Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A Népszövetség és a külpolitikai helyzet. Befejező közlemény

ÍO M A G VAR KÜLPOLITIKA 1935 tartásában látja a béke garanciáját és ezért zárkó- |>ai szolidaritást megteremthesse. Minden háborúzik el annak megváltoztatásától, mert ebben hábo- ellenes megegyezésben kivette hathatós közremíínis veszélyt lát. A legutóbbi olasz-francia meg- ködését. Még a Népszövetség munkájában is résziegyezés ezeken az álláspontokon sokat változtatott. vett. holott a Népszövetséggel szemben annak ereFranciaország messzemenő engedékenységet tanú delére, összeállítására és mai szellemére való tekinsítotl Olaszországgal szemben a gyarmati ícérdé- lettel mindig Fenntartással viseltetett. Csatlakozott sekben. úgyszintén teljes megegyezés jött létre az általános leszerelés gondolkodásához és hajlanOlaszország és Franciaország között a közép-euró- dó a legmesszebbmenő mértékben leszerelni, ha mápai államokat érintő kérdésekben. Határozott re- sok is leszerelnek. ..IIilletetten gazdasági megkönyményünk és óhajtásunk, hog} olasz befolyásra nyebbülést érezne n oilág ha n/. olasz leszerelési Franciaország engedni Fog a mai helyzet fenntartá- javaslatot elfogadnák. I hadi kiadások milliárdoksához való görcsös ragaszkodásából. Reményünk, knl növekednek. (Grandi). A Leszerelési probléma hogy így megbomlik a kisantant politikai és gaz- tehát az általános gazdasági krízisnek oroszlánrédasági rendszere, amelynek eddigi egyedüli tárna- sze. Az egész világol, de Főleg Európát egy nagy sza a Németországgal szemben szinte hisztérikus veszedelem fenyegeti: az éhínség. Egyes részeken Félelmet tanúsító Franciországban volt. Franciaor- ma is tízezrek, milliók éheznek, holott a föld gazszág a legutóbbi római egyezményben sokkalta ha- dagságai sokhelyütt még tel jesen kiaknázatlanok. A Ialmásabb, reálisabb szövetségest kapott. Azonkí- gazdasági kérdések komplexuma ma főleg az \ ül a Saar-vidék problémának megoldása a fran- aranyvaluta rendszer és egyéb pénzkomputációk cia-német vis/onx igen ielentős javulását lógja (nemzetközi bankokrácia) egyike a nemzetközi eredményezni és így a kisantant létjogosultsága legszolidárisabb mozgalmaknak, tehát alig van alapjában rendűi meg. állam, amelyik magát gazdasági krízis alól kivonMussolini már kezdettől fogva hangsúlyozta, hatná. Tehát sürgős, határozott, döntő lépéseket kell hogy Európát újjá kell szervezni, mert jelenlegi tenni, még ha ezek egyes államokra nézve lemonhelyzetében romlása felé rohan. Már akkor felemeli dást és áldozatot jelentenek is, mert így a nyugati intő szavát, amikor még jobb viszonyok voltak és civilizáció megmenthető. Az elmúlt kél évtized sohasem áltatta magát azzal az illnzióval, hogy ez alatt konferenciák tömegéről hallottunk, de komokönnyű és gyors munka lesz. Európa népei azon- molyabb eredményt ezek egyike sem hozott. „A ban c-sak jóval később keserves tapasztalatok után problémákat konferenciázással nem lehet elintézni, jöttek erre rá. Amerikát is Figyelmeztette, hogy kár ha megvan a hajlandóság a politikai megoldásra, a termelést túlhajtani, mikor a fogyasztó létfen- akkor meglesz az eredmény, különben nem. a kértartásáról nem tudunk gondoskodni. dés politikai megoldása pedig az. összes háborús Mussolini már régen belátta, hoey a látszóla- adósságoknak és minden jóvátételi követelésnek gos béke leple alatt tovább dúló háborúskodás a egy szivacs-törléssel való eltörlését jelenti. Az nyugati civilizáció végpusztú'lásához fog vezetni. nem lehet, hogy egyes népek örökké dolgozzaMussolini tehát békepolitikát folytat. hogv az euró- nak és az eredményt adósságba fizssék. (Mussolini a szenátusban 1930 december 18-án). — Kilenc év múlott el azóta, hogy a fasiszta Olaszországnak a londoni konferencián tett javaslatai napirendre kerültek. Hány esztendőnek kell eltelnie, még. hogy a milliónyi kioltott fiatal élet árán megszerzett adósságok tragikus problémája le kerüljön a napirendről. Mondhatjuk-e. hogy egyenlőség van a népek között, amikor az egyik oldalon állit; felfegyverzettek állanak és a másik odalon velük szemben azok. akik arra vannak ítélve, hogy védtelenek legyenek. Beszélhetünk-e Európa újjáépítéséről addig, amíg egyes békeszerződéseknek bizonyos határozmányait, melyek egész népeket az. anyagi romlásba és az erkölcsi kétségbeesésbe sodorlak, meg nem változtathatjuk, csak ezekkel a gondolatokkal szolgálhatjuk a békét, mert a béke ügye az igazság ügyétől nem választható el, különben csak bosszúról, gyűlöletről és félelemről lenne szó (Mussolini nápolyi beszédéből 19^1 október 3i-én.)" Mussolini külpolitikájának fontosabb pontjait a fasciszta nagytanács l1*"^ áprilisi Fogalmazásában íg> ismerjük meg: ..A jelenlegi krízisnek leküzdése céljából. — amelyik immáron az egész világot sújt ja és nemcsak gazdasági, hanem politikai és erkölcsi természetű is — elengedhetetlenül szükséges, hogy 1. ) a reparácié/k és a háborús adósságok kérdése végérvényesen rendeztessék lemondás helyett törlés út ján. 2. ) A nemzetek közötti forgalomnak azok <i megkötései, amelyek az egész nemzetközi forgalom megbénításához vezetnek, azonnal szüntessenek meg. BUDAPE5L 5ZÉKE5FŐV7ÁR05I KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR R-T. BUDAPE5TER HAUP5TÁDTI5CHE ÖEMEINDE SPARKASSA A.-Q. KÖZPONT BUDAPEST, v\, DOROTTyfí-UTCA 4. 5Z. Sürgönyeim: „FŐTAKflRÉK" BUDAPESTI FIÓKOK : I., Horthy Miklós-út 1. \ ., Nádor utca 23. I., Krisztina-körát 133. VII., Erzsébet-korút 58. II., Margit-körút 4. VII., Baross-tér 23. II. , Fő-utca 2. Rákóczi.út n TTT ir- ±- r. I'V, Vamhaz-korui I. III. , Fo-ter 2. )x Ferenc-körút 14. IV. , Karoly kiraly-ut 50. |X., Élelmiszer Nagy vásár. V. , Lipót-körút 29. teli )) VIDÉKI FIÓKOK : Debrecen, Szent Anna-u. 13. Nyiregyháza, Bethlen-u. 5. Betétek könyvecskére, csekk- és folyószámlára. — Jelzálogkölcsönök folyósítása. — Tőzsdei megbízások teljesítése. — Külföldi követelések és pénzek vétele és eladása. — Váltók leszámítolása. — Előlegek értékpapírokra. — Hitellevelek bel- és külföldre.