Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Lengyel-magyar közös határ

MAGVAR KtllPOI ITIKÁ 1935 KÖZGAZDASÁG II Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése, amely mindig nagy eseménye a gazdasági életnek, idén még fokozódott jelentőségében az által, hogy az elnöki széket I m r é d y Béla Magyarország volt pénzügyminisztere foglalta el. Á jegybank székházának közgyűlési termét zsúfolásig megtöltötték a megjelentek, amikor Imrédy Béla megnyitótól a közgyűlést. A rendkívül díszes hallgatóság megilletődve hallgatta végig Imrédy Béla nagy beszédét, amely új korszak megnyitását jelenti a jegybanknál. Imrédy Béla beszédét hatalmas ováció fogadta, majd báró Korányi Frigyes és Széchenyi Bertalan szólaltak fel és a részvényesek nevében méltatták Popovics Sándor munkásságát, majd pedig a részvényesek köszönetnyilvánítását javaslatukra jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután 'i közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, jóváhagyta .1 zárszámadásokat és dr. Schober Béía vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadta a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot, amely szerint a uyugdíjalap és a tartalékalap 5—5 százalékos javadalmazása után 8 százalékos osztalékot fizetnek. Az alapszabályok értelmében a Főtanács tagjai sorából kilépő gróf Somssieh László, Weiss Fülöp és dr. Koós Mihály főtanácsosokat újra egyhangúan megválasztották. Számvizsgálók lettek: Gregersen Nils, Adler Szigfrid, Szunyogh Szabolcs dr., Nilsen Rudolf és Pucher István; számvizsgáló póttagok: dr. Márffy Albin és Stromszky Sándor. A közgyűlés után a főtanács tartott ülést, itt bejelentették azokat a nagyjelentőségű változásokat, amelyek a Nemzeti Bank ügyvezetésében bekövetkeztek. Dr. Schober Béla, a bank vezérigazgatója közös megegyezés alapján nyugalomba vonult. Ezt a bejelentést a főtanács sajnálattal vette tudomásul, majd pedig az elnök dr. Iklódy-Szabó Andor kormánybiztos és dr. Scitovszky Tibor a főtanácsosok nevében köszönetüket fejezték ki dr. Schober Bélának kiváló munkásságáért. Ezután a főtanács a vezérigazgatói teendők ellátásával Lenk Adolf kincstári főtanácsost bízta meg s őt vezérigazgató helyettesi címmel ruházta fel. Ugyancsak tudomásul vette a főtanács, hogy Gesztessy Ferenc, a jogügyi osztály vezetője nyugdíjaztatását kérte és a jogügyi osztály ideiglenes vezetésével dr. Thalmayer Alfréd kincstári főtanácsos igazgatót bízta meg. Juciik József dr.-t pedig igazgatóhelyettessé nevezték ki és megbízták a Közgazdasági, Tanulmányi és Statisztikai osztály vezetésével. Nagy szaktudásával és közgazdasági felkészültségével kiváló munkásságot folytathat majd új pozíciójában. A főtanács Polder M. János igazgató címmel felruházott igazgatóhelyettest és dr. Baranyai Lipót igazgatóhelyettest az új pénzügyi generáció legképzettebb és legalaposabb embereit igazgatókká nevezte ki és meghívta őket az üzletvezetőség tagjaivá, egyben Polder M. Jánost a Hitelügyi osztály, dr. Baranyai Lipótot pedig a Bankosztály vezetésével bízta meg. Az fingol-Magyar Bank mérlege A betétállomány jelentősen emelkedett. Javult a mobi litás. A tiszta nyereség közel 1.3 millió pengőre emelkedett. Az Angol-Magyar Bank igazgatóságának az intézet 193-t. üzletévének közzétett jelentése a bank erőteljes gyarapodásáról és üzletágak fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. Legelőször is szembetűnik az intézetre bízott betétek jelentős gyarapodása, amely 6.7 millió pengőt tesz ki, ebből csaknem 5 millió pengő esett a belföldi takarékbetétek emelkedésére. Ez a körülmény azt mutatja, hogy az intézet iránt tanúsított bizalom nemcsak töretlenül megmaradt, hanem lényegesen fokozódott is, miután a takarékbetéteket köztudomásúlag a kisbetétesek helyezik el, akik pedig nehezen megtakarított filléreiket csak teljesen mobil és jól fundált intézetekre bízzák. \ 12 százalékot kitevő betétállomány emelkedés Fleissig Sándor és Kálmán Henrik körültekintő gondosságát mutatja, akik minden eszközzel az intézet likvid eszközeinek gyarapítására, s a mobilitás emelésére türekszenek. A tőkék gyarapodását az intézet vezetősége az ügyfelek igényeinek fokozottabb kielégítésére fordította és ezáltal nagy szolgálatot tett a közgazdasági életnek. Ennek az üzleti élénkségnek következménye az, hogy a váltótárca több, mint 4 millió pengővel emelkedett és a bruttó nyereség 5 millió pengőt tett ki. Bőséges leírás és belső tartalékolások után 1.3 millió pengő az intézet tiszta nyeresége, ha a költségeket és a csaknem 80.000 pengőt kitevő adókat és illetékeket leszámítjuk. Annak ellenére, hogy a tiszta nyereség a multévinél nagyobb, a külföldi nagy részvényesekkel történt előzetes megállapodás alapján az intézet igazgatósága az óvatos és előrelátó üzletpolitika mellett tart ki, s amíg az általános közgazdasági helyzetben gyökeres változás nem történik, az elért eredményeket tartalékolásra és a belső erők gyarapítására fordítja és mellőzi az osztalékfizetést. Az. Angol-Magyar Bank igazgatóságának mérlegmegállapító üléséről a következő hivatalos jelentést adták ki: Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága február 9-én tartott ülésében megállapította az 1934. üzletév mérlegét, mely az előző évről áthozott 243.618.11 P betudásával, a folyóüzletben eszközölt 538.000 P (tavalyi 320.000 P) leírás, Valamint a mérlegen belül keresztülvitt jelentékeny rendkívüli tartalékolások után 1,292.423.64 P tiszta nyereséget tüntet fel (az előző évi 1,143.618.11 P-vel szemben). Bárha a lefolyt évben a gazdasági válság némi enyhülésének jelei mutatkoztak és az intézet ulanti mérlegadatai számottevő Fejlődéséről tesznek tanúságot, az igazgatóság a nagyrészvényesekkel egyetértően ezidén is kitart azon álláspontja mellett, hogy az elért tiszta nyereség az intézet saját erejének növelésére használtassék fel és ezért azt az indítványt fogja a február 28-ára egybehívandó 44. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy osztalékkifizetés mellőzésével a rendelkezésre álló összegből 700.000 P a tartalékok, 350.000 P a nyűg- és kegydíjalapok dotálására fordíttassék, míg a fennmaradó 242.425.64 P az 1955. üzletév számlájára vitessék át. A mérleg tételei közül kiemelendő, hogy úgy a takarékbetétkönyvekre, mint folyószámlára elhelyezett betétek állománya lényegesen szaporodott, amennyiben a takarékbetétek 28.9 millió pengőről 33.7 millió pengőre, a folyószámlabetétek pedig 38.2 millióról 40.1 millió pengőre, az összes betétállomány tehát 67.1 millió pengőről 73.8 millió pengőre, vagyis 6.7 millió pengővel emelkedett. Figyelembevéve azonban azt a körülményt, hogy külföldi pénzintézeteknek és bankároknak a betétállományban foglalt betétei összege 800.C00 pengővel csökkent, a belföldi betétek 7V2 millió pengővel szaporodtak. a Salgótarjáni Köszénbánya mérlege A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. február 25-én tartja évi rendes közgyűlését. A mérlegmegállapító ülésen elhatározta az igazgatóság, hogv a közgyűlésnek részvényenként 1 P osztalék kifizetését fogja javasolni. A Salgótarjáni Kőszénbánya, amely az ország egyik leghatalmasabb iparvállalata, monumentális mérlegadatokban közli a részvényesekkel és a nyilvánossággal, hogy megalapozottsága, üzleti eredménvei páratlanul állanak. A részvénytőke (910.000 drb á'30 P névérték) 27,300.00(. pengőt tesz ki, ugyanekkora a tőketartalék is. Az egyéb tartalékok 15,691.000 pengőt tesznek ki. Az adósok tartozása, beleértve hatalmas folyószámla követeléseket is, 37,062.000 P-t tesz ki, ezzel szemben a hitelezők mindössze 18,262.001. P-t követelnek. Ez az igazi aktív hitelbalance. A vállalat bruttónyeresége 3,285.330 pengőt tesz ki, értékcsökkenési leírásokra fordítottak l,500.000pengőt, tiszta nyereség: 1,633.907 pengő. Hatalmas összeget emésztettek fel a szociális terhek (betegségelleni biztosítás, nyugdíjpótlékok iskolák, jóléti intézmények) 2.278.000 pengőt, többet, mint az általános üzleti költségek! Az adók és illetékek 1.608.000 pengőt emésztettek fel. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA Szerkesztő-bizottság : Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke: dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár; báró MadarassyBeck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Marius. Szász Menyhért, dr. Szeli Sándor főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi utca 8. Telefon : 22—8-97. Kiadótulajdonos : Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123 Pannónia nyomdai műintézet, Budapest, Telefon: 42-3-09-