetet, ezenkívül a könyvtár megkapja ingyen a „Duchnovics-tár­saság" valamennyi kiadványát: naptárakat, folyóiratokat, röpiratokat. A helyi könyvtár élén rendesen a tanító, az orvos vagy az orlhodox lelkész áll Amennyiben a szóban­forgó faluban véletlenül nincs u. n. intelligencia, a könyv­tárai a helybeli parasztok vezetik, sokszor meglepő okosan és erélyesen, Minden könyvtár melleit egy műkedvelő szin­házi társulat is működik, amelynek műsorán természetesen csak nagy-orosz szerzők darabjai szerepelnek. Részt vel­lünk egy ilyen előadáson s megállapítottuk, hogy a mű­kedvelő szereplők komolyan és kedvvel vesznek részt a társulat munkájában, amely különben nagyon népszerű a kis kárpálaljai egykori magyar falvakban. Tudunk olyan falvakról is, ahol a műkedvelő nagy-orosz társulat évente 20—25 előadási is rendez. A társulat valamennyi tagja különben egyszerű földmivelő emberből áll, azonban egyike-másika e műkedvelő alakulatoknak olyan népszerű, hogy vendégszerepelni is eljár egyik vagy másik szomszéd faluba. Néha kis-orosz nyelven darabok is szinrekerűlnek, különösen olt, ahol a lakosság nagy többsége még nem érti a nagy-orosz nyelvet. Egyik legnépszerűbb paraszt mű­vésze ma a „Podkarpatszka Rusz"-nak a hires Antonin Bobulyszkij. A „Duchnovics-társaság" különben a paraszt analfa­bétákat, valamint a rosszul írni és olvasni tudókat külön kurzusokon részesiti oktatásban s a legutolsó statisztikai adatok szerint a ..Podkarpatszka Rusz" területén erősen hanyatlott az analfabéták száma. Ugyancsak foglalkozik a társaság a helyi fogyasztási szövetkezetek alakításával is Ez a körülmény természetesen eleinte nem tetszett a helyi kereskedőknek és kocsmárosoknak, azonban a legutóbbi időben a szövetkezetek mindenütt legyőzték már a magán­kereskedelem ellenséges érzését. Ott azután, ahol a szövet­kezetek már kezdenek virágozni, azokat u. n. „nemzeti há­zakéban helyezik el („narodnije doma"), amelyek a nagy­orosz propaganda lényeges központjaivá válnak vagy vál­tak is már eddig részben. Fölmerül ilyen körülményék között az a kérdés, hogy ez az erős nagy-orosz propaganda munka, amely igen erős azokon a területeken is. ahol a magyar lakosság nagyobb arányban van képviselve, milyen eredményeket hozott ed­dig? Nézzük meg a kérdést különösen az ukrán-nagyorosz konkurrencia szempontjából, amelynek jellegét a fentiek­ben körvonalaztuk. A legutóbbi statisztikai adatok szerint CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉD­ANYAGOK 6YÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55

Next

/
Oldalképek
Tartalom